A magyar háztartások számára tavaly jelentős energiabővülésre volt szükség, hiszen az áram- és gázfelhasználás is emelkedett.

A fő kormányzati cél a fogyasztás csökkentése és a zöld átállás.

Kismértékű, de mégis jelentős növekedést mutatott a tavalyi év az áram- és gázfogyasztás terén Magyarországon, ahogyan azt az Energiaügyi Minisztérium (EM) legfrissebb jelentésében kiemelte. Az áramfogyasztás 41,9 terawattórára (TWh) emelkedett, ami 0,9 TWh-s, azaz 2,2 százalékos növekedést jelent. A földgáz iránti kereslet is emelkedett: 2023-hoz képest 0,8 százalékkal, 68 millió köbméterrel nőtt a felhasználás. Ez körülbelül másfél napnyi téli gázfogyasztásnak felel meg. A kerekített éves gázfelhasználás így elérte a 2023-as 8,5 milliárd köbmétert. Érdekesség, hogy a lakosság gázfogyasztása 3 milliárd köbméterre csökkent, ami 0,3 százalékos mérséklődést mutat, míg a vállalatok és intézmények gázigénye 1,4 százalékkal nőtt, jelezve a gazdasági aktivitás fokozódását.

Kutatásaink szerint így tavaly az árampiacon három-, a gáz esetében pedig két éve tartó csökkenés fordult emelkedésbe. A tárca viszont inkább azt emeli ki, hogy 2021-2022-ben az áramfelhasználás még 43-44 TWh-ra rúgott, míg gázból a nemzetközi energiaválság előtti utolsó, 2021-es évben 11,2 milliárd köbméter földgáz fogyott Magyarországon. A fűtőanyag iránti keresletet azóta mintegy negyedével sikerült visszaszorítani - fogalmaznak. A megtakarítás fokozza energiafüggetlenségünket és az ellátás biztonságát, illetve hozzájárul a környezet megóvásához - szögezik le. Igaz, ez már 2023-ra is elmondható volt; tavaly pedig, az EM szerint, "megőriztük" a 2023-as év eredményeit.

Az éves adatok növekedését, a közlés elemzése alapján, leginkább az áramfogyasztás emelkedése, míg a gáz esetében kizárólag az utolsó negyedévben tapasztalt igényugrás okozta. A KSH adatai szerint a tavalyi év utolsó negyedében a villamosenergia-igények 3,4 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Továbbá, az EM-közlemény egy másik részéből kiderül, hogy a már 293 ezer háztáji napelem termelését jelenleg nem tudják pontosan mérni. Becsléseik alapján azonban a háztartások saját célú áramtermelése tavaly a teljes felhasználás 6,6%-át, a második és harmadik negyedévben pedig 9%-át fedezhette. A 2700 megawattnyi napelem termelésének mérhetővé tétele a hálózat biztonsága és a piaci áramárak stabilizálása szempontjából is fontos lenne. A szaktárca a gáz-, szén- és olajalapú villamosenergia-termelés csökkenését, valamint a napelemek elterjedését okolja azért, hogy az 1990-hez viszonyítva mért szén-dioxid-kibocsátás csökkenése már 2023-ra meghaladta az eredetileg 2030-ra kitűzött 40%-os célt; ennek következtében az öt évvel későbbi vállalásunkat 50%-ra emeltük.

Újabb áramterhelési csúcs dőlt meg MagyarországonKevés és drága az áram Magyarországon, az államtitkár a németekre mutogat

A földgázfelhasználás 2024 harmadik negyedévében az MVM legfrissebb adatai szerint 13,8%-kal, összesen 371,5 millió köbméterrel haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. A lakossági igények 17%-os növekedést mutattak, míg a gazdasági szektor 11,7%-kal emelte meg a felhasználását. Érdekesség, hogy a KSH havi jelentése alapján a lakossági igények októberre 65%-ra emelkedtek. Ez a jelenség elsősorban a kedvezőtlen időjárás következménye, hiszen az EM októberi elemzésében azt is megjegyezték, hogy a 2024-es gázigények akár 8 milliárd köbméter alá is csökkenhetnek. A gáztárolók jelenlegi töltöttsége körülbelül kétharmad, ami azt jelenti, hogy az orosz gáz ukrajnai szállításának leállítása, amely piaci áremelkedést okozott, nem veszélyezteti a zavartalan ellátást. Ugyanakkor nem említik, hogy a gáztárolók az utóbbi három év legalacsonyabb szintjén állnak, és az ukrán gázszállítások megszűnése inkább a szerb irányú beszerzések miatt nem befolyásolja a hazai ellátást. A piaci árak pedig az utóbbi napokban jelentősen csökkentek, visszatérve az ukrán gázzár előtti szintre. Az MVM ezúttal is hangsúlyozza, hogy Magyarország lakossági rezsije az egyik legalacsonyabb Európában, ami azonban a lakossági szolgáltatók számára nyújtott, több száz milliárd forintos állami támogatásoknak köszönhető. Az ország továbbra is drága előállítással és pazarló felhasználással küzd, a hazánkban elfogyasztott energia jelentős része pedig külföldről, piaci áron érkezik.

A szaktárca világossá tette, hogy kiemelt célja a fogyasztás mérséklése és a fenntartható, zöld átállás elősegítése. E célkitűzés fényében figyelmeztet a lakossági energiatakarékossági pályázat január 20-i újranyitására, amely lehetőséget kínál a lakóháztartások számára. Érdemes megjegyezni, hogy az első körben a pályázatra szinte senki sem jelentkezett, ami hozzájárult a kezdeményezés átfogóbb kommunikációjához.

A Greenpeace-nek nincs joga beavatkozni.

A Békés Vármegyei Kormányhivatal megtagadta, hogy a Greenpeace Magyarország Egyesület ügyfélként csatlakozzon az MVM nyékpusztai gázkitermelésének környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásához - derült ki a civil szervezet tegnapi közleményéből. Perger András klíma- és energiakampány-felelős szerint a felfoghatatlan döntés úgy nemzetközi, mint hazai alapjogokat sért, elvonná a bíróságok és az országgyűlés politikai döntési hatáskörét, ami alapján a hatóság a jövőben is megtagadhatná a válaszadást. A hivatal például azzal indokolt, hogy a Greenpeace székhelye nincs "a hatásterületen", de a szervezetet alaptalanul politikai tevékenységgel is vádolták - közölték. A mozgalom így most az Energiaügyi Minisztérium környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkáránál fellebbez. A Greenpeace szerint az állami cég rétegrepesztéssel termeli ki a gázt, ami szerintük veszélyezteti a vízkészleteket és a levegőt, így az eljárás betiltását követelik. A korábban még a rétegrepesztés tényéről sem nyilatkozó MVM novemberi közleményében cáfolja a környezet veszélyeztetésének vádját, leszögezve, hogy minden előírást betartanak.