Villanyautók: A jövő küszöbén A villanyautók világában most egy izgalmas átalakulás közepén állunk. Az elmúlt években a fenntarthatóság iránti fokozódó igény, valamint a technológiai fejlődés révén a villanyautók nem csupán a környezettudatos választók p

Néhány évvel ezelőtt még jelentős fenntartásaink voltak a villanyautók kapcsán, különösen, ha valaki a hagyományos robbanómotoros járműveket kívánta velük helyettesíteni. Akkoriban nem tekintettük őket valódi alternatívának, de a helyzet mára lényegesen megváltozott, és ahogy azt előre megjósoltuk, a felhasználási szokások is átalakulóban vannak. Jelenleg kijelenthetjük, hogy túlléptünk egy fontos mérföldkövön, még ha globális szinten még mindig a benzines autók dominálnak is. A mai napra már látható, hogy a villanyautók iránti kereslet folyamatosan növekszik. Vannak, akik a villanyautókat azért választják, mert a gyorsulásuk páratlan, míg mások a kedvezőbb üzemeltetési költségek miatt döntenek mellettük. A villanyautók piaca a leggyorsabban fejlődő szegmens, miközben a tölthető és hagyományos hibridek is szépen fogynak ‒ mindez egyértelműen a belsőégésű motoros autók kárára történik. Magyarországon a trend érzékelhető, de talán nem annyira intenzív, és ennek több indoka is van. Ezeket a témákat járjuk körbe az Automeister szervizhálózat legfrissebb írásában.

Nyilván nem arról van szó, hogy az egyik napról a másikra kinőtt 4-5 millió gyorstöltő a megfelelő helyeken, ezért mindenki átállt az új technológiára, de a növekmény látványos és vitathatatlan. A globális villanyautó piac 27-28%-kal bővült tavaly, és összesen már kiteszi a teljes forgalom 20%-át ‒ nyilván csak személyautókról van szó, bár az elektromosság előretörése a kisáruszállítóknál is látványos. Ehhez képest a belsőégésű autók piaca 8%-ot esett, az összes újszemélyautó-eladások teljes szegmense pedig 0,8%-kal nőtt. Ebből némi matek után kijön, hogy egy csomóan már elektromosba ülnek robbanómotoros helyett, amikor autócserére kerül a sor. Ott, ahol a lakosság alanyi jogon is hajlamos új járműveket vásárolni, a trend gyorsabban terjed, míg máshol, például nálunk, ahol új autót elsősorban cégek vesznek, ez lassabb.

A világ bizonyos szegmenseiben olyan fordulatok zajlanak, hogy egy kínai autógyártó már annyi megrendelést halmozott fel a legújabb villany SUV-jára, hogy bátran kijelenti: aki nem bírja várni az egy évet, nyugodtan válasszon inkább egy Teslát. Noha ez a kijelentés nyilvánvalóan provokatív, jól tükrözi a globális autóipar változásait és a versenyhelyzet átalakulását.

Hogy mitől népszerűek a villanyautók, azt már megpendítettük: ha az az igény, nagyon jól gyorsulnak, ha az, akkor meg nagyon olcsó ezeket fenntartani. A két tulajdonság azért csak kis felületen metszi egymást, mert a legvadabb kocsik villannyal hajtva is drágábban üzemelnek a kisebb teljesítményűeknél, már csak az eltérő futómű és más követelmények miatt is. A lényeg azonban, hogy a lóerők és a pénztárcájuk "rajongói" is megtalálják számításukat a villanyautók között.

A népszerűség növekedéséhez hozzájárul, hogy az elmúlt években a robbanómotoros autók ára szépen felzárkózott a villanyautók szintjére. A kérdés csupán az, hogy mennyi ebből a tényleges költségnövekedés ‒ például a kötelező vezetéstámogató rendszerek bevezetésének következményeként, amelyek persze a villanyautókban is elengedhetetlenek ‒ és mennyi az üzleti stratégiák eredménye; talán ezt valóban csak a gyártók tudják pontosan. Mindenesetre megfigyelhető, hogy azok a márkák, amelyek mind villanyautót, mind belsőégésű motorral működő járművet kínálnak, két eltérő motivációt próbálnak összhangba hozni. Jelen helyzetben a hagyományos autókon tudják a legnagyobb bevételt realizálni, mivel abban van tapasztalatuk, de ugyanakkor sürgetően szükségük van a villanyautóik értékesítésének ösztönzésére is, különben lemaradnak a globális trendekről, és az eddig belefektetett fejlesztési pénzük is kárba veszne. Azáltal, hogy a benzines modellek ára is emelkedik, két célt érnek el egyszerre: egyrészt a villanyautók egyre vonzóbb alternatívává válnak, másrészt a hagyományos járműveken még több profitot realizálhatnak, így gyorsabban megtérülnek a villanyautók fejlesztésére fordított óriási összegek ‒ végső soron pedig az is lényegtelen, hogy honnan érkezik vissza ez a beruházás.

