A lisztfajták világában a BL számozású lisztek a liszt őrlésének finomságát és a benne található ásványi anyagok arányát jelölik. A "BL" a "Boulangerie" kifejezésből ered, ami pékárukat jelent. Az alábbiakban összegyűjtöttem a leggyakoribb BL lisztfajtáka

A különböző lisztek közötti eltérések főként a búza fajtájában, a feldolgozás módjában és a tápanyagtartalomban rejlenek. Az alábbiakban bemutatom a leggyakoribb lisztfajtákat és azok felhasználási területeit: 1. **Fehér liszt**: A legáltalánosabb liszt, amelyet a búza belső magrészéből nyernek. Finom textúrája és magas gluténtartalma miatt ideális péksüteményekhez, kenyerekhez és tésztákhoz. 2. **Teljes kiőrlésű liszt**: Az egész búzaszemet tartalmazza, így gazdagabb tápanyagokban és rostokban. Tökéletes választás egészségtudatos ételekhez, mint például teljes kiőrlésű kenyerek és piték. 3. **Tönkölyliszt**: A tönkölybúzából készült liszt, amely különleges ízvilágot kölcsönöz az ételeknek. Használható kenyerekhez, tésztákhoz és süteményekhez, különösen, ha egyedi karaktert szeretnénk adni az elkészített fogásoknak. 4. **Rizsliszt**: Gluténmentes alternatíva, amelyet rizsből készítenek. Kiválóan alkalmas ázsiai ételekhez, például tésztákhoz és palacsintákhoz, valamint sűrítőanyagként is használható levesekben és szószokban. 5. **Kukoricaliszt**: Szintén gluténmentes, és használható süteményekhez, palacsintákhoz, valamint ételek sűrítésére. Az íze édesebb, ami különösen jól működik édes fogásokban. 6. **Zabpehelyliszt**: A zabból készült liszt, amely szintén gluténmentes (amennyiben nem került keresztszennyeződésbe). Kiválóan alkalmas süteményekhez, palacsintákhoz és egészséges müzlikhez. 7. **Graham liszt**: A durvára őrölt teljes kiőrlésű búzaliszt, amely gazdag ízű és textúrájú ételek készítésére ideális, mint például kenyerek és kekszek. A liszt kiválasztása tehát nemcsak az étkezési igényeink, hanem a kívánt íz és állag függvénye is. Érdemes kísérletezni a különböző lisztekkel, hogy felfedezzük, melyik illik legjobban a kedvenc receptjeinkhez!

A régészek kutatásai alapján az első lisztformák megjelenése az időszámításunk előtti 3000-es évekre datálható. Ekkoriban az ókori Egyiptom mindennapjaiban már felfedezhetők voltak az első lepényszerű ételek. Föníciai leletek tanúsága szerint a sütés folyamata már az ókorban is kemencében zajlott, és a pékszakma gyorsan önálló hivatássá fejlődött. Rómában például i. e. 174-től már hivatalosan is nyilvántartották a pékákat, míg a görögöknél a pékek már az i. e. 5. században is nagy megbecsülésnek örvendtek.

A későbbi ipari forradalom nemcsak a gyártást, hanem a malomipart is jelentős mértékben fellendítette. A 18. századtól kezdve a gabonalisztek választéka folyamatosan bővült. Fokozatosan megjelent a búzaliszt, a rozsliszt, a tönkölyliszt és a zabliszt mellett a rizs- és kukoricaliszt is, így napjainkra már a különféle egzotikus lisztek, mint az amarántliszt, a tápiókaliszt vagy a kókuszliszt is sokak asztalán megtalálhatóak.

De túl minden izgalmas típuson: a legelterjedtebb típus a mai napig is a búzaliszt, aminek minőségét és felhasználási lehetőségeit egy egyszerű, BL-kezdetű jelöléssel közlik, ami nem más, mint a magyar szabvány szerinti osztályozás: a liszt hamutartalmára (ásványianyag-tartalom) és finomságára utal. A jelölésben a B a búzát jelöli, az L a lisztet, a szám pedig a liszt hamutartalmát, méghozzá ezrelékben. Egy dolog biztos: minél magasabb ez a szám, annál teljesebb kiőrlésű és annál több korpát tartalmazó a lisztünk.

A lisztek típusának osztályozásakor tehát meghatározzák a visszamaradt ásványi anyagok arányát (ez a hamutartalom) és ezt a számot látjuk a betűkódok mellett a csomagolásokon. Minél kisebb ez az érték, annál tisztább a liszt- ha pedig magas, akkor sok benne a korpa.

