Varga Mihály figyelemfelkeltő megnyilatkozásokat tett a gazdasági helyzetről, amelyek aggodalmat keltettek.

Varga Mihály kijelentette, hogy az inflációs cél teljesítése 2027-re várható, és az idei évben a jegybank már csupán 0,8%-os gazdasági növekedéssel számol. Emellett hangsúlyozta, hogy jelentős geopolitikai kockázatok nehezednek a helyzetre.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyre későbbre tolja a 3 százalékos inflációs cél elérésének időpontját. Varga Mihály, az MNB elnöke a legutóbbi kamatdöntést követő sajtótájékoztatón kifejtette, hogy a 3 százalékos jegybanki cél fenntartható módon 2027-re válhat reálissá. E tényező miatt a Monetáris Tanács a júniusi ülésén változatlanul 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot.

A jegybankelnök részletesen beszélt a globális gazdasági környezet instabilitásáról. Kiemelte, hogy a közel-keleti feszültségek fokozódása jelentős hatással van az energiaárak alakulására. A világgazdasági növekedési előrejelzések romlása ellenére Európában fiskális intézkedések állnak rendelkezésre, amelyek potenciálisan enyhíthetik a kedvezőtlen kilátásokat. A háztartások fogyasztása élénk, és az árkorlátozások rövid távon képesek csökkenteni az inflációt. Amikor az újságírók kérdeztek, Varga hangsúlyozta, hogy az árstopok (jelen esetben az árrésstop - a szerk.) eltörlésénél a kormány hivatalosan közzétett forgatókönyvet veszik alapul, de fontos megemlíteni, hogy a csütörtökön megjelenő Inflációs jelentés is foglalkozik ezzel a kérdéssel.

Az MNB előrejelzése szerint a következő félévben a gazdaság fellendülése várható, ugyanakkor a 2025-re vonatkozó GDP-növekedési kilátások mindössze 0,8 százalékra rúgnak.

A jegybank előrejelzése szerint a jövő évben 2,8%-os, míg 2027-re 3,2%-os GDP-növekedés várható. Az inflációs kilátások az idei évre 4,7%-ra rúgnak, jövőre 3,7%-ra, és 2027-ben 3%-os áremelkedést valószínűsítenek.

A globális kockázatok jelenlegi helyzete aggasztó, a VIX-index, amelyet gyakran félelemindexként emlegetnek, magas értékeket mutat. Ennek hátterében részben a vámbejelentések, másrészt a geopolitikai feszültségek állnak. Az energiahordozók ára különösen megugrott, ami Magyarországot is komolyan érinti, hiszen ezekből a termékekből nagy mértékben függünk a behozatal révén. Kedd reggel azonban fordulat következett be: a tűzszünet bejelentésére a Brent típusú kőolaj hordónkénti ára 70 dollár alá csökkent.

A magyar infláció alakulásában az energiaárak változása kulcsszerepet játszik. Emellett a vámokkal kapcsolatos bejelentések is kedvezőtlen hatással lehetnek a globális gazdasági növekedésre, így Magyarországra is. Az európai költségvetési kiadások növekedése azonban részben ellensúlyozhatja ezt a hatást. Az uniós és németországi gazdasági ösztönző intézkedések várhatóan hozzájárulnak a GDP növekedéséhez, de a legszembetűnőbb eredmények inkább 2028 és 2030 között fognak megjelenni.

Magyarországon növekvő és csökkenő negyedévek voltak, a fogyasztás meghaladta az uniós átlagot, a kivitelt az európai piacok határozták meg, az elmaradt beruházások negatív hatással vannak a gazdaságra. A munkaerőpiac feszessége csökkent, a bérdinamika is mérséklődött. A folyó fizetési mérleg többlete jelentős, és ez fenn is marad, a költségvetés elsődleges egyenlege egyensúly közelében volt, és úgy is maradhat.

Az inflációs alapfolyamatok jelenleg a jegybank által kitűzött 3%-os célérték felett mozognak, és az iparcikkek, valamint a szolgáltatások ára különösen jelentős mértékben nőtt. Bár a lakosság inflációs várakozásai mérséklődtek, még mindig a célérték szintje felett helyezkednek el, ami azt jelzi, hogy a gazdasági helyzet továbbra is feszültségeket hordoz magában.

Továbbra is elengedhetetlen a kiegyensúlyozott és körültekintő monetáris politika fenntartása.

A GDP a jegybank előrejelzései szerint a második negyedévben stagnálhat, ezután nőhet, de összesen csak 0,8 százalékos GDP-növekedéssel számol az MNB. A lakossági fogyasztás élénkülhet, az ipari termelésben viszont csak jövőre várható fordulat. Varga hangsúlyozta: szigorú monetáris kondíciókra van szükség, hogy az inflációs célt elérjék. Az inflációs kilátásoknál felfelé, a növekedéssel kapcsolatban lefelé mutató kockázatokat lát a jegybank. Emiatt óvatos és türelmes megközelítés indokolt, a pozitív reálkamat fenntartása is kiemelt cél.