Figyelem, a jövőd újra életre kel! - A kormány azzal a céllal dolgozik, hogy rábírja az óvatos országot a költekezésre.
A látszat néha többet mond, mint a valós költségvetési támogatás: a kormány az üzleti szektor beruházásait és a háztartások fogyasztását próbálja ösztönözni. Ez a gazdaságpolitikai akcióterv, amelyet a miniszterelnök "fantasztikus, nagyszerű és példátlan" eseményekkel fűszerezett, jövőre komoly változásokat ígér.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentése riasztóan magas, négyezermilliárd forintos számot említett, amikor a kormány legújabb akciótervét ismertette. Ez a cifra nagyjából megfelel a következő évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatban szereplő 4123 milliárd forintos hiánynak, ami azt a benyomást keltheti, hogy a gazdaság élénkítésére szánt csomag éppen akkora, mint a deficitet fedező összeg. Azonban a valóság más. A költségvetés csupán minimális mértékben járul hozzá az akciótervhez. A kormány a korábban kipróbált módszert követi: a gazdasági ösztönző csomag kidolgozása során a magánszektor és a háztartások jövedelmét és vagyonát vonja be, de az új elemekben alig bővelkedik.
Az akcióterv három pillére a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a lakhatás megfizethetővé tétele, valamint a kis- és középvállalkozások (kkv) erősítése. A jövedelmeket gyarapító legnagyobb tétel az inflációkövető államkötvények után fizetendő kamat, ezt Nagy Márton önmagában 1465 milliárd forintra teszi. Sőt a tőkerésszel együtt háromezermilliárd forint, ez pedig - amint egy konferencián fogalmazott - "keresi a helyét a gazdaságban".
Az MNB novemberi Lakáspiaci jelentése szerint a helyzet meglehetősen összetett: jövőre körülbelül 1300 milliárd forintnyi kamatfizetéssel kell számolni a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) különböző sorozatai után, míg a lakossági állampapírok lejárata közel 1800 milliárd forintot tesz ki. Ráadásul csaknem hétezer milliárd forintnyi PMÁP kamatfordulója 2025 első negyedévére esik, és várhatóan ennek egy része visszaváltásra kerül. Az MNB összegzése szerint ezek az összegyűlt milliárdok már régóta a gazdasági akcióterv részei, tehát nem új forrásokról van szó, és semmiféle új intézkedés nem áll mögöttük. Így az államnak mindenképpen teljesítenie kell a kötvénytulajdonosok felé fennálló kötelezettségeit.
A költségvetés stabil finanszírozása érdekében célszerű lenne a rendelkezésre álló pénz jelentős részét állampapírba visszaforgatni. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi, hat százalék körüli kamatszint mellett mennyire reális ez a lehetőség.
