Szijjártó Péter a Tranziton: | 24.hu Szijjártó Péter, a magyar külügyminiszter, nemrégiben részt vett a Tranzit rendezvényen, ahol fontos témákat érintett a nemzetközi kapcsolatok és a gazdasági együttműködés terén. A rendezvény során hangsúlyozta a Magy

Egyre erősebb jelzőket használva egy órán át ostorozta az Európai Uniót a Tranzit Fesztiválon tartott előadásában Szijjártó Péter, aki elmondta, szerinte mit kell tennie Magyarországnak, hogy elhárítsa az európai mélyrepülés következményeit. Elmondta továbbá, mit tart az elmúlt 15 év legnagyobb magyar külpolitikai sikerének, és azt is, hogy sosem látott műhisztinek tartja a reakciókat az orosz hírszerzés beavatkozási kísérletére.

Biztosan egy különleges éven vagyunk túl, hiszen ma egyetlen nap alatt annyi esemény zajlik, hogy akár egy egész évkönyvet is megérdemelne!

"Ezzel a kijelentéssel indította el előadását Szijjártó Péter, miután egy rövid stand up-pal felkeltette a közönség figyelmét a Tranzit Fesztiválon, amely hivatalosan már tegnap elkezdődött. Azonban a politikai diskurzusok és megszólalások sorozata csak ezzel az egyórás panelbeszélgetéssel vette kezdetét. A program korábbi kiírása már előre jelezte, hogy Szijjártó vitapartner és moderátor nélkül fog egyedül, önállóan reflektálni a jelenlegi helyzetre a színpadon."

A külügyminiszter napjai mostanában rendkívül zsúfoltak, hiszen a magyar-ukrán diplomáciai kapcsolatok feszültségei egyre inkább fokozódnak. Az utóbbi botrány középpontjában az áll, hogy Szijjártó Péter kitiltotta az ukrán parancsnokot az ország területéről, aki a Barátság-kőolajvezeték ellen végrehajtott legutóbbi támadást irányította. Az ukrán fél éles válaszában arra figyelmeztette a magyar vezetést, hogy a szankcióikat „dugják fel maguknak”, míg számos ukrán és európai diplomata is bírálta Szijjártó lépéseit. Ezen feszültségek közepette úgy tűnt, hogy a miniszternek alkalma nyílik arra, hogy kifejezze véleményét és érzelmeit a „Különvélemény - A magyar külpolitikai stratégia” című előadása keretében, ahol talán enyhítheti a feszültséget és szót ejthet a kialakult helyzetről.

Szijjártó Péter véleménye szerint az elmúlt év valóban rendkívüli turbulenciákkal volt tele, de a legfontosabb tanulság számára az, hogy Európa folyamatosan hátrányos helyzetbe került. Az események sorában egyértelműen látható, hogy Európa volt a legnagyobb vesztes. Korábban, ha Európa kifejezte álláspontját, a világ figyelmet fordított rá, és az európai nézőpont mindig is fontos tényező volt a geopolitikai diskurzusokban. Mostanra azonban ez a befolyás gyakorlatilag eltűnt. Ráadásul az európai versenyképesség is súlyos csapást szenvedett, mintha egy gerely mélyen a földbe fúródott volna.

"Itt számok vannak, a számok mutatják a realitást, hogy az európai gazdaság gerincét adó kulcsiparágakban váltak az európai szereplők éllovasból ha nem is sereghajtóvá, de középmezőnybeli követővé. És előállt az a helyzet is, hogy a világgazdaság teljesítményéhez való hozzájárulás tekintetében az Egyesült Államok őrzi vezető pozícióját, de most már nem az EU követi a második helyen, hanem Kína" - elemezte a helyzetet Szijjártó, majd rátért a háború témájára:

Európa, amely hajdanán a béke szimbólumaként létezett, mára a konfliktusok színterévé metamorfózálódott. A kontinens közepén két nemzet vívja harcát, miközben a többi ország döntő többsége inkább a háború elfojtása helyett a tűzbe öntött dízelolajjal igyekszik fenntartani a lángokat. A béke álma mintha egy távoli emlék lenne, és a szolidaritás helyett a megosztottság árnyéka terjeng a földrészen.

A körülmények, amelyek Európa visszaeséséhez vezettek, nem csupán véletlenül alakultak így Szijjártó szavai szerint; egy sor súlyos tévedés áll a háttérben, amelyeket konkrét emberek követtek el. Ezek az emberek valódi döntéshozók, akiket felelősség terhel. Különösen Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke került említésre, míg a többieket az "európai háborúpárti mainstream politikai elit vezetői" megnevezéssel illette.

