Hivatalos bejelentés történt: 400 millió forintra nő a Demján Sándor Tőkeprogram keretében igényelhető támogatás összege.
Fedezze fel a kkv-k számára elérhető finanszírozási lehetőségeket! Idén elstartol a hazai finanszírozási alternatívákat bemutató ingyenes rendezvénysorozatunk, a Demján Sándor Tőkeprogram keretein belül. Ismerkedjen meg a Széchenyi Kártya Program által kínált támogatott hitelekkel, kedvezményes forrásokkal és a kombinált konstrukciókkal. Ne hagyja ki a következő vidéki állomást, ahol szakértőink várják Önt, hogy megosszanak értékes tudást és személyre szabott tanácsadást nyújtsanak! Csatlakozzon hozzánk, és tapasztalja meg a lehetőségeket!
A Portfolio és a Kavosz közös országjárásának szekszárdi állomásán dr. Beréti Zsolt, a Tolna Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte a résztvevőket. Beszédében kiemelte, hogy a vállalkozások számára a legsarkalatosabb kérdés a megfelelő finanszírozás biztosítása, hiszen ennek hiányában nehezen tudnak versenyképesen megjelenni a piacon. A Demján Sándor Tőkeprogramot "egyetlen és nélkülözhetetlen lépésnek" titulálta, amely lehetőséget teremt arra, hogy a vállalkozások több százmillió forinthoz jussanak, mindezt előre meghatározott, banki hitelbírálaton túli feltételek mellett.
A másik jelentős támogatási forma a Széchenyi Kártya, amelynek minden termékére egységesen 3 százalékos kamatláb vonatkozik. Ez jelentős előnyt jelent a 8-9 százalék körüli banki kamatlábakhoz képest, árfolyamkockázat nélkül. A Tolna Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara hétfőn 10 órakor sajtótájékoztatót tart a hitelkonstrukcióval kapcsolatban. Az iparkamara elnöke szerint,
Az utóbbi hat hónapban Magyarországon olyan új finanszírozási opciók jelentek meg, amelyek eddig ismeretlenek voltak a helyi vállalkozások számára.
Dr. Fajszi Lajos, a VOSZ Tolna Vármegyei Szervezetének elnöke szívélyes köszöntőbeszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy a Széchenyi Kártya két évtizedes működése alatt jelentős átalakuláson ment keresztül. Míg a program kezdetén a maximális igényelhető összeg csupán 1 millió forint volt, addig napjainkra ez az összeg már 1,5 milliárd forintra emelkedett, lehetőséget adva a vállalkozások számára a fejlődésre. A nemrégiben bevezetett 3 százalékos hitelkamat pedig lényegesen fokozta a cégek érdeklődését a program iránt, új távlatokat nyitva a pénzügyi lehetőségek terén.
Az elnök véleménye szerint a VOSZ barométere alapján Tolna vármegyében hosszú idő után végre kedvezőbb irányba mozdul el az üzleti hangulat. Noha a beruházási aktivitás az elmúlt évben csökkent, és az egy főre jutó fejlesztések értéke az országos átlaghoz képest alacsonynak számít, a jövőre vonatkozóan bizakodó. Hangsúlyozta, hogy Dél-Dunántúl kiemelt fejlesztési térséggé lépett elő, az M6-os autópálya már Horvátország irányába is megnyílt, és Pécsen várhatóan egy új autógyár építése kezdődik.
A VOSZ Szekszárdon is elindította Széchenyi Kártya és Vállalkozásfejlesztési Irodáját, ezzel új lehetőségeket teremtve a helyi vállalkozók számára.
Ez a kezdeményezés nem csupán a közel 1100 tag számára nyújt lehetőséget, hanem minden érdeklődő vállalkozást szívesen lát. Az iroda a kamarával szoros együttműködésben dolgozik a kis- és középvállalkozások fejlődéséért. A Széchenyi Kártya Program keretében tavaly 69 ezer kérelmet fogadtak el, összesen 2600 milliárd forint értékben. Ebből 57 ezer projekt valósult meg, mintegy 2200 milliárd forint összegben. Dr. Tóth Róbert, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgató-helyettese az előadásában kiemelte, hogy a Széchenyi Kártya Program folyamatos növekedést mutat mind országos, mind vármegyei szinten.
Tolna vármegyében az előző év folyamán 1500 befogadási folyamat zajlott le, összesen 47 milliárd forint értékben. Az idei év első kilenc hónapjában viszont már 1200 igénylés valósult meg, ami 41 milliárd forintot képvisel. "Az idei év végül minden bizonnyal túlszárnyalja a tavalyi és a tavalyelőtti teljesítményt" – nyilatkozta a vezérigazgató-helyettes, kiemelve, hogy a 3%-os kamat bevezetése határozottan felgyorsítja a befogadási és a szerződéskötési folyamatokat is.
