Donald Trump megnyilvánulásai erőteljes hatással vannak a forintra, míg Varga Mihály szigorú kontroll alatt tartja a helyzetet.

A forint remekül kezdte a hetet: hétfő estére másféléves csúcsa közelébe erősödött az euróval szemben, a 389 szint alatt zárva. Nem tudott azonban tartósan ezen a szinten maradni, a hét hátralevő részében megrekedt a 390-es szint közelében. A rövid kereskedési héten az MNB változatlanul hagyta az alapkamatot, és hangsúlyozta: a devizapiac stabilitása kulcsfontosságú az infláció szempontjából. Heti összefoglalónk.

A magyar deviza hétfőn stabilan, enyhe erősödéssel kezdte a hetet. Bár kora délelőtt inkább gyengült a forint, estére bekezdett és közel félegységnyit javítva, 388,85-nél zárta a napot az euróval szemben. Ez azt jelentette, hogy a magyar fizetőeszköz masféléves csúcsa közelébe került, mindössze egy egységnyire a fontos 387,5-ös szinttől. A dollárral szemben a 334-es szint közelében állt meg a kereskedés hétfőn.

A keddi nap nem igazán hozott megoldásokat: a piacot kisebb mozgások jellemezték, és a forint fokozatosan gyengülni kezdett. A hét további részében sem mutatott érdemi erősödést, így az euróval szembeni kereskedést 390-es szinten zárta, míg a dollár árfolyama 335,5-nél állt meg.

A dollár kedden világszerte erősödött, ennek hátterében részben az új japán miniszterelnök, Takaicsi Szanae megválasztása állt, aki elkötelezett híve az alacsony kamatokkal finanszírozott költekezésnek. A japán jen emiatt nagyot gyengült, egyhetes mélypontra esett a dollárral szemben, 151,62-es árfolyamra. Ez október közepe óta nem látott szint volt.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén a kamatokat érintő döntéseket hozott, és ahogy azt a piaci elemzők előre jelezték, az alapkamatot 6,5 százalékon tartotta. Ez a szint már 2024 szeptembere óta változatlan, amely a gazdasági stabilitás fenntartására utal. A jegybank hivatalos közleményében hangsúlyozta az inflációs kockázatok jelentőségét, és megjegyezte, hogy a devizapiac stabilitása elengedhetetlen az inflációs várakozások megfelelő kezeléséhez.

Az MNB elismerte, hogy a geopolitikai kockázatok és az elhúzódóan gyenge európai konjunktúra továbbra is markáns hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra. A Monetáris Tanács óvatos megközelítést alkalmaz, és egyelőre nem látja indokoltnak a kamatcsökkentést, annak ellenére sem, hogy a kormányzat már sürgetni kezdte ezt a lépést. Ez az óvatosság erős támaszt ad a forintnak.

A nemzetközi piacon számos bizonytalansági tényező formálja a hangulatot. Az ukrajnai konfliktus esetleges végkimenetele, a budapesti békecsúcsról szóló friss hírek, valamint az amerikai és kínai kereskedelmi feszültségek mind jelentős hatással vannak a befektetők döntéseire. Különösen Donald Trump amerikai elnök legutóbbi bejelentése, miszerint november elsejétől 100 százalékos extra vámot vezet be minden kínai importtermékre, fokozta a piaci feszültségeket, és aggodalomra ad okot a kereskedők körében.

Az Egyesült Államokban múlt pénteken három kisebb bank pénzügyi nehézségeiről érkeztek információk. Szakértők véleménye szerint azonban a lehetséges veszteségek nagysága egyelőre nem jelez rendszerszintű kockázatokat. Ezzel szemben Kínában a harmadik negyedévben az elemzők várakozásainál valamivel gyorsabb ütemben bővült a gazdaság, bár a növekedés üteme a második negyedévhez képest lassult.

A rövid kereskedési hét után Magyarországon csütörtökön és pénteken kereskedési szünet volt, ami miatt a forintnak csak a jövő héten lesz lehetősége folytatni pályafutását. Felmerül a kérdés, hogy a hétfői masféléves csúcs közelében képes lesz-e a magyar deviza stabilizálódni, vagy a középső hét gyengülése továbbra is folytatódik. A következő időszakban kulcsfontosságú tényező lesz a nemzetközi piaci hangulat alakulása, különös figyelmet érdemel a dollár teljesítménye, valamint a geopolitikai feszültségek enyhülése vagy fokozódása.

A geopolitikai kockázatok továbbra is nyomás alatt tartják a feltörekvő piaci devizákat, és a forint sem kivétel ez alól.