Varga Mihály bejelentette, hogy a héten áttekintjük az önerő- és adósságfékszabályokat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi ülésén nem módosította az alapkamatot, amely továbbra is 6,50 százalékon áll. A kamatfolyosó két széle is változatlan maradt, ahogy azt az Infostart hírei is megerősítették.

A Monetáris Tanács továbbra is elkötelezett az inflációs célok elérésének irányába, amelyhez óvatos és türelmes monetáris politika szükséges - emelte ki Varga Mihály, a jegybank elnöke, amikor kedden délután sajtótájékoztatón ismertette a döntés hátterét. "Két alapvető célkitűzésünk van ezzel kapcsolatban: megőrizni a pénzügyi stabilitást, és csökkenteni a jelenleginél alacsonyabb szintre a túlzott inflációs várakozásokat" - tette hozzá.

A befektetői hangulat javult, de a piaci folyamatok továbbra is érzékenyen reagálnak a világpiaci helyzetre és geopolitikai fejleményekre: a kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalások további 90 napig függőben vannak, miközben az ukrajnai háború ügyében a békére irányuló tárgyalások vannak, de a végeredmény még nem látszik. Így a javulás ellenére sincs igazi megnyugvás a piacokon - tette hozzá.

Az amerikai tőzsdeindexek történelmi csúcspontot értek el, mindeközben a nem kedvező munkaerőpiaci jelentések az Egyesült Államokban csökkentik a kamatemelésre vonatkozó várakozásokat. Globális szinten az energiaárak enyhe csökkenést mutatnak, ami jelentős hatással bír a világgazdasági folyamatokra, beleértve a magyar gazdasági helyzet alakulását is.

Sajnos a magyar gazdaság teljesítménye az idei második negyedévben csupán szerény mértékben, mindössze 0,1 százalékkal növekedett az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

Varga Mihály megjegyezte, hogy bár a szolgáltatások szektorában kedvező tendencia figyelhető meg, az ipar és a mezőgazdaság teljesítménye visszahúzza a növekedést. A lakossági fogyasztás növekedése mellett a beruházások folyamatos csökkenése aggasztó képet fest. Az idei második negyedév adatai is csalódást okoznak, hiszen a visszaesés elérte a mínusz 8 százalékot.

Ahogy azt kiemelte, legnagyobb kereskedelmi partnerünk, Németország mérsékelt teljesítménye jelentős hatással van ránk is. A külső kereslet visszafogott, az áruexport kissé csökkent, míg az áruimport növekedett, ami a folyó fizetési mérleg egyensúlyának romlását eredményezte. Varga Mihály optimizmussal tekint a jövőbe, remélve, hogy a külső kereslet fellendülése és az új beruházások beindulása révén a helyzet jövőre javulni fog.

Mint mondta, a költségvetés egyenlege az egyensúly közelében lehet.

Az inflációval kapcsolatosan sajnos nem tudott kedvező hírekről beszámolni. "A jegybank által kitűzött 3 százalékos célérték fölött mozognak az inflációs mutatók. Júliusban az infláció 4,3 százalékra emelkedett, míg a maginfláció 4 százalékra csökkent, de ez még mindig a célérték felett van" - nyilatkozta.

A kormányzati lépések, például az árrésstop, 1,5 százalékponttal enyhítették az inflációs nyomást. Ezen belül az élelmiszerek inflációja 1 százalékponttal csökkent, míg a drogériákban kapható termékek ára 0,3 százalékponttal mérséklődött. Az üzletek által önkéntesen bevezetett árkorlátozások pedig további 0,2 százalékponttal járultak hozzá az infláció csökkentéséhez.

- hangsúlyozta Varga Mihály. Azt is hozzátette: a vállalati és lakossági inflációs várakozások sajnos magasak, ami meghatározó, mert a fogyasztásra, a beruházásokra és a béralkura is hatással vannak. A várakozások nincsenek összhangban a tényekkel, ezért fontos feladat a hangulat javítása, a várakozások hűtése - tette hozzá.

"A inflációval vívott harc még korántsem zárult le; az utóbbi hónapok lépései csupán átmeneti megoldások, és elengedhetetlen, hogy az inflációs várakozások stabilitását hosszú távon is biztosítsuk."

"A jegybankelnök kifejtette, hogy a szigorú, óvatos és türelmes monetáris politika szükségessége indokolt, hiszen a jegybank a pozitív reálkamat fenntartásával támogatja az ország gazdasági stabilitását. 'A tanács továbbra is elkötelezett amellett, hogy az inflációs célt fenntartható módon érjük el' – emelte ki."

A témában egy kérdésre reagálva a következőket emelte ki: "A jegybank folyamatosan figyelemmel kíséri a lakossági és a vállalati inflációs várakozásokat, és jelenleg azt tapasztaljuk, hogy ezeket szükséges tovább mérsékelni. A folyamat kedvező irányba halad, hiszen mindkét oldalon csökkennek a várakozások. Március óta, a feladatok tisztázása után, a jegybank fókuszálhat elsődleges céljára, amely nem más, mint az árstabilitás biztosítása."

