A Balaton környékén egy rendkívül veszélyes kártevő terjedése aggasztó következményekkel jár: súlyos károkat okoz a helyi ökoszisztémában. - Agrárszektor
Napjainkra már nem meglepetés az amerikai szőlőkabóca megjelenése Magyarországon, és az általa hordozott fitoplazma nevű kórokozó, amely a szőlő aranyszínű sárgaságát idézi elő, sajnos már a Balatonboglári borvidék minden ültetvényén feltűnt - derül ki az Infostart cikkéből. Néhány borász és szakértő aggasztónak tartja a helyzetet, és attól tartanak, hogy a kártevő és a hozzá kapcsolódó betegség súlyos károkat okozhat a szőlőültetvényekben, akár végzetes következményekkel is járhat.
Az amerikai szőlőkabóca első magyarországi megjelenése 2006-ra datálható, amikor Somogy vármegye déli területén, Csurgón bukkantak rá. Azóta a helyi kormányhivatal növényvédelmi szakemberei folyamatosan figyelemmel kísérik a rovarpopulációt, és rendszeres csapdázási akciókat végeznek. Ez a károsító már számos szőlőültetvényen fellelhető a vármegyében. Hazánkban a szőlő aranyszínű sárgaság nevű betegség első előfordulását 2013-ban regisztrálták, és a Balatonboglári borvidék szőlőnövényeiből a betegség kórokozóját is sikerült azonosítani. Fontos hangsúlyozni, hogy a szőlőt termelők számára elengedhetetlen az ültetvényeik rendszeres ellenőrzése, valamint a megfelelő növényvédő szerek szakszerű alkalmazása a sikeres védekezés érdekében. Emellett az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez állami támogatás is rendelkezésre áll, amint azt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is megerősítette.
A hivatal hangsúlyozta, hogy az amerikai szőlőkabóca számára még a legzordabb téli hideg sem jelent akadályt. Ez a kártevő tojás formájában, a szőlőtőke kétéves része alatt, a foszló kéreg védelmében tölti a telet. A lárvák kifejlődése az időjárási viszonyoktól és az ültetvény elhelyezkedésétől függően változó, kezdve május közepétől egészen július első napjaiig. Miután az öt lárvastádiumon átesnek, az imágók megjelenése július elejétől-közepétől várható, és szeptember végéig vagy akár október elejéig, a fagyok beálltáig is aktívan megfigyelhetők. A rajzás csúcspontja az időjárás függvényében július végére és augusztus közepére tehető. A kórokozóval megfertőzött növények között a fiatal, L1-L2 stádiumú lárvák már táplálkozásuk során is képesek felvenni a fitoplazmát. Az egyedek fertőzőképessége körülbelül 4-5 héttel később alakul ki, és bármely fejlődési stádiumban maradva, egész életük során fertőzőképesek.
A védekezésre legalkalmasabb időszak, amikor a lárvák elérték a harmadik, negyedik fejlődési fokozatot (L3-L4), ami általában a szőlő virágzása idejére vagy közvetlenül a virágzás utáni időszakra esik. Azokban a termő ültetvényekben, amelyekben az előző tenyészidőben kimutatták az amerikai szőlőkabóca jelenlétét, kifejezetten ajánlott a lárvák ellen védekezni a nagyobb fertőzésveszély miatt. Tél végi lemosó permetezéssel - úgy mint napraforgó olaj, lecitin - a fás részeken telelő kabócatojások gyéríthetők. A szaporítóanyag-előállítóknál pedig függetlenül a kabóca előfordulásától kötelező a vektor elleni védekezés is.
