Kiválasztották a sokak által háttérbe szorított európai ország képviselőit: a külföldön élő közösség szavazata most kulcsfontosságú szerepet játszik.

Elúszott Albin Kurti, Koszovó eddigi miniszterelnökének előző választásokon megszerzett abszolút többsége, de még így is ő, valamint pártja, a 2008-ban protestpártként létrejövő Önrendelkezés Mozgalom nyerte a választásokat. Kurti programjában a szuverenizmus keveredik a progresszivizmussal, retorikájában elitellenes, miközben a melegházasságot legalizálná, külpolitikájában pedig a "nyugati" elvárásokkal szemben harciasan képviseli a koszovói albánság érdekeit.

Február 9-én, vasárnap Koszovó történetében először tartottak "hagyományos" parlamenti választást az ország függetlenségének 2008-as kikiáltása óta. Az Önrendelkezés Mozgalom (Lëvizja Vetëvendosje, LVV) 2021-es kiemelkedő győzelme tette lehetővé azt, hogy a választott kormány négy éven át, előrehozott választások nélkül végezhesse munkáját. A legutóbbi választásokon az Önrendelkezés ismét az élen végzett, azonban a kormánypárt szavazati aránya a négy évvel ezelőtti 50,28 százalékról most "csupán" 41 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan az eddigi eredmények alapján a többi jelentős politikai párt is növelni tudta támogatottságát a 2021-es választásokhoz képest: a Koszovói Demokrata Párt (Partia Demokratike e Kosovës, PDK) 17 százalékról 22,4 százalékra emelkedett, míg a Koszovói Demokratikus Liga (Lidhja Demokratike e Kosovës, LDK) bázisa 12,7 százalékról 17,6 százalékra nőtt.

A Szerb Lista (Srpska lista, SL) ismételten a megszokott eredményt produkálta, várakozások szerint 9-10 képviselői helyet szerezhetnek a koszovói nemzetgyűlésben, amely összesen 120 fős. Ez azt jelenti, hogy a koszovói szerb kisebbség számára fenntartott 10 helyből ők a legvalószínűbb nyertesek.

A jelenlegi eredmények még nem tekinthetők véglegesnek, hiszen a Koszovói Központi Választási Bizottság várhatóan egy hónapon belül fogja nyilvánosságra hozni a hivatalos számokat. Ennek oka, hogy a külföldön élő diaszpóra szavazatainak összesítése több időt vesz igénybe.

Ezek már nem fogják jelentősen megváltoztatni az arányokat, azonban a hivatalos bejelentés időpontja felértékelődik, hiszen jelenleg egyik párt sem szerzett parlamenti többséget. Bár a választások előtt a kormánypárt és az ellenzék is az egymással való koalícióra lépés elutasítását hangoztatta, az LDK aktuális álláspontja szerint erről végleges döntést csak a hivatalos eredmények bejelentése után hoznak.

A pártok elzárkózó hozzáállása tükrözi a koszovói társadalom fragmentáltságát: a lakosság egyre inkább megosztott, ami miatt a politikai ideológiák közötti különbségek áthidalhatatlan akadályokká nőnek. Albin Kurti, a jelenlegi miniszterelnök, aki az európai tendenciákra is reagálva harcias nacionalista retorikát képvisel, jól rezonál a koszovói emberek érzéseivel. Ugyanakkor az LVV kommunikációs stratégiájának sikertelensége, a belpolitikai instabilitás - különösen a gazdasági helyzet romlása - és az észak-koszovói állandó válsághelyzet mind negatívan befolyásolják a Kurti-kormány társadalmi megítélését. Ez a csalódottság teret ad az ellenzéki pártoknak, hogy a közvéleményt saját narratíváik szerint formálva bővítsék szavazótáborukat, ezzel gyengítve az Önrendelkezés támogatottságát.

1) Koszovó nemzetközi rendszerben elfoglalt helye és a kulcsországokkal fenntartott viszonyrendszere,

Az ukrajnai háború kezdetétől fogva egyértelműen megfigyelhető egy új kezdeményező szellem az Európai Unióban, amely az a vízió köré épül, hogy a nyugat-balkáni régió összes hat országa integrálódhat az európai közösségbe. Különösen Koszovó helyzete vált figyelemre méltóvá, hiszen 2025 elejére már a régió legnagyobb hátrányos helyzetű szereplőjévé vált.

Ennek hátterében több tényező áll, és nem csupán Pristinában keresendők, de az tény, hogy Koszovó továbbra is az utolsó lehetséges tagjelölt ország a régióban. 2022 végén a kormány hivatalosan is benyújtotta a tagjelölti kérelmet, ám ezt inkább csak egy szimbolikus lépésnek tekinthetjük.

Koszovó európai jövője szorosan összefonódik a Szerbiával való kapcsolatok normalizálásával, mivel a teljes európai uniós államelismerés hiányában ez a folyamat kulcsfontosságú. A kapcsolatok rendezése nem csupán Koszovó tárgyalási pozícióját befolyásolja, hanem az EU-nak is szűkíti a mozgásterét és csökkenti befolyását a kompromisszumok keresésében.

A kompromisszumtól pedig továbbra is távol áll a két fél, hiszen az elmúlt négy évben kisebb-nagyobb incidensektől volt hangos a nagyrészt szerbek lakta Észak-Koszovó, melynek felelősségét a nemzetközi közösség túlnyomó többségben a pristinai kormányra hárította. 2023 nyarára ezen álláspont már büntetőintézkedések formájában is megjelent az Európai Unió részéről, mivel a feszültséget nem sikerült enyhíteni.

A zavargásokról - melyben a NATO KFOR békefenntartó erői, köztük több mint 20 magyar katona is megsérült - egyértelműen az a vélemény alakult ki, hogy az itt élő szerbekkel szemben kialakult helyzet Albin Kurti hibája.