A villanyautók népszerűségének növekedését nem csupán az árak csökkenése indokolja. Bár akadnak olyanok, akik munkájuk miatt napi több száz kilométert tesznek meg, általában ők céges dízelautót vezetnek. A magánhasználók többsége viszont sokkal kevesebb kilométert autózik. A magyar járműpark átlagos napi futásteljesítménye 30-50 km között mozog, de a mediánérték, amely a legjellemzőbb, inkább 20-30 km. Ezzel szemben egy megfizethető villanyautó egy töltéssel 200-350 kilométert is képes megtenni, ami azt jelenti, hogy előfordulhat olyan hét, amikor a tipikus felhasználónak nem kell töltenie az autóját — ez pedig már egy elérhető kompromisszumnak számít. Ráadásul az üzemeltetési költségek is alacsonyabbak, hiszen az elektromos autók esetében nem szükséges foglalkozni a belsőégésű motorokkal kapcsolatos karbantartási feladatokkal. Ez nem jelenti azt, hogy az elektromos járműveket ne kellene szervizbe vinni, csupán ritkábban, és más típusú problémák merülhetnek fel.

A hátrányok között, a már-már unalomig ismételt hatótáv problémák mellett, fontos megemlíteni a töltési folyamat nehézségeit és időigényét is, melyek szorosan összefonódnak az akkumulátorok elöregedésével. Azonban egyik kérdés sem olyan súlyos, mint amilyennek tűnik. Ha valaki otthon, például egy családi házban, háromfázisú árammal, 11 kW teljesítménnyel tudja tölteni az autóját – esetleg napelemek is segítik a folyamatot a tetőn – az szinte ideális helyzet, hiszen általában ritka az olyan éjszaka, amikor ne lenne lehetőség pár órás töltésre. A hagyományos „falirófi” töltők idejét most hagyjuk pihenni; naponta egy átlagos autó számára nem igazán van 12-18 órája a töltőn, de a következő napra így is elegendő 30-100 km hatótávot biztosíthat. Az otthoni töltés költségeit figyelembe véve egy elektromos autó 100 km-re átszámítva csupán 1-2 liter benzin árával számol, és a nyilvános töltőkön sem fogyaszt többet 6-7 liter benzinnél, ami még mindig egy kisautó vagy egy takarékos hibrid fogyasztásának felel meg. Természetesen mindez jelentősen függ az autó méretétől, energiafogyasztásától és az alkalmazott akkumulátor technológiájától, ahogyan a különböző nyilvános töltők árai is széles skálán mozognak.

Az igazi frusztráció nem is annyira a költségekből fakad, hanem inkább az időveszteségből. Amikor az akkumulátor szintje kritikusan alacsonyra csökken, egy átlagos villanyautó az első 100 km-t a töltőoszlop típusától és teljesítményétől függően mindössze 7-20 perc alatt képes feltölteni. A hosszabb idő jellemzően az 50 kW-os, míg a rövidebb az 150 kW-os, egyenáramú töltés esetén érvényes. Az ezt követő 100 km már lassabban halad, míg a legutolsó, azaz az akkumulátor 80%-ról 100%-ra való feltöltése akár hasonlóan hosszadalmas időt vehet igénybe, sőt, bizonyos esetekben órákba is telhet, mint az első 80% elérése.

Érdemes rendszeresen megállni a töltésnél, amikor az akkumulátor már 80%-os szintre töltődött, még akkor is, ha van időnk. Ez a gyakorlat jelentősen hozzájárul az akkumulátor élettartamának meghosszabbításához, mivel lassítja a "degradáció" folyamatát. Számos gyártó, például a Tesla, a Volkswagen és a Hyundai, már eleve kínál olyan beállításokat, amelyek lehetővé teszik a töltés korlátozását. Ami az akkumulátorok öregedését illeti, nem érdemes túlzottan aggódni. Egy modern akkumulátor, ha megfelelően használják, akár 10 évig is kiváló teljesítményt nyújthat, komolyabb hatótávcsökkenés nélkül. Általában 2-3%-os éves veszteséggel érdemes számolni, de léteznek példák 20 éves, még mindig jól működő akkumulátorokra is. Az 80%-os töltési szint fenntartása a mindennapi használat során, valamint az otthoni töltés előnyben részesítése, a gyorstöltők helyett, nemcsak az akkumulátor élettartamát növelheti, hanem a pénztárcánknak is kedvezőbb megoldás.

Amikor tehát valaki megkérdezi tőlünk, hogy szabad-e már villanyautót venni napi járósnak, azt szoktuk válaszolni, hogy elsősorban napi járósnak szabad ilyet venni. Sajnos a kérdezők zöme nem új, hanem használt villanyautóban gondolkodik, aminek egyrészt még elég szűk a piaca, másrészt, mivel ez a technológia nagyon gyorsan fejlődik az elmúlt években, itt fokozottan igaz, hogy az újak fényévekkel jobbak a mondjuk 5-10 éveseknél, és nemcsak a koruk miatt. Mégis, még így is megfontolandó. Nem véletlen, hogy olyan rengetegen akarnak Magyarországon használt villanyautót vásárolni (biztos akarnának újat is), hiszen nagyon sok szempontból kiváló döntés lehet, ha minden rendben van vele. Ráadásul ebből a szempontból nincs igazán márkapreferencia, a kínai gyártásúak is kiválóak lehetnek, ahogy az amerikai, német, francia, japán stb. modellek is A kérdés csak az, hogy aki eladja, az vajon miért adja el, de ezzel majd egy másik alkalommal foglalkozunk.