Több nyugati ország vezetője összeült, hogy tárgyalásokat folytasson Iránnal, míg Kína hangot adott elégedetlenségének az amerikai támadások kapcsán.

Németország, Olaszország és Kanada vezetője egy sürgős találkozóra hívta össze Iránt, miután az Egyesült Államok vasárnap hajnalban légicsapásokat hajtott végre az iráni nukleáris infrastruktúrára.

Friedrich Merz német kancellár sürgette Teheránt, hogy azonnal kezdjen tárgyalásokat az Egyesült Államokkal és Izraellel a jelenlegi konfliktus diplomáciai megoldása érdekében - tájékoztatta a sajtót vasárnap Stefan Kornelius, a német kormány szóvivője. A biztonsági kabinet ülését követően a szóvivő hangsúlyozta, hogy Berlin elemzése szerint az iráni nukleáris program jelentős részét érintette az amerikai katonai akció. Kiemelte, hogy a pontos károk felmérése csak később válik lehetségessé.

Kornelius hangsúlyozta, hogy Merz szorosan egyeztetni fog uniós és amerikai partnereivel a további lépésekről. A kancellár a tervek szerint elsőként Emmanuel Macron francia elnökkel és Keir Starmer brit miniszterelnökkel tanácskozik.

Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke, szintén a diplomáciai párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. "Olaszország folyamatosan azon dolgozik, hogy a feleket a tárgyalóasztalhoz ültethesse" - fogalmazott az X platformon. Az olasz külügyminisztérium pedig bejelentette, hogy minden szükséges lépést megtesznek annak érdekében, hogy a térségben tartózkodó olasz állampolgárok, akik ezt kívánják, mielőbb biztonságban hazatérhessenek.

Antonio Tajani, Olaszország külügyminisztere, kifejezte optimizmusát azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok légicsapásait követően "valóban sikerülhet enyhíteni a feszültségeket és visszaültetni Iránt a tárgyalóasztalhoz". Emellett hangsúlyozta, hogy Róma környékén fokozott intézkedéseket vezettek be "a kényes amerikai célpontok" védelme érdekében, beleértve az amerikai nagykövet biztonságának növelését is.

Mark Carney, Kanada miniszterelnöke, szintén hangsúlyozta a diplomáciai megoldásra irányuló tárgyalások fontosságát. "Bár az éjjel végrehajtott amerikai katonai akció célja a fenyegetések csökkentése volt, a közel-keleti helyzet továbbra is rendkívül instabil. (...) Kanada arra ösztönzi a feleket, hogy sürgősen üljenek le újra a tárgyalóasztalhoz, és találjanak olyan diplomáciai megoldást, amely véget vet a válságnak" - tette hozzá.

A kínai külügyi tárca állásfoglalásában leszögezte, hogy az amerikai támadások "súlyosan sértik az ENSZ alapokmányának, valamint a nemzetközi jog céljait és elveit", illetve jelentősen növelik a feszültséget a Közel-Keleten. Peking felszólította a feleket, különös tekintettel Izraelt a harci cselekmények leállítására, a civil lakosság védelmére és a párbeszéd előtti út megnyitására. Kína, közösen a nemzetközi közösséggel kész felelősséget vállalni a béke és stabilitás helyreállításának céljából a régióban - tette hozzá a minisztérium.

Narendra Modi, India miniszterelnöke, vasárnap telefonbeszélgetést folytatott Maszúd Peszeskján iráni elnökkel, amely során kifejezte aggodalmát a Közel-Keleten tapasztalható feszültségek fokozódása miatt. Modi a közösségi platformon, az X-en osztotta meg gondolatait, hangsúlyozva, hogy "újra megerősítettük felhívásunkat az azonnali feszültségcsökkentésre, a párbeszédre és a diplomáciai megoldásokra, mint a jövő felé vezető útra, emellett a béke, a biztonság és a stabilitás mielőbbi helyreállítását is sürgettük a térségben".

Az Arab Liga figyelmeztetett arra, hogy az erőszak egy soha véget nem érő spirálba torkollhat, amint állásfoglalásában kifejtette. A regionális együttműködési szövetség kiemelte, hogy az Egyesült Államok beavatkozása csupán fokozza a feszültségeket, és súlyosbítja a térség biztonsági helyzetét.

Az Irán szövetségesei közé tartozó, libanoni Hezbollah radikális síita szervezet az amerikai támadást úgy kommentálta: "Az iráni fél mindössze védekezik és megvannak ehhez a képességei". A jemeni húszik "brutális és gyáva agresszióként" elítélték az amerikai támadást, amelyet az iráni szuverenitás "égbekiáltó megsértésének", valamint "a nemzetközi jog egyértelmű megsértésének" minősítettek.

Szaúd-Arábia, Irán regionális ellenfele, kifejezte aggodalmát a legújabb események kapcsán, és hangsúlyozta a diplomáciai megoldások fontosságát.

Bahrein hatóságai arra ösztönözték a közszolgáltatók munkatársait, hogy otthon végezzék feladataikat. Emellett a lakosságot is felhívták, hogy csak valóban szükséges esetben induljanak útnak, ezzel segítve a mentőszolgálatok akadálytalan működését. Kuvaitban szintén életbe léptették a vészhelyzeti intézkedéseket, többek között felkészítették a kormányzati negyedben található bunkereket az esetleges szükséghelyzetekre.

Omán, amely a közelmúltban közvetítőként működött közre az Egyesült Államok és Irán között, az amerikai támadásokat "jogtalan agressziónak" minősítette, amely a konfliktus eszkalálódásának kockázatával jár. Hangsúlyozta egyben Irán legitim jogát egy békés célú nukleáris programra.

Az Egyiptomi Külügyminisztérium legfrissebb közleménye rávilágít arra, hogy a legutóbbi iráni fejlemények komoly aggodalmat keltenek, mivel ezek a regionális és nemzetközi béke megóvását is súlyosan fenyegetik. A kairói tárca figyelmeztette a világot, hogy a további intézkedések káoszba taszíthatják a térséget.

Irán szomszédos állama, Irak, hangsúlyozta, hogy a háborúk mindig csak rombolást és szenvedést okoznak. Jordánia ezzel párhuzamosan közös lépések megtételét javasolta az eszkaláció megfékezése érdekében.