Teljes átalakításra van szükség? Ekkora terhelést nem bír el sokáig a magyar mezőgazdaság!
A túlzottan gabonaalapú termelés nemcsak piaci, hanem időjárási szempontból is kockázatos - állítja az ELTE tanulmánya.
Napjaink egyik komoly kihívása az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek mellett is biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert. Pinke Zsolt és munkatársai a hazai mezőgazdaság ellenállóképességét vizsgálták a 2022-es nagy európai aszály fényében. Eredményeik segíthetik az agrár ágazatban dolgozókat és a döntéshozókat a jövőbeni károk megelőzésében.
Pinke Zsolt, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai azt vizsgálták, milyen hatása volt a 2022. évi európai nagy aszálynak a tagállamokban legnagyobb területen termesztett gabonák és olajos magvak terméshozamaira. A Gazdálkodás című lap nívódíját is elnyert tanulmányukban megállapították, hogy bár a meteorológiai eseményre úgy emlékezünk, hogy az Európa nagy részén komoly nyomot hagyott a termésátlagokban, valójában a Kárpát-Balkán és a mediterrán régiók országaiban, így Magyarországon, Romániában és Bulgáriában mutatkozott jelentősebb terméscsökkenés abban az évben, és okozott látványos kiesést (1,5%, 1,4% és 0,7%) az országos GDP-ben.
A hazai mezőgazdaság válasza a meteorológiai kihívásokra gyakran lassú és nehézkes.
Magyarországon a növénytermesztési szektor többször is szembesült a 2022-eshez hasonló, jelentős aszálykárokkal. Ezért elengedhetetlen, hogy alaposan megvizsgáljuk, hogyan reagált a mezőgazdaság e megpróbáltatásokra, és milyen lépésekkel lehetne megelőzni a gazdasági következményeket. A kutatók érdeklődése arra irányult, hogy az elmúlt évszázad során a magyar mezőgazdaságban végbement modernizációs folyamatok mennyire tudtak alkalmazkodni az egyre gyakoribb meteorológiai kihívásokhoz.
A klímaváltozás hatásai, valamint az utóbbi években tapasztalt globális mezőgazdasági alapanyag-túltermelési válság következtében a legnagyobb veszélynek kitett haszonnövények továbbra is jelentős szerepet játszanak a hazai termelésben. Ezek a növények, amelyek már a rendszerváltás óta kiemelkedő részaránnyal bírnak, az utóbbi időszakban még inkább megerősítették pozíciójukat.
Vagyis a modernizációs törekvések alacsony innovációs igényű termékek előállítását biztosító agrárstruktúrát eredményeztek: a minél egyszerűbben, nagy tömegben előállítható termények részesülnek előnyben, amelyek azonban sokszor épp a legkevésbé ellenállóak a 2022-es aszályhoz hasonló szélsőségekkel szemben.
Az agrárgazdaság előtt álló kihívásokra a magyar társadalom és elsősorban az agrárium irányváltására tényleges hatással bíró gazdasági-politikai csoportok felelőssége megfelelően reagálni. A tanulmány ezekhez a megkerülhetetlen döntésekhez kíván szakmai támogatást nyújtani.
A szerzők az alábbi előadásban, amely online is megtekinthető, részletesebben is kifejtették a témát:
Az ELTE Természetföldrajzi Tanszéke egyedülálló tudományos központ, amely a földrajzi jelenségek és a környezeti folyamatok mélyreható tanulmányozására specializálódott. Itt a hallgatók és kutatók egyaránt lehetőséget kapnak arra, hogy felfedezzék a természetes világ összetett összefüggéseit és a földrajzi rendszerek működését.
Az indexkép forrása: unsplash.com