Tóth hangsúlyozta a 3%-os fix kamat előnyeit, amely nemcsak kiszámíthatóságot nyújt, hanem megkönnyíti a vállalkozások számára a különböző finanszírozási célok tervezését is. Az egységes kamatszerkezet révén a cégeknek nem kell azon töprengeniük, hogy a likviditási vagy beruházási típusú hitelek árazása miként alakul. A KAVOSZ célja, hogy fokozza a pénzügyi intézményekkel való együttműködést a banki finanszírozás mellett, ami különösen kedvező lehet a legkisebb vállalkozások számára. Ezek a cégek gyakran nem férnek hozzá a banki forrásokhoz, vagy negatív válaszokat kapnak, így a KAVOSZ támogatása jelentős előrelépést kínálhat számukra.
A banki finanszírozás stabil és megbízható alapjainak kiépítése mellett fontos, hogy egy másik, rendkívül erős pillért is létrehozzunk, amely a legkisebb vállalkozások számára gyors és hatékony finanszírozást biztosít – hangsúlyozta Tóth Róbert. A KAVOSZ folyamatos kapcsolatban áll körülbelül 70-75 finanszírozó partnerrel, ami hatalmas mennyiségű adat, táblázat és pénzügyi elszámolás kezelését jelenti. A vállalat hetente 400-600 vállalkozás visszajelzését dolgozza fel, melyek alapján javaslatokat fogalmaznak meg a szakpolitika számára. A 3%-os kamat bejelentése óta a vállalati igénylések száma 10-20-szorosára nőtt, és ez a növekedés azóta is töretlen. Dr. Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a...
A Demján Sándor Tőkeprogram (DSTP) támogatási kerete jelentős mértékben, 200 millió forintról 400 millió forintra nőtt.
A gazdasági kabinet határozata nyomán a módosítás várhatóan egy-másfél héten belül életbe lép.
A program jelentős tartalmi bővítésen esett át. Az eddigi zöld energetikai, digitális fejlesztési, hatékonysági és gyártási kapacitásbővítési célok mellett mostantól új lehetőségek is nyílnak a finanszírozás terén:
A tőkeprogram legfontosabb követelménye, hogy a pályázó kis- és középvállalkozásnak (kkv) az elmúlt két lezárt üzleti év átlagában el kell érnie a 300 millió forintos árbevételt. A támogatás mértéke 100-400 millió forint között mozog, kizárólag Zrt. vagy Kft. formájában működő cégek számára elérhető. A program különlegessége, hogy csupán 1%-os tulajdonrészt igényel, nem kér fedezetet, és fix 5%-os hozamelvárással működik. Teljes előfinanszírozást biztosítunk, így a vállalkozásoknak nem szükséges önerőt biztosítaniuk, sőt, ez a forrás a kereskedelmi bankok által önerőként is elfogadható – tette hozzá a vezérigazgató, hangsúlyozva a program rugalmasságát. Tolna megyében az 555 lehetséges pályázóból mindössze hét felelt meg a feltételeknek, míg országosan eddig 115 kedvező döntés született 23 milliárd forint összegben. A pályázatok terén a feldolgozóipar, az építőipar és az élelmiszeripar mutatja a legnagyobb aktivitást. A vezérigazgató figyelmeztetett, hogy a megnövelt keretösszeg miatt a program február végére kimerülhet, ezért sürgősen javasolja a potenciális pályázóknak, hogy ne habozzanak a jelentkezéssel.
Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese előadásában hangsúlyozta, hogy a fejlődéshez elengedhetetlen a tőke megléte, mivel a hitel nem elegendő a növekedéshez; a bankok általában nem támogatják a kockázatos, innovatív projekteket. A tőkepiac tehát fontos kiegészítője a hagyományos hitelfinanszírozási lehetőségeknek. "Mindig előnyösebb több lábon állni" - emelte ki Máté-Tóth István, aki szerint a kötvénypiac Magyarországon jelentős átalakuláson megy keresztül, lehetővé téve a kisebb vállalkozások számára is, hogy kötvénykibocsátással finanszírozzák működésüket.
Az elmúlt néhány évben több mint húsz cég ismerte fel a tőzsdei jelenlét előnyeit is, ezek a vállalatok átlagosan másfél milliárd forintnyi tőkebevonást valósítottak meg a Budapesti Értéktőzsde középvállalatokra szabott piacán, az Xtend-en.A tőzsdei jelenlét előnyei között említette
A tőzsdén félévente történő jelentés révén transzparensek a számok, és könnyen ellenőrizhető például a beszállítók időben történő kifizetése. Máté-Tóth István hangsúlyozta, hogy nem arról van szó, hogy azonnal tőzsdére kell jönni, hanem a tőkepiaci finanszírozással való ismerkedést javasolja. Bátorította a résztvevőket, hogy keressék meg őket, vegyenek részt a mentorprogramban és a BÉT50 programban, találkozzanak hasonló gondolkodású vállalkozókkal.
