A német zöld álmok kora véget ért - Világgazdaság
A klímaváltozás kérdése a jelenlegi választási kampányban szinte észrevétlen marad. Ugyanakkor számos német vállalat, amelyek a fenntartható fejlődésbe fektettek, komoly hátrányokat szenvednek el a zöld átmenet lelassulása miatt.
Két éve a Thyssenkrupp két milliárd eurós támogatást kapott egy hidrogénnel működő kemence fejlesztésére, amely révén zöld acél előállítását tűzte ki célul. Azonban a február 23-i választások közeledtével egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az ország fokozatosan lemond ambiciózus klímacéljairól. Számos, az energiaátmenetet elősegítő programot már befagyasztottak, miután tavaly a kormány válságba került. Ráadásul a kancellárjelöltek vasárnapi vitájában a klímaváltozás témája szinte teljesen háttérbe szorult.
Az energiaátmenet egy lenyűgöző és fontos törekvés, ám sajnos a megvalósításhoz szükséges források híján állunk.
Németország az évtized végéig kétharmadával szeretné csökkenteni széndioxid-kibocsátását, amire már eddig is eurómilliárdokat költött, ám az adósságfék árnyékában mindig is kihívás volt a szükséges pénzt előteremteni, hiába részei a Zöldek is a távozó kormánynak. Donald Trump megválasztásával a zöld iparágak a tengerentúlról sem várhatnak támogatást, ám úgy tűnik, Németországtól is hiába várják, hogy betöltse az Egyesült Államok visszavonulása okozta űrt.
Hans-Martin Hnning, aki a kormány klímaügyi tanácsadó testületét vezeti úgy véli, hogy a klímapolitika komprehenzív integrálása most még fontosabb mint valaha, és a szervezete által kiadott legfrissebb jelentés is arra szólít fel, hogy az ország ragaszkodjon a korábbi célokhoz. A héten megjelent, a külügyminisztérium és a titkosszolgálatok jegyezte jelentés pedig a klímaváltozást az országra leselkedő öt legnagyobb veszély közé sorolta.
A választók figyelmét most nem a klímaváltozás, hanem más, sürgetőbb kérdések kötik le.
Noha az ellenzéki kereszténydemokraták és a szociáldemokraták is azt ígérik, hogy megtartják a nettó zéró kibocsátásról szóló célkitűzést 2045-re, a választókat most kevésbé foglalkoztatja a környezetvédelem, a bevándorlás és a biztonság kérdései uralják ehelyett a kampányt. A kereszténydemokraták a hadiipari kiadásokat is növelnék, anélkül, hogy kiengednék az adósságféket, ami zt jelenti, hogy költségvetésben még kevesebb mozgástér maradhat a környezetvédelmi támogatásokra és az energiaátmenetre.
A kampány hajrájában mind a kereszténydemokraták, mind a szociáldemokraták az energiaárak csökkentését ígérték, ám terveikről nem sok részletet árultak el. Pedig az Agora Energiewende think tank egyik klímaügyi programvezetője, Julia Metz szerint
A finanszírozás változása fordulópontot jelenthet a Scholz-kormányhoz képest, amikor felgyorsult a megújulók kiépítése és elindult egy 9 ezer kilométeres hidrogénvezeték kiépíése is. Tavaly az S&P Global hitelminősítő Németországot nevezete a legfejlettebb nyugat-európai országnak a hidrogén adoptáció területén. A hidrogéngazdaság létrehozuása érdekében egy 23 milliárd eurós globális programot is létrehoztak és pár kisebb cég kapott is abból támogatást, a kormány összeomlása után a pályázatok további fordulói elmaradtak - írja a Bloomberg.
