Szent László koronája - 15 részletes művészettörténeti elemzés Fedezd fel Szent László koronájának gazdag művészettörténeti örökségét 15 átfogó tanulmány révén, amelyek a korabeli művészet, kultúra és vallásos szimbolika mélyebb megértésére invitálnak. E
A 10. Adventi Könyvvásáron, december 14-én, a kolozsvári Erdélyi Hagyományok Házában mutatták be a "Szent László koronája" című tanulmánykötetet, amely az Iskola Alapítvány Kiadó gondozásában idén ősszel látott napvilágot. Ez a mű nem csupán a Lovagkirály című, már két kiadást megért kötet folytatása, hanem a Szent László királyhoz kapcsolódó épületek és azok díszítései köré építkezik. A könyv tanulmányai gazdagítják az olvasó tudását a korabeli történelmi viszonyokról, emellett betekintést nyújtanak a szent király halála utáni kultusz kialakulásába, amely Európa-szerte elterjedt és fennmaradt. A kötet igényes kivitelezése és tartalmi gazdagsága egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a Szent László mítosza még inkább megelevenedjen az érdeklődők előtt.
A kolozsvári könyvbemutatón a kötet szerkesztője, Kollár Tibor mellett Weisz Attila művészettörténész és Lupescu Radu történész is jelen volt, akik a kötetben különböző tanulmányokat írtak. Ezek a tanulmányok elsősorban a Kárpát-medence településein az utóbbi időszakban zajló régészeti feltárások és templomi restaurálások által előkerült új tárgyi emlékekre és falfestményekre összpontosítanak. Lupescu Radu a kolozsmonostori apátsági templom középkori építéstörténetével foglalkozik, míg Weisz Attila a homoróddaróci templom építési folyamatait és a feltárt Szent László-legenda freskókat elemzi. Emellett Emődi Tamás három tanulmánya is jelentős szerepet játszik a kötetben, kiemelten az Árpád-kori püspöki székhely épületeiről szóló írása, amely különösen fontos történeti kontextust ad a témának.
Az összesen 15 tanulmányt tartalmazó új Szent László-tanulmánykötetről és annak fontosságáról Kollár Tiborral, a könyv szerkesztőjével beszélgettünk, aki a Szent László koronája keletkezéstörténetéről a következőket mondta:
A 2017-es Szent László-emlékév indította el azt a figyelemre méltó folyamatot, amelynek során megalakult a Szent László-örökségút. E kezdeményezés a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elkötelezett kormányzati támogatásának köszönhetően valósult meg. A projekt keretében számos helyszín került kiválasztásra, amelyekben templomok újítását tervezték, ilyen például Maksa és Szacsva, illetve a bihari vár területén régészeti ásatások is megkezdődtek. Ez a sokrétű kezdeményezés nem csupán az épített örökség védelmét célozza, hanem a művészettörténeti, régészeti és építészettörténeti ismeretek terjesztését is elősegíti, különböző tudományos dolgozatok publikálásával. Célunk egy olyan magas színvonalú írásmű összeállítása volt, amely a legjobban elismert szerzők munkáit tükrözi. Reméljük, hogy ezek a szövegek eljutnak a nem szakmai közönséghez is, és felkeltik érdeklődésüket. Különös figyelmet fordítottunk arra is, hogy a könyvben található képi anyag gazdag és változatos legyen, hiszen a látványos illusztrációk még inkább vonzóvá tehetik a tartalmat, ösztönözve az olvasókat arra, hogy felfedezzék a képek mögött rejlő történeteket.
- Ha jól értettem, akkor nem ez volt az első "mérföldkő", hanem korábban is szerkesztettél már hasonló tanulmánykötetet...
A "Lovagkirály" című mű volt az első kötetünk, melynek nyomán készült egy újabb, átdolgozott kiadás is. A "Szent László koronája" a harmadik rész a sorozatban, és második olyan önálló könyvként debütál, amely először itt megjelent tanulmányokat tartalmaz. Az első "Lovagkirály" kiadásunk óriási népszerűségnek örvendett, ezért néhány évvel ezelőtt egy frissített és gazdagított változattal álltunk elő. Most, két év intenzív előkészítő munka után, végre elérkezett az idő, hogy az olvasók a kezükbe vehessék ezt az új kötetet.
Ha már az előkészítő munkafolyamatokról esett szó, akkor hadd osszam meg veled a teljes munkafolyamat részleteit is. Milyen lépéseken mentünk keresztül, hogyan alakult az egész folyamat?
