Ez lenne Moszkva és Kijev új, sorsfordító fegyvere? Egy lenyűgöző minta bontakozik ki a háború során - a kérdés csupán annyi, ki bírja tovább a megpróbáltatásokat - Pénzcentrum.
Ukrajna és Oroszország között egyre intenzívebb energiaháború zajlik, melynek során mindkét fél kritikus energetikai létesítményeket támad, ami súlyos ellátási problémákhoz vezet.
Szombaton tűz ütött ki egy orosz olajfinomítóban, közel 900 mérföldre az ukrán határtól. Az ukrán biztonsági szolgálatok forrásai szerint a baskíriai Ufa finomítóban keletkezett tüzet ukrán nagy hatótávolságú drónok okozták. Ez volt a harmadik támadás az üzem ellen az elmúlt hónapban - írja a CNN elemzésében.
Az esemény csupán a legfrissebb fejezete a két nemzet között kibontakozó energiaháborúnak. Az elmúlt héten ez már a negyedik ukrán támadás volt az orosz olajlétesítmények ellen, folytatva azt a nyáron felerősödött offenzívát, amely már most is üzemanyaghiányt okozott Oroszország különböző területein.
Csütörtök éjjel az ukrán hadsereg bejelentése alapján a dél-oroszországi Volgográd térségében egy gázfeldolgozó üzem és egy szivattyúállomás célponttá vált. Az ukrán különleges erők információi szerint a szivattyúállomás éves termelési kapacitása eléri az 50 millió tonnát.
Az energiaháború valójában kétoldalú kihívás. Az orosz rakéták és drónok támadásai jelentős mértékben megrendítették az ukrán gáztermelést, emellett széleskörű áramkimaradásokat idéztek elő az ország különböző területein. Szombaton a délnyugati Odessza térségében több mint 240 000 háztartás maradt áram nélkül, míg a fővárosban, Kijevben, időszakosan 800 000 ember szenvedett az áramhiány következményeitől.
Ukrajna növekvő képessége, hogy több mint 1000 kilométerre lévő orosz finomítókat támadjon, a hazai gyártású drónok és rakéták növekvő arzenáljának köszönhető. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Oroszország benzinhiánya "szükségleteinek mintegy 20%-át érinti", és Ukrajna már két hazai gyártású cirkálórakétát is bevetett a közelmúltbeli csapásokban.
Olekszandr Szirszki, az ukrán hadsereg főparancsnoka nyilatkozta, hogy szeptember hónap folyamán Ukrajna összesen 70 célzott csapást hajtott végre Oroszország területén. Ezen támadások célja az agresszor ország üzemanyag- és kenőanyag-termelésének, valamint robbanóanyagainak és egyéb hadiipari elemeinek megsemmisítése volt.
Ukrán tisztviselők nyíltan elismerik, hogy az ország gáz- és egyéb infrastrukturális létesítményei komoly nyomás alatt állnak az orosz támadások következtében. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy 203 létfontosságú objektum védelmét kell légvédelmi rendszerekkel biztosítani, és ismételten felhívta a figyelmet a további nyugati támogatás szükségességére.
Az elmúlt héten az ukrán energetikai hálózatot súlyos tömeges támadások érték. Október 5-én Moszkva több mint 50 rakétát és majdnem 500 drónt indított, míg pénteken 465 drón és 32 rakéta zúdult az országra. Az ukrán miniszterelnök megjegyzése szerint ez a támadás "az egyik legnagyobb és legkoncentráltabb csapás volt, amely kifejezetten az energetikai létesítmények ellen irányult".
Oroszország fokozódó támadásai az ukrán gáztermelő infrastruktúra ellen arra kényszerítik Kijevet, hogy nagyobb mértékben támaszkodjon importforrásaira, mint ahogy azt korábban tervezték. Szvitlana Hrincsuk, Ukrajna energiaügyi minisztere bejelentette, hogy az ország jelenleg aktívan tárgyal nemzetközi partnereivel a földgázimport körülbelül 30%-os növeléséről, hogy felkészüljön a közelgő télre.
Iparági elemzések alapján Ukrajna a téli időszak végéig várhatóan több mint 4 milliárd köbméter gázra lesz szüksége, ami a jelenlegi piaci árak figyelembevételével körülbelül 2 milliárd dollárra rúg. Fontos megjegyezni, hogy ez az összeg nem foglalja magában a folyamatosan támadásoknak kitett infrastruktúra helyreállításához szükséges eszközök költségeit.