A búzalisztek világában a legnépszerűbb BL jelölésű típusok közé tartozik a BL55, a BL80, a BL112 és a TBL liszt. Különösen a BL55-ös liszt tűnik ki, mint a finomlisztek királya: ez egy szitált, hófehér búzaliszt, amely ideális választás kenyerek, sütemények és sós harapnivalók elkészítéséhez. Széleskörű felhasználhatóságának köszönhetően nemcsak a rántás, de a palacsinta tésztája is ezzel a liszttel készül a legtöbbször. Valójában ez a legelterjedtebb lisztfajta hazánkban, amely szinte minden konyhában megtalálható.

A BL80-as liszt egy erősebb sikért tartalmazó, gazdagabb korpát rejtő alapanyag, melyet kifejezetten kenyerek készítésére fejlesztettek ki. Ezzel szemben a BL112-es liszt, amely félfehér minőséget képvisel, a testesebb kenyerekhez ideális, így tökéletes választás a gazdag ízvilágú pékárukhoz. Ne feledkezzünk meg a TBL lisztekről sem, amelyek a teljes kiőrlésű változatokat jelölik: ezek rostban gazdagok, és lehetővé teszik, hogy tömör, ízletes kenyereket süssünk belőlük.

Kovászos kenyér készítéséhez a BL80-as liszt a legalkalmasabb, mert a szakemberek szerint ez több tápanyagot ad az élesztő- vagy kovászkultúrának, és jobb tartást a tésztának. Kezdő kenyérsütőknek érdemes BL80-assal indítaniuk, esetleg egy kevés BL55-össel keverve, de aki már szerzett egy kis rutint a kenyérsütés terén, az bátran próbálkozhat a BL80 és a BL112 lisztek keverékével.

A kenyerek sütésénél kulcsfontosságú tényező a liszt sikértartalma, amely meghatározza a tészták rugalmasságát és nyújthatóságát. Alacsony sikértartalmú lisztből, mint például a rozsliszt, készült kenyerek általában szárazak és törékenyek lesznek. Ezért javasolt különböző lisztek kombinálása a kívánt állag elérése érdekében. Ezzel szemben a boltokban kapható, kenyérhez kifejezetten ajánlott lisztek gazdagabb héjrészekben és magasabb hamutartalommal rendelkeznek, így ideálisak kelt tészták és kenyerek sütéséhez.

Ne feledkezzünk meg a búza réteslisztről sem, ami BFF 55-ös jelöléssel kapható. Ez az élelmezési búza finomlisztnél érdesebb tapintású, durvább szemcséjű búzaőrlemény. Fehérjetartalma 10% körüli, hamutartalma legfeljebb 0,55%. Főként édes és sós sütemények készítéséhez, azon belül is rétesekhez, omlós tésztákhoz alkalmas liszttípus. És itt van még az egyre népszerűbb pizzaliszt is, vagy ahogyan sokan ismerik, a 00-ás liszt, ami kifejezetten pizzák, lepények és tészták készítéséhez ajánlott. Ez egy nagyon finomra őrölt liszttípus.

Természetesen ezek mellett kaphatók még specifikus lisztkeverékek is, érdemes azonban tudni, hogy ezek alapja mindig egy adott sütési célnak megfelelő BL értékű liszt, és olyan hozzáadott alapanyagokat tartalmaznak, mint a cukor, a sovány tejpor, a teljes tojáspor vagy a szárított élesztő. Tehát ha egy foszlós kalács lisztkeveréket vásárolunk, akkor abban a BL55-ös liszt mellett nagy eséllyel lesz cukor, tejpor és tojáspor is - ahogyan a kenyérliszt keverékekben is sok minden más lehet a lisztek mellett, például zabpehely, búzamaláta őrlemény vagy éppen pörkölt őrölt árpa.

Fontos tehát, hogy megismerkedjünk a lisztek jelöléseivel és a hozzájuk tartozó alapvető információkkal, hiszen ezzel jelentősen növelhetjük a sikeres sütés esélyeit. A tapasztalt pékek jól tudják, milyen kulcsszerepet játszik a megfelelő liszt a tökéletes kenyér elkészítésében, és nem mindig érdemes bedőlni a különféle keverékek csábító hírének.

Az őszi melankólia kissé árnyékolhatja napjainkat, ezért összegyűjtöttük a legkedvesebb kenyérreceptjeinket. Reméljük, ezek az ízletes ötletek inspirációt adnak, és segítenek abban, hogy a sütés örömeivel színesebbé tegyük a borongós napokat!