Havonta több ezer forinttól esnek el számos szülő, akik nem is sejtik, hogy jogosultak lennének rá. Fontos, hogy tisztában legyünk a lehetőségeinkkel, és tudjuk, hogyan igényelhetjük ezeket a juttatásokat.

Évről évre egyre több sajátos nevelési igényű (SNI) tanuló található a magyar iskolák és óvodák falai között. A 2024/2025-ös tanév adatai szerint már több mint 100 ezer gyermek érintett, ami figyelemre méltó növekedést mutat. Érdekes megfigyelni, hogy míg a mozgásszervi, látási, hallási és értelmi fogyatékossággal élő gyermekek száma viszonylag stabil marad, addig az autizmus spektrum zavarral, súlyos tanulási, figyelmi vagy magatartás-szabályozási problémákkal küzdő fiatalok aránya folyamatosan emelkedik. Ez a helyzet nemcsak a gyermekekre, hanem családjaikra is komoly anyagi terheket ró, amelyeket az állam különböző támogatásokkal próbál enyhíteni. Fontos, hogy a sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő szülők tisztában legyenek a rendelkezésre álló támogatási lehetőségekkel, ezért most összegyűjtöttük ezeket a lehetőségeket, hogy mindenki könnyebben eligibilis legyen a szükséges segítségre.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által megfogalmazott definíció, valamint a vonatkozó jogszabályok értelmében a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók azok a fiatalok, akik különleges bánásmódot igényelnek. E csoport tagjai a szakértői bizottságok véleménye alapján különböző fogyatékosságokkal küzdenek, mint például mozgásszervi, érzékszervi (látás- vagy halláskárosodás), értelmi vagy beszédfogyatékosság, valamint halmozottan fogyatékos állapot, amely többféle fogyatékosság együttes jelenlétére utal. Emellett ide tartoznak azok is, akik autizmus spektrum zavarral vagy más súlyos pszichés fejlődési zavarokkal (például tanulási, figyelmi vagy magatartási problémákkal) élnek. A KSH statisztikái szerint az óvodákban, valamint az általános és középfokú iskolákban a 2024/2025-ös tanévben 109 430 gyermek esett ebbe a kategóriába, míg 7 194 gyermek részesült korai fejlesztésben és gondozásban. Ez a szám 18, illetve 25 százalékkal magasabb, mint a 2020/2021-es tanév során tapasztalt adatok. Ez a növekedés önmagában is figyelemre méltó, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a közoktatásban összességében a gyermekek száma csökkent ebben az időszakban.
A KSH legfrissebb statisztikái szerint a 2020/2021-es tanévben még összesen 92 845 sajátos nevelési igényű gyermek vett részt a közoktatásban, ideértve a különféle fogyatékossággal élőket, és az autizmus spektrum zavarral vagy valamilyen pszichés fejlődési zavarral rendelkezőket. Öt tanév elteltével számuk 109 430-ra nőtt, 179 százalékkal. A korai fejlesztésben részt vevő gyermekek száma is jelentősen emelkedett öt év alatt: 5 739-ről 7 194-re, 25,4 százalékkal.
Ha alaposabban megvizsgáljuk a sajátos nevelési igényű tanulók helyzetét, egyértelműen kirajzolódik, hogy az elmúlt években mely problémák előfordulása nőtt meg jelentősen. A testi és értelmi fogyatékkal élő gyermekek aránya viszonylag stabil maradt, nem tapasztalható számottevő változás ezen a téren. Ezzel szemben az autizmussal, illetve pszichés fejlődési zavarral élő tanulók száma drámai emelkedést mutatott. A fenti grafikon is jól szemlélteti ezt a tendenciát: az autizmus spektrum zavarral élő gyermekek száma öt év alatt 77%-kal nőtt, míg a súlyos tanulási nehézségekkel küzdők aránya 24,4%-kal, a súlyos figyelemzavarral élők száma 21,5%-kal, a súlyos magatartás-szabályozási zavarral élők pedig elképesztő 117%-kal gyarapodtak a 2024/2025-ös tanévben a 2020/2021-es adatokhoz képest.
