Szakértők figyelmeztetnek: a kormánypárti képviselők kockára tennék saját pozíciójukat, ha jelenleg nem állnának Donald Tusk mellett.
Zöld Zsombor, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza úgy véli, hogy a lengyel elnökválasztás eredménye után Donald Tusk elképzelései szerint kedvezően alakul a bizalmi szavazás. Meggyőződése, hogy a kormánykoalíció tagjai közül senki sem fogja "kiszavazni" magát, és a kormánypártok 12 fős parlamenti többsége is a javukra válik.
Donald Tusk a lengyel elnökválasztás második fordulójának másnapján bejelentette, hogy a lehető leghamarabb bizalmi szavazást kér kormánya ellen. A miniszterelnök azzal indokolta kezdeményezését, hogy az államfőválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, "tekintet nélkül a körülményekre". A lengyel kormányfő közölte: reméli, hogy képesek lesznek együttműködni Karol Nawrocki megválasztott elnökkel. Közben Jaroslaw Kaczynski volt miniszterelnök, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke egy "apolitikus és szakértői" kormány felállítására tett javaslatot, melynek véleménye szerint a 2027-ben esedékes parlamenti választásokig kellene irányítania Lengyelországot.
Zeöld Zsombor, Lengyelország szakértője, az InfoRádióban kifejtette, hogy a lengyel politikai életben a bizalmatlansági és a bizalmi szavazás fogalmai eltérő jelentéssel bírnak. A jelenlegi helyzetben a miniszterelnök bizalmi szavazást kezdeményezett, és a kormánykoalíció pártjainak képviselői valószínűleg a támogató szavazatot fogják választani, így egyértelművé téve, hogy támogatják a kabinet fennmaradását. Donald Tusk célja ebben a kontextusban, hogy biztosítást nyerjen a pozíciója megerősítésére és kormánya további működésére. A Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza hangsúlyozta, hogy Donald Tusk egy racionális gondolkodású reálpolitikus, akinek nagy jelentőséget tulajdonít a hagyományok tiszteletének.
A kormánypártok által támogatott Rafal Trzaskowski, Varsó főpolgármestere, szoros versenyben maradt alul az ellenzék jelöltjével, Karol Nawrockival szemben az elnökválasztás második fordulójában. Zeöld Zsombor véleménye szerint az eredmény világosan jelzi, hogy a lengyel választók jelentős hányada "ítéletet hirdetett" a Tusk-kormány tevékenysége felett, és
A Karol Nawrockira szavazók többsége valószínűleg azt tapasztalta, hogy az elmúlt két évben a hatalmon lévő politikai vezetők nem tudták maradéktalanul teljesíteni választási ígéreteiket.
A jelenlegi kormánykoalíciónak csupán 12 fős többsége van a szejm 460 tagú alsóházában, ami a szakértők szerint a lengyel politikai környezetben nem nevezhető kényelmesnek, de mindenképpen jelentőséggel bír. Ennek következtében a bizalmi szavazás talán az egyetlen olyan "látványos és közvetlen politikai esemény", amely révén a választópolgárok valósággal betekintést nyerhetnek a politikai erőviszonyokba, valamint a kormány mozgásterébe. Amennyiben Donald Tusk és csapata megkapja a szükséges támogatást, a miniszterelnök érvelhet azzal, hogy továbbra is "szilárdan irányítja a kormányt".
Zöld Zsombor rámutatott, hogy a lengyel kormánykoalíció három jelentős tagból áll, és az elnökválasztás első fordulójában két párt jelöltjei nem tudták átlépni az öt százalékos parlamenti küszöböt. Ilyen körülmények és politikai erőviszonyok mellett a szakértő véleménye szerint,
azok a kormánypárti politikusok, akik esetleg elgondolkodnak azon, hogy nem az igen gombot nyomják meg a bizalmi szavazáson, "konkrétan az állásukkal játszanak".
A Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza úgy véli, hogy Donald Tusk által megfogalmazott célkitűzésnek megfelelően a bizalmi szavazás kimenetele kedvezően alakulhat. Nem tartja valószínűnek, hogy a kormánykoalíció tagjai közül bárki is a "kiszavazás" mellett döntene. Ráadásul a 12 fős parlamenti többség is a kormánypártok érdekeit szolgálja. Zeöld Zsombor szavaival élve, a feladat rendkívül egyszerű: a kormánypárti képviselőknek csupán annyit kell tenniük, hogy részt vesznek a szavazáson, és megnyomják az igen gombot. Ezzel biztosíthatják, hogy még legalább két évig megőrizzék képviselői mandátumukat.
Ha ezzel szemben úgy alakulna, hogy a nem szavazatok kerülnének többségbe, akkor többlépcsős folyamat során előbb le kellene mondania a miniszterelnöknek és a kormánynak, majd tizennégy napon belül kellene új miniszterelnököt jelölni. Ha nem találnak megfelelő és alkalmas jelöltet, akkor a szakértő megfogalmazása szerint "mélyebb alkotmányos válság" alakulna ki, melynek részeként valamikor előre hozott választásokat kellene kiírni.