A második negyedévben a hitelezési aktivitás 13 százalékra emelkedett, ezen belül a lakáshitelek esetében ez az arány 13,9 százalékot, míg Budapesten 21 százalékot ért el - tájékoztatott a jegybank elnöke, miközben az újonnan induló Otthon Start program hatásait elemezte. Kiemelte, hogy a piacon a kormányzati beavatkozás szükségessége egyértelmű, hiszen ez a kereslet növekedését segítheti, ugyanakkor az új beruházások révén mérsékelheti az esetleges árnövekedési nyomást is. "Az idei lakásberuházások többsége megfelelt az új program követelményeinek, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi árak széleskörű hozzáférést biztosítanak. Várakozásaink szerint a dinamikus növekedés folytatódik" - hangsúlyozta Varga Mihály.

Az Otthon Start programmal kapcsolatosan felmerült kérdésre, miszerint egyes esetekben az önrész 10 vagy 20 százalék legyen-e, a jegybank elnöke elmondta, hogy folyamatosan zajlanak az egyeztetések a kormány különböző képviselőivel. Hozzátette, hogy nem tapasztalnak kormányzati nyomást a döntéshozatal során.

"Mi is észleljük, hogy eltérés mutatkozik az önerő kérdésében, ezért a héten részletesen át fogjuk ezt tekinteni. Az adósságfékszabályt folyamatosan felülvizsgáljuk, és most is sorra kerül ez a folyamat."

Varga Mihály megjegyezte, hogy a kormányzati intézkedések, beleértve az Otthon Start programot, hatással lehetnek a piaci folyamatokra. Arra a kérdésre, hogy vajon ez a kezdeményezés növelheti-e az inflációt, kifejtette: a kormány beavatkozásai mindig kihatással vannak a gazdasági környezetre, ahogyan azt a lakáspiaci program is demonstrálja. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek a programok elsősorban specifikus problémák orvoslására irányulnak, és a kamatszintet általában csak közvetett módon érintik.

Az Otthon Start program esetleges árfelhajtó hatásáról azt mondta Varga Mihály, hogy a lakásépítések számát növelni helyes felismerés. A mostani, tavalyi, tavalyelőtti lakásépítési szám az optimális egy százalék alatt van, ezen bővíteni kell. "Az árváltozásokat nyomon fogjuk követni, de várjuk meg a gyakorlatot. Végzünk modellszámításokat, hogy fölmérjük, hányan vehetik fel, milyen lakáspiaci folyamatokat indít el, de meg kell várni a gyakorlati hatásait" - mondta, hozzátéve: " kormányztai nyomásgyakorlást nem érzékeltem, a kormány tisztában van a helyzetet, a kérdés az, hogy a 41 év fölöttieknél érvényes megtartani a 20 százalékos határt, és a jegybank most átgondolja és egységesíti a szabályokat úgy, hogy mnetáris kérdésekben ne legyen lazítás".

"A vizsgálatok az alapítvány ügyében befejeződtek, és az eredményekről tájékoztattuk a közvéleményt. Nyolc különböző pontban tettünk feljelentést, és innentől fogva az igazságszolgáltatásra tartozik a továbbiakban a kérdés. Mi is kíváncsian várjuk a végső eredményt" - válaszolta a jegybank elnöke a feltett kérdésre. Hozzátette: "A vizsgálat során úgy tűnik, hogy vagyonvesztést nem állapítottak meg, de a számvitel szabályainak megsértése, a magánokirat-hamisítás és egyéb, releváns esetek miatt a kuratórium megtette a szükséges feljelentéseket."

Arra a kérdésre, hogy az EU és az USA vámmegállapodása hogyan módosítja a német autógyártókon keresztül a magyar helyzetet, azt válaszolta a jegybankelnök: "a jó hír az, hogy egyáltalán van megállapodás, kedvezően fogadta a gazdasági szektor. A rossz pedig hír az, hogy ez 15 százalékos mértékben érinti az uniós cégeket, ami jóval magasabb a korábbiaknál, nem is beszélve az acéliparra kivetett 50 százalékos vámról. Még nem telt el elég idő az elemzéshez, vállalati elemzésekre van szükség, de az első reakciók pozitívak, a vállalati szektor elkezdett alkalmazkodni a helyzethez."

A rövid távú intézkedések, mint például az árrésstop kivezetése esetén felmerül a kérdés, hogy ez milyen "visszacsapó hatással" járhat. Varga Mihály erre úgy reagált, hogy mivel a kormány a megszorításokat november 30-ig meghosszabbította, jelenleg nem indokolt a visszacsapó hatásról beszélni. Ezzel párhuzamosan megjegyezte, hogy az ilyen jellegű gazdasági tapasztalatok általában érvényesek, de most a helyzet más, és csak november után lesz releváns, hogy a kormány esetlegesen újabb lépéseket tegyen.

Arra a kérdésre, hogy tervezik-e a jövő évi hiányelőrejelzés felülvizsgálatát, azt mondta: "egyelőre nem, a kormánynak addig még számtalan lépésre van lehetősége. Ahogy mi tapasztaljuk, a kormány elkötelezett a hiány tartása mellett, és ha ettől eltérést látunk, jelezni fogjuk."

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, teljes sajtótájékoztatóját itt tekintheti meg: