Tudja, melyik madár lesz az év madara 2025-ben? | ma7.sk
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el "Év madara" programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása.
A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazáson "a récék versenyét" a böjti réce nyerte a nyílfarkú és a kanalas réce előtt.
Magyarországon a réceféléknek eddig több mint 30 fajtája fordult elő, ezek egyike a viszonylag kis termetű böjti réce, amely tavasszal a böjti szelekkel érkezik. Eurázsiában és Afrikában fordul elő, különösen a mocsaras, sekély vizű területeken. Egészen 2004-ig vadászható volt, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát, így 2008-tól védett, jelenleg pedig már fokozottan védett.
Eurázsia széles területein fészkel, kezdve Délnyugat Angliától egészen a Csendes-óceán partjaiig. Legkedveltebb élőhelyei közé tartoznak a szikes síkvidéki mocsárrétek, a nedves rétek, valamint a szikes tavak, ahol nyílt vizek és ritkás növényzet található. Ezen kívül gyakran megtelepszik kubikgödrökben és elöntött mezőgazdasági területeken is. Az elmúlt évtizedek során a fajt északabbra tolta el a természet, így elterjedési területe folyamatosan változik. Ez a madárfaj vonuló, a telet pedig Afrikában, a Száhel-övezetben, valamint Ázsiában tölti, beleértve Indiát, Délkelet-Ázsiát és Új-Guineát is. Őszi migrációja már augusztusban megkezdődik, és általában szeptember végéig elhagyja a Kárpát-medencét. Tavasszal viszont már február végén is felbukkanhat, de jellemzően március első hetében tér vissza telelőhelyeiről.
Előszeretettel keresgél sekély tocsogókban, ahol főként magokat, zöld növényi részeket és gerincteleneket fogyaszt. Táplálékának jelentős hányadát a különféle rovarok, lárvák, férgek és csigák alkotják, amelyeket a sekély vízben kutat fel. Ezen kívül algákat és vízi növények leveleit is szívesen falatozza. Vonulásakor hasonló élőhelyeken bukkannak fel, de nem ritka, hogy mélyebb tavakon és folyókon is megjelenik.
Fészkeléskor előnyben részesíti a sík vidéki nyílt vízfelülettel rendelkező mocsarakat és mocsárréteket, szikes tavakat, nedves réteket, a halastavi költése ritka. A költéshez április közepén fog hozzá, a fészek néha akár száz méterre is lehet a víztől, általában középmagas növényzetben. A pehelytollakkal vastagon kibélelt kis mélyedés a fészek, amin a tojó egyedül kotlik, a gácsérok májusban általában már a vedlőhelyre vonulnak. A fészekaljak 6-13 tojásból állnak, a kotlási idő 22-23 nap. A fiókák fészekhagyók, a rövid száradás után anyjuk rögtön a vízhez vezeti őket. Röpképességüket öthetesen érik el, a családi kötelékek ekkor fel is bomlanak.
A böjti réce világállománya jelenleg 870-933 ezer, az magyarországi 500-700 pár közé becsülhető, s ezek a számok folyamatos csökkenést mutatnak. Ennek legfőbb oka a fészkelőhelyek csökkenése (lecsapolás, kiszáradás), de a is folyószabályozásokkal és csatornázással kiszárított Alföldön is jelentős mértékben csökkent a vizes élőhelyek száma és kiterjedése, a meglévőket pedig jelentős mértékben sújtják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai, elsősorban a csapadékeloszlás változása.