Ebben a szituációban a magyar kormány feladata, hogy megóvja hazánkat az EU mélyrepülésének következményeitől.

Meg kell védenünk a mélyrepülés következményeitől Magyarországot, a magyar gazdaságot, a magyar családokat, embereket. Tenni kell ezt úgy, hogy közben az Európai Unió tagjai vagyunk

Húzd alá!

A siker titka véleményem szerint két alapvető összetevőből fakad:

A problémák gyökerének feltárásához Szijjártó véleménye szerint fontos visszatekinteni arra az időszakra, amikor a kontinens egy...

extrém liberális, háborúpárti, a sikertelensége miatt alapetően rendkívül fusztrált, és a valóság helyett különböző őrültségeket a döntései alapjává tevő elit uralja.

Szerinte ez a legfőbb kihívás napjaink Európájában, amely hozzájárul a politikai elszigeteltség növekedéséhez, a gazdasági és energetikai kérdések túlságosan ideologikus megközelítéséhez és bonyolításához, emellett pedig folyamatosan gátolja a béke megteremtését is.

Itt külön figyelmet szentelt az elszigetelődés kérdésének, rámutatva arra, hogy a magyar kormányt érintő kritikák, mind a határokon belül, mind azokon kívül, folyamatosan érkeznek, miszerint a kormány külpolitikailag elszigeteli magát. Ezzel szemben ő úgy látja, hogy valójában az Európai Unió az, amely egyfajta elszigetelődésbe került, és az elmúlt év eseményei csak megerősítették ezt a tendenciát. Az európai elszigeteltséghez hozzájárult, hogy az európai vezetők az elmúlt nyolc év során versenyeztek abban, ki tudja élesebben kritizálni Donald Trumpot. Most pedig, a helyzet fordulásával, Trump újra a világ egyik vezető hatalmának élére került, és emlékszik arra, hogy mit mondtak róla az európai politikai elit tagjai. Ennek következtében az utóbbi hónapokban nem sikerült hatékonyan képviselniük az európai érdeket az Egyesült Államok előtt.

Jó félóra elteltével először említette meg Oroszországot a miniszter, de csupán a gazdasági aspektusát érintve, mint egy újabb faktor, amely hozzájárult a nemzetközi elszigeteltséghez. Emlékeztetett arra, hogy az orosz-ukrán konfliktus kitörésekor, amikor az európai vezetők az első szankciós csomagot állították össze, már akkor is kételkedett a hatékonyságukban, de elutasították, mondván, "Peter, nem érted az egészet". Most visszatekintve, úgy véli, hogy neki volt igaza, hiszen a háború folytatódik, és az orosz gazdaság nem omlott össze a szankciók következtében.

Itt vagyunk mi Európa szívében, az egyetlen ország Európában, ami mindazon országokkal és térségekkel, amiktől az Európai Unió elszigetelte magát, racionális, kölcsönös tiszteleten alapuló és kölcsönös előnyöket jelentő együttműködésre képes. Én ezt tartom az elmúlt 15 év magyar külpolitikai stratégiájának egyik legnagyobb sikerének

- jelentette ki, kicsikarva az első tapsot a közönségtől. A gondolatot úgy fűzte tovább, hogy minden egyes olyan esetben, amikor a békéről szóló megbeszélések, csúcstalálkozók helyszíneit keresik, Budapest mindig szóba került. Az mindegy, hogy ezeket a találkozókat végül itt tartják-e, már alapvetően nagy dicsőség az, hogy egyáltalán felmerül a magyar főváros.

Ezt követően az európai-amerikai vámmegállapodásról kezdett beszélni, egyre erősebb jelzőket használva. Szerinte amerikai részről fantasztikus megállapodás született. Európai szemszögből: a megállapodás szégyenteljes, rossz, a kontinensnek ilyen károkat okozó megállapodást még ember nem kötött a miniszter szerint. Külön "ultraciki" volt és erősödött a szekunder szégyen szerinte akkor, amikor az európai vezetők ennek a megállapodásnak tapsoltak.

A panel vége felé a háború és a békekötés témájához ért. Szerinte a magyar kormány volt az első, aki már évek óta a tűzszünetet és a béke fontosságát hangsúlyozta, amiért "alpári módon" támadtak bennünket az európai szövetségesek. Most ugyanezek a vezetők "szégyentelenül" lobbiznak a béke mellett, felmerül szerinte, hogy ez mennyire hiteles ilyenkor.