Az adatok elemzése során fontos, hogy több szempontot figyelembe vegyünk. Az SNI-tanulók számának növekedése részben annak tudható be, hogy erre a célcsoportra fokozott figyelem irányul, és sok olyan gyermeket, akik még iskoláskor előtt állnak, már korán azonosítanak. Ennek következtében hamarabb kerülnek be a statisztikai adatokba. Ugyanakkor érdemes hangsúlyozni, hogy ez a jelenség önmagában nem magyarázza a drámai emelkedést. Nem elhanyagolható a 2019-ben végrehajtott, sok vitát kiváltó módosítás hatása sem, amely szerint 2020 januárjától kötelezővé vált a szeptemberi iskolakezdés azok számára, akik az adott év augusztus 31-ig betöltik a hatéves kort. Azóta az iskolaérettségről és a magántanulói státuszról nem a helyi intézmények, hanem az Oktatási Hivatal hoz központi döntéseket. Előfordulhat, hogy egyes gyermekek SNI-státuszt kaptak, hogy további egy évet tölthessenek az óvodában.
A helyzet az, hogy az autizmussal és egyéb pszichés fejlődési zavarokkal élő gyermekek aránya folyamatosan növekszik, ami egyre nagyobb kihívás elé állítja az oktatási intézmények és a családok mindennapjait. Ez a terhelés gyakran pénzügyi vonatkozásban is jelentős, különösen az SNI-gyermekeket nevelő családok számára. Éppen ezért fontos, hogy a szülők tisztában legyenek a rendelkezésre álló támogatási lehetőségekkel, amelyeket igényelhetnek, ha gyermekük SNI-státuszú. Az alábbiakban összegyűjtöttük a legfontosabb információkat arról, milyen támogatások segíthetik a családokat az új tanév során.
SNI támogatás, kedvezmény igénylése 2025-ben
Bár sokan tisztában vannak azzal, hogy az SNI-státusz különféle támogatásokra és kedvezményekre jogosít, nem elhanyagolható az sem, hogy a gyermek pontosan milyen okból kapta meg ezt a státuszt. Ez ugyanis alapvetően befolyásolja, hogy a szülők milyen juttatásokra számíthatnak. A gyermekekhez rendelt különböző kódok, melyeket afféle címkeként viselnek, sokszor zűrzavart okoznak a szülők, egészségügyi szakemberek és pedagógusok körében egyaránt: míg bizonyos támogatásokhoz elegendő csupán az SNI-státusz igazolása, addig másokhoz orvosi dokumentációra vagy szociális rászorultság igazolására is szükség lehet. A BNO-kódok irányadóak lehetnek, de nem jelentenek garanciát az egyes juttatások megszerzésénél! Fontos, hogy ne veszítsük el a kitartásunkat, ha a bürokrácia útvesztőjében eltévedünk, és ne mondjunk le olyan pénzösszegről, amely jogosan jár nekünk. Hasznos lehet a hivatalokon kívül SNI-vel foglalkozó közösségi média csoportokban is érdeklődni, ha elakadunk az ügyintézés folyamatában; a hasonló helyzetben lévőktől értékes tanácsokat kaphatunk, amelyek segíthetnek a nehézségek leküzdésében.
Milyen típusú támogatások állnak rendelkezésre?
* Bölcsődei támogatás
Mint már korábban említettük, lapunkban, tavaly átalakult a bölcsődei támogatási rendszer. Különösen figyelemre méltó, hogy a SNI-s gyermekek számára elérhető maximális támogatás 65 ezer forintra emelkedett, ezzel is segítve a családokat.
* Ingyen oktatás, tankönyv és fejlesztés
A köznevelési törvény 47. §-a kimondja, hogy az SNI-s gyermekek számára biztosítani kell az állapotuknak megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátást attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A törvény szerint a szülő választja ki a sajátos nevelési igényű tanuló számára megfelelő ellátást nyújtó nevelési-oktatási intézményt az illetékes szakértői bizottság szakértői véleménye alapján, a szülő és a gyermek igényeinek és lehetőségeinek figyelembevételével. Azt is meghatározzák, milyen feltételeket kell az iskolának nyújtania, illetve milyen fejlesztésekre vihetik a szülők a gyermekeket.
* Menza ingyen vagy féláron
Az ingyenes vagy kedvezményes étkezés szociális alapon dől el a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján. Ugyanakkor vannak olyan, fogyatékosságukból adódóan SNI-státuszú tanulók, akiknek járhat ingyenes vagy kedvezményes étkeztetés. Részletesen a 21/B. § rendelkezik arról, kinek jár alanyi jogon a menza.
