Tojáskeresők sokasága lepte el a marosvásárhelyi várudvar varázslatos terét.
Szombat délelőtt a marosvásárhelyi vár Kádárok bástyája igazi mesehelyszínné változott, ahol számos lelkes gyermek gyűlt össze, hogy izgatottan várja a húsvéti nyuszi érkezését. A varázslatos környezetben lehetőség nyílt piros tojások festésére, nemezelésre, gyöngyfűzésre, valamint papírból készült tapsifülek és színes pomponfigurák alkotására. Sőt, a bátor kis művészek még faragásra is vállalkoztak, ezzel még színesebbé téve az ünnepi hangulatot.
Az idén alakult Nők Marosvásárhelyért Egyesület által szervezett, két nyelven meghirdetett egész napos programra számos magyar és román család látogatott el. Ahogyan Márton-Zólyomi is hangsúlyozta, az esemény célja a közösségek közötti kapcsolatok erősítése és a helyi kultúrák bemutatása volt.
Annamáriától, az egyesület alelnökétől értesültünk, hogy a program kezdetét követően mindössze egy óra elteltével már 65 gyermek jelezte részvételi szándékát a délben kezdődő tojásvadászaton. Ráadásul a rajtig a résztvevők száma elérte a százas határt.
A bástya varázslatos atmoszférájában mindenki vágyott arra, hogy részt vegyen a kézműves foglalkozásokon, és erre a lehetőség adott is volt. Az egyesület 13 fős csapata mellett tíz lelkes fiatal önkéntes segítette a programok lebonyolítását. Ezek a tizenévesek nem ma kezdték, hiszen néhány évvel ezelőtt még gyermekként tapasztalták meg a hasonló kezdeményezéseket, amelyeket más civil szervezetek szerveztek - tudtuk meg Márton-Zólyomi Annamáriától.
A gyerekzsongással betöltött térben elsőként a tojásfestők asztalát vettük célba. Itt a tevékenység irányítója, Tóth Csilla mesélt a magyar vidékek feltámadásünnepéhez fűződő hagyományról, aminek eszköztárához ötletes mai kellék is tartozott.
Mivel elkötelezett híve vagyok az újrahasznosításnak, az asztalon felfedezhetjük azokat a különleges melegítőket, melyek konzervdobozokból készültek, és kifejezetten a viasz felforrósítására lettek tervezve. A tojások díszítéséhez természetesen egyedi kesicét alkalmazunk, amelyet egy tehetséges kézműves készített számunkra. A dekorációhoz gyimesi és sóvidéki motívumokat válogattam össze, így a formavilágban régi népszokások nyomai is megfigyelhetők. A múltban az ifjúság nem fejezte ki érzelmeit olyan nyíltan, mint ma, ezért a fiatalemberek húsvét előtt a kesicével ajándékozták meg választottjukat, míg a lányok ezzel a szerszámmal festették ki a tojásokat az udvarlóik számára. Ha egy lány sarlót vagy gereblyét rajzolt a tojásra, azzal azt jelezte, hogy szívesen elfogadja a fiú közeledését, és ha feleségül veszi, jó háziasszonyként fog viselkedni. Ugyanakkor, ha növénymotívumok, mint például boglárka, tulipán vagy a hegyvidékre jellemző fenyő kerültek a tojásra, az világosan jelezte, hogy a válaszajándék csupán tiszteletből készült, és az érzelmek nem voltak viszonzottak. A mai rendezvényen a gyerekeknek mesélek erről a hagyományról, és lehetőséget kapnak arra, hogy kicsit visszautazzanak az időben. Ezt követően, kérésünkre, Tóth Csilla a tojásírás lépéseit részletezte:
- A főtt tojást megírjuk a viasszal, ezután belehelyezzük az előkészített meleg festékes vízbe. Én azt szeretem, ha szép piros a festék, hiszen ez szimbolizálja, hogy Jézus vérét ontotta értünk. Tíz perc múlva kivesszük a tojást a vízből. Én gyertyát szoktam használni a viasz megolvasztására és puha rongyot a tojás megtörlésére. Miután szépen le van tisztítva a megrajzolt viasz, szalonnával vagy zsírral fényesítjük a tojást.
