Új mérőállomások telepítése szükséges Magyarország különböző pontjain a földrengések nyomon követéséhez.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma ideiglenes mérőállomásokat telepített a Csongrád-Csanád vármegyei Csongrád környékén, hogy nyomon követhessék még a legkisebb földmozgásokat is. E lépés célja, hogy részletesebb és pontosabb adatokat gyűjtsenek a földrengésekről, ezzel is hozzájárulva a földtani kutatások fejlődéséhez.

Az obszervatórium csütörtökön a Facebook-oldalán osztotta meg az új eszközök telepítéséről szóló híreket. A közlemény szerint a Csongrád közelében, október 22-én éjjel bekövetkezett 4,1-es magnitúdójú földrengés utórengéseinek precízebb megfigyelése érdekében két ideiglenes szeizmológiai mérőállomást állítottak fel a térségben.

A műszerek révén még a lakosság által észlelhetetlen, apró utórengések is pontosan nyomon követhetők, lehetővé téve ezek helyének és mélységének meghatározását. Kiemelték, hogy a főrengést követően már számos kisebb utórengést regisztráltak.

"A kiterjesztett mérőhálózat információi segítik a térség szeizmicitásának alaposabb megértését, valamint a mélyben zajló geológiai folyamatok feltárását" – áll a nyilatkozatban.

Az október 22-ei földrengés után a szeizmológiai obszervatórium azt írta a Facebook-oldalán, hogy a 4,1-es magnitúdójú rengés földrajzilag közel esik az idei nyáron Csongrád közelében észlelt földrengéssorozathoz. Ilyen erősségű földrengést gyakran követhetnek kisebb utórengések a következő napokban-hetekben.

Jelentéseket kaptunk arról, hogy a szakértők jelenleg azt elemzik, vajon a földrengés összefüggésben áll-e a nyáron történt eseményekkel, továbbá hogy van-e kapcsolata a Magyarország területén feltárt, jelenleg is aktív geológiai struktúrákkal.

A nyári csongrádi szeizmikus események előzetes vizsgálata alapján a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a jelenségek valószínűleg nem a jelenlegi aktív, kelet-északkelet – nyugat-délnyugat irányú zónákhoz kapcsolódnak. Sokkal inkább a Pannon-medence rövidülésével összefüggő, arra merőleges, mélyebben fekvő geológiai struktúrák állhatnak a háttérben. A legújabb rengés és a potenciális utórengések alaposabb elemzése segíthet abban, hogy még pontosabb képet kapjunk a jelenség földtani hátteréről – tették hozzá a szakemberek.