"Ma az európai politikai elit a háború folytatásában érdekelt" - jelentette ki, elismerve, hogy ez súlyos kijelentés, ezért ha ilyet mond, alá is kell tudni támasztania, miért gondolja így. Szijjártó meggyőződése, hogy tudja a választ. Szerinte az elmúlt években az európai vezetők olyan döntéseket hoztak, amelyek globalizálták a háborút, és ezek összességében veszteségeket hoztak Európában társadalmi, gazdasági és biztonsági szempontból is.

Ha véget ér a háború, akkor arra a kérdésre valamilyen választ kell tudni adni, hogy miért hoztak olyan döntéseket, amelyek az európai emberek számára károsak voltak. Ezekre a kérdésekre válaszolni kell, és ott a felelősség kérdése is felmerül

Szijjártó kifejtette, hogy véleménye szerint Nyugat-Európa nem mutatott kellő érdeklődést a háború befejezésének ügyében.

A külügyminiszter véleménye szerint jelenleg ott állunk, hogy Magyarországnak folytatnia kell a patrióta politikáját. E politikai irányvonal magában foglalja a háborús konfliktusokból való távolmaradást és a gazdasági semlegesség fenntartását. Azt állítja, hogy ezt a pozíciót a jelenlegi kormányzat tudja megőrizni, de a nyomás egyre fokozódik, mivel Brüsszel azon dolgozik, hogy egy bábkormányt állítson az ország élére.

A beszélgetés végén említést nyert az a nemrégiben napvilágra került információ, miszerint az orosz hírszerzés arról számolt be, hogy Brüsszel Orbán Viktor politikai eltávolításán fáradozik. Ezt a hírt sokan úgy értékelték, mint az oroszok nyílt beavatkozását a magyar belpolitikába és a közelgő választásokba.

Hát, ilyen óriási műbalhét már rég nem tapasztaltam az utolsó tíz évben!

- A dolgot elkerülte, miközben az európai vezetők "szégyentelen és gátlástalan" kijelentéseivel szemben próbált kontrázni.

Végül néhány szó még Donald Trumpról: szerinte az alaszkai Trump-Putyin csúcs nagy siker volt, mert távolabb került vele a harmadik világháború réme. Szerinte továbbra is egy amerikai-orosz megállapodás jelentheti stabilan a háború végét, ez akkor is így van, ha ennek hangoztatása miatt elmondanak bennünket mindenféle ügynöknek. Itt tért ki egy zárójel erejéig, az elmérgesedett magyar-ukrán viszonyra. Szerinte a liberális mainstream megpróbál a magyar kormányra morális nyomást helyezni, mondván, az ukránok értünk is harcolnak.

Hát egy nagy hülyeség az egész. Senki sem támadott meg minket. Ők saját magukért, a hazájukért és a szuverenitásukért küzdenek, és ezt hősiesen teszik, az tény. De azt biztosan nem engedhetjük, hogy úgy tüntessék fel a dolgot, mintha miattunk harcolnának. Ránk nem kell, mert nem vagyunk veszélyben.

- szögezte le, hozzátéve, óriási politikai hazugságnak tartja azt, hogy Európának tartania kellene egy esetleges orosz támadástól. Szerinte ez nem valódi biztonsági kockázat jelenleg.

Az, hogy Magyarország nem aktiválódik a konfliktusban, nem indokolhatja, hogy az ukránok támadások célpontjává váljon a magyar energiabiztonság. Javaslom, hogy mindenki gondolja át, és kérdezze meg azokat a politikai szereplőket és újságírókat, akik most a "kitiltott ukrán katonai vezető" mögött állnak, hogy vajon mit fognak mondani, ha egyszer csak üzemanyaghiány lépne fel a benzinkutakon.

Itt újra kifejezte a kormány véleményét, miszerint aki a magyar energiabiztonságot veszélyezteti, az valójában a magyar szuverenitást is sérti.

Végül némileg váratlan fordulatként a Tisza Pártról is kifejtette gondolatait: megemlítette, hogy Magyar Péter pártjának senkije nem reagált a Tranzita vitameghívására. Ez a helyzet részben érthető a Takács-Kulja vitának fényében, de az igazán lényeges, hogy a Tisza Párt máris lebukott a közvélemény előtt. Ekkor utalt arra a fideszes körökben egyre hangosabban terjedő pletykára, miszerint a Tisza Párt jövőre jelentős adóemeléseket tervez, amennyiben hatalomra kerül.