A konszolidációs csomag révén több száz eurót vonhatunk el a pénztárcákból, ami jelentős anyagi megterhelést jelenthet.
A cégek, a vállalkozók és a munkavállalók pénzügyi helyzetét jelentősen befolyásolhatja a kormány harmadik konszolidációs csomagja. Az érintettek számára ez több száz, sőt, bizonyos esetekben akár több ezer eurós eltéréseket is jelenthet. Ezt támasztja alá az a részletes elemzés, amelyet egy adószakértő közreműködésével állított össze a Pravda, bemutatva a legfontosabb módosításokat.
Jövő áprilistól jelentős változás lép életbe a táppénzfizetés megosztásának gyakorlatában a munkaadók és a Szociális Biztosító között. Ez annyit jelent, hogy az eddigi első tíz nap helyett az első 14 napban a munkaadó felelős a táppénz kifizetéséért a munkavállalónak. Ezt követően, csak két héttel később kapja meg a Szociális Biztosító a kifizetést. "Ez a módosítás a munkaadók számára magasabb alkalmazotti költségeket eredményez, ami különösen a kisebb cégeknél érezhetően meg fog mutatkozni" - nyilatkozta Kristína Ovsáková, az Atlas Group adószakértője.
A személyi jövedelemadó struktúrája egy új, progresszívebb irányba fejlődik. Az évi 44 ezer eurós (ez havi bruttó 4282 eurónak felel meg) jövedelem alatt álló adózók számára az adókulcs változatlan marad, tehát továbbra is 19 százalékot kell fizetniük. Ezzel szemben azok, akiknek a jövedelme ezt az összeget meghaladja, magasabb adókulccsal számolhatnak.
A 44 ezer és 60 ezer euró közti éves bevétellel rendelkezők esetében a jövedelemadó aránya 25 százalékosra emelkedik, az évi 60 ezer eurós összeg feletti bevétellel rendelkezők pedig már 30 százalékos jövedelemadót fizetnek majd. Azok a személyek, akik évi 75 ezer eurónál is magasabb bevétellel rendelkeznek, a többieknél is magasabb arányban 35 százalékos adókulcs szerint fizetnek majd jövedelemadót.
Egyidejűleg új szabályozás lép életbe az adólicensz tekintetében is, amely a nagyvállalatokat célozza meg. Ennek értelmében az évi 5 millió eurós bevételt meghaladó cégeknek az eddigi 3840 eurós díj helyett 11520 eurót kell majd befizetniük. Emellett a kollektív befektetésekhez kapcsolódó egyéni járulék mértéke is emelkedik: a korábbi 4,36 százalékról 15 százalékra nő. Ez a módosítás érinti többek között a részvényalapok kezelésével foglalkozókat, valamint a magán nyugdíjpénztárakat. Továbbá, új adóteherként bevezetésre kerül egy járulék az alapvető építőanyagok, mint például a kő, homok és sóder ára után, amely tonnánként 1,35 euróra rúg.
A vállalkozások számára beszerzett gépjárművek esetében jelentős változás lép életbe az új év kezdetével, ami a leírható adó mértékét érinti. Az eddigi gyakorlat szerint a vállalati autók vételárának forgalmi adója (DPH) teljes egészében levonható volt az adóalapból. A jövőben azonban ez a lehetőség már csak azok számára lesz elérhető, akik kizárólag üzleti célra használják a gépkocsit. Azok a vállalkozók, akik vegyes használatot folytatnak, tehát magáncélra is igénybe veszik a gépjárművet, már csak a forgalmi adó felét vonhatják le az adóalapjukból. Ez a módosítás komoly hatással lehet a vállalkozások pénzügyi tervezésére és a gépjárműhasználati szokásokra.
A friss jogszabályváltozások következtében a kezdő egyéni vállalkozók (SZČO) számára a járulékszabadság időtartama egy évről hat hónapra csökken. Ezzel párhuzamosan nőnek az egyéni vállalkozók járulékterhei is. A szociális és egészségügyi biztosítókba kötelezően befizetendő járulékok minimuma a korábbi 344,27 euróról 425,03 euróra emelkedik, ami 80,76 eurós növekedést jelent.
A szociális biztosítóba történő befizetések kapcsán, ha a minimális kivetési alap 914,40 euró, akkor a járulék mértéke 303,11 euróra rúg. Ezen kívül, ha az egészségügyi járulékot 762 eurós kivetési alap mellett számítjuk, akkor annak összege 121,92 euróra tehető.