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke a rendezvény keretein belül bemutatta a szervezet frissített stratégiáját és új szolgáltatásait, melyek célja a vállalkozások támogatása és fejlődésük elősegítése.
Az elnök szerint, az elmúlt öt év olyan változásokat hozott a világban, amelyeket korábban soha nem tapasztaltak. A szállítási láncok megszakadása, az infláció, a magas kamatszint, az energiaválság és a gazdasági stagnálás olyan konfliktusokat teremtett, hogy a korábbi tervezhetőség és kiszámíthatóság alapjaiban változott meg. A VOSZ negyedévente készített vállalkozói bizalmi indexe 2024 negyedik negyedévében érte el mélypontját egy 500 fős mintán végzett felmérés alapján. Bár némi javulás tapasztalható, a vállalkozások továbbra is óvatosak és nem túl optimisták a közeljövőt illetően.
A VOSZ minden vármegyében megnyitott egy vállalkozásfejlesztési irodát, ahol öt kiemelt területen nyújtanak szolgáltatásokat:
A VOSZ stratégiája alapján jelenleg olyan beruházásokra érdemes fókuszálni, amelyek a hatékonyság növelését szolgálják, mint például a képzések, a digitalizáció és az energiahatékonyság javítása. A rendezvény záró panelbeszélgetésén a résztvevők kifejtették, hogy a magyar kisvállalkozások finanszírozási kultúrája jelentős átalakuláson megy keresztül. Ebben a folyamatban egyre inkább előtérbe kerülnek a tőkefinanszírozási megoldások, amelyek kiegészítik a hagyományos banki hiteleket.
A szakértők véleménye szerint a vállalkozók szemléletének átalakítása elengedhetetlen ahhoz, hogy növeljük versenyképességünket.
Dr. Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealapkezelő vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a vállalkozások számára elengedhetetlen, hogy olyan fejlesztésekbe és beruházásokba vágjanak bele, amelyeket képesek saját maguk finanszírozni, nem pedig olyanokra, amelyek esetében a támogatás nem igényel visszafizetést. Ezen kívül említette, hogy jelenleg folyamatban vannak tárgyalások a hazai bankokkal a kombinált hiteltermékek kidolgozása érdekében. A banki megközelítés már elismeri, hogy a tőke önerőként funkcionálhat, ami hatékonyan csökkenti a hitelekhez kapcsolódó kockázatokat.
Dr. Tóth Róbert, a KAVOSZ Zrt. ügyvezető igazgató-helyettese rámutatott, hogy a magyar finanszírozási rendszer teljes mértékben a banki szektorra épít, ami az utóbbi válságok során megmutatta gyengeségeit. Hangsúlyozta, hogy a pénzügyi tudatosság növelése és a finanszírozási források sokszínűsítésének elősegítése lesz a szakpolitika, a VOSZ, a kamara és a KAVOSZ közös feladata.
Máté-Tóth István, a BÉT kereskedéséért és üzletfejlesztéséért felelős vezérigazgató-helyettese úgy véli, hogy Magyarországon akár 400-800 vállalat is rendelkezik a tőzsdei megjelenéshez szükséges feltételekkel. A tőzsdére lépés előnyei között kiemelte, hogy a cégek általában nemcsak a tőkeemelést, hanem ahhoz kapcsolódóan jelentős összegű hitelt is igényelnek. Például egy másfél-kétmilliárd forintos tőkeemeléshez gyakran 2-3 milliárd forintnyi hitel is társul, így a vállalkozások összesen akár 5 milliárd forintos fejlesztési forrást tudnak mozgósítani.
Dr. Halápi Dóra, a Halápi és Ivicsics ügyvédi társulás partnere kiemelte a finanszírozási formák közötti alapvető különbségeket. A hiteljogviszony távolságtartó jellegű, fedezetet igényel és szigorú visszafizetési kötelezettségekkel jár. Ezzel szemben a tőkebefektetés partnerségi alapon működik, ahol a befektető együtt gondolkozik a vállalkozással a jövőbeli tervekről. A szakértők egyetértettek abban, hogy nincs jó vagy rossz finanszírozás, csak a cégekhez illeszkedő megoldás. A pénzügyi edukáció és a különböző finanszírozási formák kombinálásának népszerűsítése kulcsfontosságú a magyar kkv-szektor fejlődése szempontjából.
Címlapkép és fotók forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
