Törley Katalin kifejezte, hogy amíg a pedagógusokat ilyen módon alábecsülik, nem kíván visszatérni a tanári pályára.
Törley Katalin, a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium pedagógusa, aki a polgári engedetlenség miatt elvesztette állását, a HVG-nek nyilatkozva kifejtette, hogy nem biztos abban, hogy az oktatási rendszer olyanná alakul az ő életében, hogy szívesen visszatérne dolgozni. Szerinte ez a helyzet egy kisstílű bosszúállás, mivel olyan igazgatók is távoztak, akiket a szülők és a diákok egyaránt elismertek és megbecsültek. Jelenleg azért küzd, hogy a jövőbeli pedagógusok számára jobb körülményeket teremtsen.
A HVG híradása szerint négy elbocsátott munkatársuk első fokon pert nyertek a Belső-pesti Tankerületi Központ ellen. Az első tárgyaláson már világossá tették, hogy nem kívánják visszahelyezni magukat. Mi lehet ennek az oka?
Törley Katalin kifejezi, hogy kezdetben az volt a legfőbb vágyuk, hogy visszanyerjék az állásukat. Azonban hamarosan világossá vált, hogy az ilyen típusú eljárások rendkívül időigényesek lehetnek, hiszen az elbocsátásukra 2022 szeptemberében került sor. Nem tudhatták előre, milyen körülmények fognak uralkodni az iskolában és az oktatási rendszerben évekkel később, hiszen a másodfokú és a kúriai eljárások is várhattak rájuk. Két év elteltével már most is azt tapasztalják, hogy ha esetleg visszahelyeznék őket, újra meg kellene harcolniuk a jogaikért. Ugyanakkor, ha a per végén olyan környezet alakul ki, amely lehetővé teszi a nyugodt munkavégzést, akkor szívesen visszatérnének, de az a kérdés, hogy megélik-e ezt a pillanatot.
HVG: A Karinthy Gimnáziumból szintén polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanároknál a bíró - szemben az önök perével - a tankerület javára döntött. Miben volt más a két eset?
T. K.: Az ő elbocsátásukról két hónappal a mi kirúgásunk után gondoskodott az esetükben területileg illetékes tankerület. Lehet, hogy ott már ügyesebben készítették elő a rendkívüli felmondást, mint nálunk. A karinthys tanárok esetében a bírónő az ítélethirdetéskor ugyan elmondta, hogy ez az ügy nem fekete és fehér, de számára a döntés meghozatalánál fontosabbak voltak a munkaügyi, mint az alapjogi szempontok. A mi esetünkben sokat nyomott a latban, hogy jó pár kolléga nyilatkozott arról, hogy ők sokkal több órát mulasztottak polgári engedetlenség miatt ugyanabban a tankerületben, mint mi, mégsem rúgták ki őket. A bíró többek között emiatt sem látta logikusnak, hogy Marosi Beatrix akkori tankerületi vezető miért pont minket tett lapátra. Kifejezetten meghatottan és örömmel vettem tudomásul, hogy ez a szolidáris kiállás sokat számított az ítélet meghozatalában. Ez nemcsak egy szimbolikus tett volt, de arra is bizonyíték, hogy igenis van hatása a szolidaritásnak.
A HVG értesülései szerint valószínű, hogy a tankerület nem fogja elengedni az önök javára hozott ítéletet, és fellebbezési eljárást indít. Milyen kimenetekre számítanak másodfokon, illetve esetlegesen a Kúrián?
T. K.: Meggyőződésem, hogy
Akkor is megvolt a magunk igaza, ha közben jogsértést követtünk el, hiszen mindezt egy olyan nemes cél érdekében cselekedtük, amely felülmúlja azt a kárt, amit ezzel okoztunk.
Az eljárásunk nagyon speciális, mert alapjogok ütköznek munkajoggal, nem tudom, hogy ezt másodfokon hogyan fogják értelmezni.
Idén nyáron számos iskolaigazgató, akik nyíltan kifejezték ellenállásukat a kormány oktatáspolitikájával szemben, nem tudták elnyerni az igazgatói pozíciókat. Közéjük tartozik Fazekas Csaba, a Kölcsey iskola vezetője is, aki bátran kiállt a polgári engedetlenséget vállaló tanárok mellett. Ön mit gondol, hogy ez is a megfélemlítés taktikájának része, ahogyan az önök elbocsátása is?
T. K.: Azt, hogy olyan igazgatók, akikkel a szülők és a diákok is elégedettek voltak az elmúlt évek során, most hirtelen - akár egyedüli pályázóként - nem kaptak lehetőséget a folytatásra, kisstílű bosszúállásként értelmezem. Az oktatás területén jelenleg sok mindent a megtorlás eszközével kezelnek, ahelyett hogy párbeszédet folytatnának a döntéshozók a terepen dolgozókkal.