* Családi pótlék és emelt családi pótlék
A családi pótlék összege gyermekenként 2025-ben (továbbra is) egy gyermeket nevelő család esetén 12 200 forint, egy gyermekes egyedülálló szülő esetén 13 700 forint. Két gyermeket nevelő család esetén 13 300 forint, egyedülálló két gyermekes szülőnek 14 800 forint, a három gyermeket nevelő családnak 16 000 forint, egyedülálló szülő esetén 17 000 forint.
A 18 év alatti gyermekek esetében, akik valamilyen külön jogszabályban meghatározott betegségben vagy fogyatékosságban szenvednek, és emiatt folyamatos vagy fokozott felügyeletre, illetve gondozásra van szükségük, lehetőség van emelt összegű családi pótlék igénylésére. Ez az összeg kétszülős családok számára 23 300 forint, míg egyedülálló szülők esetén 25 900 forintra emelkedik. Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos nagykorú gyermekek esetében pedig 20 300 forint igényelhető. Az emelt összegű családi pótlékra való jogosultságot a gyermeket kezelő, gondozó, vagy a betegséget, fogyatékosságot diagnosztizáló intézmény szakorvosa állítja ki, például neurológus, ha idegrendszeri problémáról van szó, vagy gyermekpszichiáter, ha a szellemi fejlődés elmaradásáról beszélünk. A pontos jogosultsági feltételeket és az ellátások mértékét a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény határozza meg.
A közgyógyellátás egy olyan fontos rendszer, amely lehetővé teszi a rászorulók számára, hogy hozzáférjenek az egészségügyi szolgáltatásokhoz és gyógyszerekhez, anélkül, hogy anyagi terhet jelentene számukra. Ez a támogatási forma különösen fontos a krónikus betegségekkel élők és az idősek számára, hiszen számukra a folyamatos orvosi ellátás és a megfelelő gyógyszerek beszerzése elengedhetetlen a mindennapi életminőség fenntartásához. A közgyógyellátás célja, hogy biztosítsa a társadalmi egyenlőséget az egészségügyi ellátás terén, és segítsen abban, hogy senki ne maradjon le a szükséges kezelésekről anyagi okok miatt.
Amennyiben valakinek megítélték az emelt összegű családi pótlékot, annak gyermeke alanyi jogon jogosulttá válik a közgyógyellátásra is. Ezen felül közgyógyellátási igazolvány kiállítható a szociálisan rászorult személy részére is az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére!
Az emelt összegű családi pótlékra jogosító orvosi igazolás birtokában a közgyógy igazolványt az adott lakóhely önkormányzatának jegyzője állítja ki. Ezt az igazolványt a gyógyszertárban kell bemutatni, amikor a közgyógyellátás keretében rendelt gyógyszereket váltják ki. Az igazolvány birtokában a jogosult személyek térítésmentesen juthatnak hozzá bizonyos, a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz. Ezen kívül egy egyéni gyógyszerkeret is rendelkezésre áll, amely havonta maximum 12 ezer forint értékben nyújt segítséget a rendszeres gyógyszerigény kielégítésére. Emellett létezik egy eseti keret is, amely az akut megbetegedésekből eredő gyógyszerszükségletek fedezésére szolgál, éves szinten legfeljebb 6000 forint keretösszeggel.
* Gyermekek otthongondozási támogatása (GYOT)*
A GYOD (Gyermek Otthongondozási Díj) 2025-ben egy gyermek esetén havi bruttó 290 800 forintot tesz ki, amelynek nettó értéke 261 720 forint. Ha több otthon gondozott gyermekről van szó, akkor a támogatás mértéke a minimálbér másfélszerese, ami 2025-ben bruttó 436 200 forintot jelent. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a jogosult személy más rendszeres pénzbeli ellátásban is részesül, úgy a GYOD összege csökken a más ellátás havi összegével.
