Lehetséges, hogy Európa kimarad az ukrajnai helyzet rendezéséből? Szakértői véleményt kértünk | ma7.sk
Mark Rutte, a NATO főtitkára és J. D. Vance amerikai alelnök üdvözlik egymást a múlt heti müncheni biztonsági konferencián, ahol a globális kihívások megvitatása érdekében találkoztak.
A múlt héten zajló müncheni biztonságpolitikai értekezlet során számos váratlan fordulat érte az európai vezetőket. Bár a résztvevők nagy része előre sejtette, hogy az amerikai delegáció milyen általános nézetekkel érkezik, a kontinens biztonsági felelősségének és szerepével kapcsolatos üzenetek mégis új színt vittek a diskurzusba. Az amerikaiak hangsúlyozták, hogy Európának fokozottabb felelősséget kell vállalnia saját védelméért, ami elkerülhetetlenné teszi a védelmi kiadások növelését is.
Csiki Varga Tamás kiemelte, hogy a szöveg olyan tartalmi és hangvételi elemeket tartalmazott, amelyek meglepetésként hatottak a hallgatóságra, és sokkolták őket.
A szakértő hozzátette, "miközben a média arra helyezte a hangsúlyt, hogy az ukrajnai békefolyamatban Európának nem lesz szerepe, fontos tisztázni, hogy nem ez a teljes kép.
A francia elnök által összehívott európai vezetők hétfőn Párizsban zajló megbeszélésük során valószínűleg arra törekedtek, hogy válaszokat találjanak a legégetőbb kérdésekre. Az elhangzott válaszok és a lehetséges javaslatok függvényében, ha képesek konkrét eredményekkel előrukkolni és vállalásokat tenni, úgy teljesen reálisnak tartom, hogy egy későbbi szakaszban aktívan részt fognak venni a tárgyalásokban.
Csiki Varga emlékeztetett, "az amerikaiak stratégiája láthatóan az, hogy tesztelik az ukrajnai konfliktusban akár közvetlenül, akár közvetve érintett feleket. Vagyis feltérképezik, az oroszok, az ukránok és az európaiak mit hajlandóak vállalni annak érdekében, hogy megegyezés szülessen. Letesztelték az ukránokat, milyen ásványkincseket - például a ritkaföldfémeket - kínálnak fel az amerikai támogatás fejében.
A szakértő aláhúzta, "mindez azért fontos, mert az új amerikai adminisztráció nagy hévvel vetette bele magát a rendezési folyamatba, és ez a sietség nem biztos, hogy a minőségi rendezést elősegíti. Ezzel nem azt állítom, hogy az amerikaiaknak bármilyen hiba felróható lenne, hiszen még nagyon a folyamat elején vagyunk. Az Egyesült Államok a rijádi tárgyalással és az amerikai-orosz elnöki találkozó felvetésével kiemelte Moszkvát abból a nemzetközi elszigeteltségből, amelyben az elmúlt években a nyugati szövetségesek próbálták őket tartani. A rijádi tárgyalások legfontosabb tétje szerintem az, hogy lesz-e folytatás, vagy rögtön az derül ki, hogy Moszkva nem hajlik a megegyezésre. Erre az esetre helyezték kilátásba az amerikaiak, hogy további szankciós intézkedésekkel kényszerítenék Oroszországot a tárgyalóasztalhoz".
Csiki Varga rámutatott, hogy "Washington láthatóan nem szándékozik kétoldalú biztonsági garanciát ajánlani Ukrajnának."
A szakértő véleménye szerint Washington egyre inkább arra törekszik, hogy Ukrajna támogatásának költségeit Európára hárítsa. Rámutatott, hogy Trump egy nyilatkozatában kifejezetten hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok szívesen értékesít amerikai fegyvereket Európának, amelyeket aztán Ukrajnának továbbítanának. Emellett arra is utalt, hogy Kijev közvetlen fegyverellátásra is számíthat, amennyiben képes azt finanszírozni vagy valamilyen ellenértéket felajánlani. Az amerikai pénzügyminiszter legutóbbi kijevi látogatása azt jelezte, hogy bár Kijevnek nincsenek jelentős pénzügyi tartalékai, rendelkezik olyan erőforrásokkal, amelyekhez Washington további támogatásért cserébe hozzáférést biztosíthat, vagy osztozhat az abból származó bevételeken az amerikai féllel.