Van egy különleges csapat, akikkel mindig örömmel dolgozom együtt. Közöttük van a könyvtervező, Környei Anikó, aki nem csupán a Szép Könyv verseny zsűrijének tagja, hanem a kreatív folyamatok kulcsfigurája is. A fényképek mestere Mudrák Attila, Magyarország egyik legkiválóbb épület- és műtárgy-fényképésze, aki a vizuális tartalmakat lenyűgözően életre kelti. E két tehetség kezei alatt valósul meg a könyv fizikai megjelenése, amely már önmagában is művészi alkotás. A tartalmi rész pedig nem kevésbé figyelemre méltó. A legelismertebb szakemberek írták a könyv fejezeteit – építészek, régészek, művészettörténészek, falképrestaurátorok, akik mind a saját területükön a legjobbak közé tartoznak. Az általuk bemutatott témák nem véletlenül kerültek a könyvbe, hiszen új kutatási eredmények születtek a régészeti ásatások, falképkutatások és restaurálások terén. Ezek a felfedezések szervesen kapcsolódnak a Szent László-tematikához, és rendkívül fontos, hogy ezeket a kincseket a szélesebb közönséggel is megismertessük.
- Milyen visszajelzések érkeztek a Szent László-témakör és az első két kötet kapcsán? Nagyon leegyszerűsítve, mit mond nekünk, laikusoknak ez az amúgy rendkívül gazdag és sokrétű Szent László-örökség?
Kezdjük talán azzal, hogy vajon van-e még mit mondanunk Szent Lászlóról? Az idő távolsága óriási, hiszen Ő már évszázadokkal ezelőtt élt, és az általa hagyott nyomok is csupán a régészeti feltárások során előkerülő tárgyakra korlátozódnak. Én magam is azt hittem, miután túlestünk az első kötet megírásán, hogy szinte mindent elmondtunk, amit csak lehetett. Most, a legújabb könyv szerkesztési és kivitelezési folyamatát követően azonban rájöttem, hogy a jelenlegi tudásunk fényében akár még három hasonló kötetet is meg tudnánk írni, sőt, talán még izgalmasabb témákat is feldolgozhatnánk. Ez jól mutatja, mennyire fontos Szent László alakja a mai világban, és milyen mély kultusza volt valaha. A kérdés, hogy mit üzenhet ma Szent László, egyszerűen megválaszolható, ha a Szent László-legenda freskóira gondolunk: a váradi püspök lányát elrabolják a keleti nomádok, ami komoly fenyegetést jelent az országra és a kereszténységre. Ezt a kihívást meg kell küzdeni, és a falképek lenyűgöző csatajeleneteket mutatnak be, ahol a szent király serege harcba száll a nomád hódítókkal. Érdekes, hogy bizonyos legendákban Szűz Mária koronát helyez a király fejére, ami szintén fontos szerepet játszott a kötet címének megválasztásában. Így egy isteni erővel megáldott magyar király küzd a nomádokkal – legyenek azok besenyők, kunok vagy tatárok – és ez a történet bármikor aktualizálható. Továbbá figyelemre méltó, hogy még ez a hatalmas, isteni erővel bíró király is egy esendő hajadon segítségére szorul; a lány az, aki a legtöbb ábrázoláson átvágja a kun harcos Achilles-ínát, lehetővé téve ezzel a király győzelmét. Ez is azt mutatja, hogy a mai napig mennyi izgalom és látvány rejlik ebben a történetben, amelyet mindannyian kedvelünk. Meglepő, hogy a Szent László-legendakört eddig még nem dolgozták fel filmsorozat formájában, pedig rengeteg lehetőséget rejt magában. A mai embernek közvetített üzenet rendkívül sokszínű: sodró lendület, izgalom, dinamika, a női egyenjogúságtól a hőskultuszig, minden benne van, ami kortól függetlenül érdekli az embereket.
Ha továbbra is elkötelezetten folytatjátok ezt a munkát, akkor mi vár ránk Szent László koronáját követően?
- Szent László országa. A következő kötetünk célja, hogy feltérképezzük azokat a kiemelkedő építészeti remekműveket, amelyek Szent László uralkodásának idején játszottak meghatározó szerepet, még ha napjainkra sok közülük már nem is maradt fenn. Ilyen például az egykori váradi székesegyház, amelynek történetéről egyre gazdagabb ismereteket szerzünk a régészeti kutatások révén. Ezen kívül említést érdemel a székelyföldi Agyagfalva temploma is, amely jelenleg restaurálásra vár, és amelynek feltárásai során új Szent László-legenda-ábrázolások kerültek elő, friss részletekkel és látványelemekkel gazdagítva a történetet. Mindez azt mutatja, hogy számos izgalmas lehetőség rejlik még a további tanulmánykötetek összeállításában.