A gyermekek otthongondozási díjára jogosult az a szülő, aki súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermeket nevel, aki önálló ellátásra nem képes. 2020 óta az autista gyermekeket nevelő szülők számára is elérhető ez a támogatás, azonban sok olyan eset is létezik, ahol a gyermek állapota miatt folyamatos felügyeletre van szükség, mégsem részesülnek a támogatásban. Ilyenek például az ADHD-val vagy kevert specifikus fejlődési zavarral küzdő gyermekek, akik bár fizikailag talán nem igényelnek állandó segítséget, mégis 24 órás felügyeletre és olyan speciális ellátásra van szükségük, amely jelenleg nem áll rendelkezésre intézményi keretek között.
A hivatalos előírások értelmében a GYOD (Gyermekek Otthoni Gondozása) igénylése nemcsak az érzék- vagy mozgásszervi korlátozottsággal élő gyermekek számára lehetséges, hanem azok számára is, akik értelmi akadályozottsággal küzdenek. Ez a helyzet különösen akkor áll fenn, ha a probléma genetikai okokra, magzati károsodásra vagy szülési traumára vezethető vissza. Továbbá, ha a gyermek tizennégy éves koráig súlyos betegségben szenved, és ez középsúlyos vagy annál magasabb szintű akadályozottságot eredményezett, akkor szintén jogosult lehet a támogatásra. Azok a fiatalok, akik bármilyen IQ-értéktől függetlenül pervazív fejlődési zavarban élnek, szintén ide tartoznak. Az autonómiai tesztek alapján az állapotuk súlyosnak vagy középsúlyosnak minősül (BNO kód: F84.0-F84.9).
További különleges akciók!
Többféle további kedvezmény érhető el, amelyek nem állandó támogatások, hanem eseti jellegűek. Például, a parkolási igazolvány igénylésére jogosultak azok a szülők is, akik autista gyermeket nevelnek, valamint azok, akiknek a gyermeke értelmi fogyatékosnak minősül.
Aki jogosult emelt családi pótlékra, az utazási kedvezményeket is igénybe vehet: a Magyar Államkincstár Igazgatósága által kiállított hatósági bizonyítvány alapján, továbbá korlátlan számban megváltható kedvezményes menetjeggyel, a fenti személlyel (vak, hallássérült, súlyosan fogyatékos) együtt utazó személy (kísérő).
Bizonyos helyzetekben lehetőség van utazási költségtérítés igénylésére. Ha a gyermek tartósan beteg vagy fogyatékossága miatt szakorvosi igazolással bír, akkor jogosult a járóbeteg szakellátások, valamint a fekvőbeteg intézményekbe történő beutazás költségeinek fedezésére. Az ehhez szükséges igazolványt a beutalásra jogosult orvos állítja ki, míg egyes esetekben a Szakértői Rehabilitációs Bizottság vezetője is felelős az igazolás kiadásáért. Az igazolást havonta utazási utalvány formájában kapják meg, és a kifizetéseket az egészségbiztosítási pénztárak intézik. Továbbá, SNI-s gyermekek fejlesztésére irányuló kezelések esetén is igényelhető költségtérítés, amennyiben a szükséges ellátás helyben nem elérhető.
Indokolt esetben a gyermekgondozási segély (gyes) a gyermek 10. életévéig járhat. A havi rendszerességgel járó gyes havi bruttó összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, amely (több mint 10 éve változatlanul) 28 500 forint. A gyest igénybe vevő szülő keresőtevékenységet a gyermek 1 éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat, ha pedig a nagyszülő veszi igénybe, akkor a gyermek három éves kora után, napi négy órát meg nem haladó időtartamban folytathat. (Viszont ha a munkavégzés az otthonában történik, akkor a nincs időkorláthoz kötve.)
Fontos, hogy ne feledkezzünk meg a helyi önkormányzatok által kínált kedvezményekről sem. Ezek a lehetőségek helyi szinten változhatnak, így mindig érdemes érdeklődni a hivatalnál. Különösen figyelembe kell venni, hogy ezek a támogatások akár az SNI-s gyermekeket nevelő szülőket is érinthetik. Például, a kedvezmények között szerepelhet az óvodáztatási támogatás, a víz- és csatornadíjak, valamint a szemétdíj kompenzációja, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, vagy éppen a lakásfenntartási támogatás. Minden esetben érdemes a helyi önkormányzatnál érdeklődni a gyermek után járó lehetséges támogatásokról, hogy kihasználhassuk a rendelkezésünkre álló lehetőségeket.