Tóth Csillától értesültünk róla, hogy a szervezők összesen háromszáz tojást készítettek elő a foglalkozásra. Az esemény első másfél órájában már a tojások fele elfogyott, hiszen a húsvét e varázslatos szimbólumait a kis kézművesek haza is vihették magukkal.
A tojásírók asztalánál váltottunk szót a két gyerkőccel - a hétéves Kristóffal és a tízéves Bernadett Anitával - érkezett édesanyával, Fekete Erzsébettel is. Elmondta, hogy második alkalommal vesznek részt a várban szervezett nyusziváráson, és kisfiának a kipróbálható kézműves-foglalkozások közül - meglepő módon - a nemezelés a kedvence.
- Most éppen egy gyapjúból készült pillangót alkottam, tavaly pedig úgy emlékszem, hogy egy cuki nyuszit készítettem - mesélte a fiú, miközben büszkén sorolta a kreatív műveit.
A terem másik sarkában apró pomponállatkák formálódtak színes fonalakból, míg kicsit arrébb papírnyuszifejek díszelegtek szívószálakra erősítve, sorakozva, mint egy vidám kis csapat. A fagyöngyös karkötők pedig egymás után születtek, minden egyes darab egyedi varázsával gazdagítva a kreatív műhely hangulatát.
Egy különleges asztal állt a tíz éven felüli gyerekek számára, ahol tulipános és más színes mintákat lehetett fából kifaragni. Amikor ott jártunk, meglepő módon csak lányok éltek ezzel a lehetőséggel, és közülük többen románul beszéltek, ami még izgalmasabbá tette a helyzetet.
Egy másik helyiségben az idei húsvéti ünnepre hangoló rendezvény igazi különlegessége, a nyuszis mozi várta a kicsiket és nagyokat. Különböző korosztályból érkező gyerekek és szüleik gyűltek össze, hogy élvezzék a sorban következő tapsifüles meséket. Ám déli 12 órakor, ahogy a kézműves-foglalkozások szigetén is, itt is hirtelen üressé vált a tér. Márton-Zólyomi Annamária bejelentette, hogy megkezdődik a tojásvadászat! A következő pillanatokban szinte elsodorta a gyereksereg a Kádárok bástyájával szembeni zöld területet, ahol a szervezők 250 műanyag tojást rejtettek el. A gyerekek lelkesen igyekeztek minél több tojást összegyűjteni, hiszen az első három legügyesebb versenyző jutalomban részesült. A legügyesebb tojásvadász, Dániel Petra, 18 tojással szerezte meg az első helyet, míg Nyárádi Anna 17 tojással a második helyen végzett. A harmadik díjat, 10 tojás "zsákmányért", Kis Nóra érdemelte ki. Mindhárman egy plüssjátékot is tartalmazó húsvéti ajándékcsomagot vihettek haza a tojások mellett. Azok a gyerekek, akiknek nem akadt tojása, cukorkával vigasztalódhattak, így mindenki jól járt a vidám ünnepen.
A rendezvény második felében, délután 2 órakor indult el a locsolóversmondó verseny, amelyre nyolc tehetséges résztvevő jelentkezett. A zsűri figyelmét leginkább a nyolcéves Lupu Emma ragadta magához, aki a legmagasabb elismerést nyerte el. A második helyezést a mindössze kétéves Béres Zente Krisztián érdemelte ki, míg a dobogó harmadik fokára a kilencéves Tamás Teodóra állhatott fel. A rendezvény szervezője, Márton-Zólyomi Annamária elmondta, hogy minden versmondó jutalomban részesült. Két órával a program vége előtt már 500 gyermek részvételéről számolt be a Nők Marosvásárhelyi Egyesülete első nyusziváró eseményén, ami egyértelműen sikeres kezdeményezésnek bizonyult.
