Semjén Zsolt hangsúlyozza, hogy a magyar identitás megőrzése rendkívül lényeges, hiszen a magyar nép gazdag és csodálatos kulturális örökséggel rendelkezik, amelyet érdemes megóvni és továbbadni.

Semjén Zsolt legutóbbi beszédében örömmel jelentette be, hogy a kolozsvári intézmény, amely az erdélyi magyar néprajzoktatás, -kutatás és -gyűjtés terén kiemelkedő szerepet tölt be, mostantól a nemzeti jelentőségű programok közé tartozik. Ennek köszönhetően a jövőben garantált a megfelelő finanszírozás. Emellett kiemelte, hogy a magyar kormány elkötelezett Kriza János Vadrózsák című erdélyi néprajzi gyűjtésének harmadik kötetének megjelenése mellett is, amely tovább gazdagítja a magyar néprajzi örökséget.

A miniszterelnök-helyettes felidézte Winston Churchill egykori brit miniszterelnök híres mondását, amely szerint a kultúra támogatása háborús helyzetekben is elengedhetetlen, hiszen mi értelme lenne a harcnak, ha nem állítjuk helyre a szellemi értékeinket? Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány elkötelezett abban, hogy támogassa a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, lehetőséget adva az erdélyi magyar közösség számára a megfelelő képesítések megszerzésére és a megélhetésük biztosítására. Kiemelte, hogy "soha nem tapasztalt összegeket" fektetnek a gazdaság fejlesztésébe, hogy a magyarok otthon tudjanak maradni, és boldogulni tudjanak a szülőföldjükön.

A magyar identitás megőrzése kiemelkedően fontos, hiszen a magyarok csodálatos örökséget hordoznak magukban: egyedülálló nyelvük és hősies történelmük mind-mind hozzájárul a kultúrák sokszínűségéhez. Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy a magyarság megőrzése nem csupán a közösség, hanem minden egyes magyar ember szellemi és lelki fejlődését is szolgálja. Az a gazdagság, amelyet a magyar kultúra jelent, egyedülálló érték, amelyet más népek nem tudnak reprodukálni. Éppen ezért elkötelezett munkát kell végeznünk a magyar kultúra védelmében és fejlesztésében, és ehhez szükséges forrást biztosítani. Ez a törekvés nemcsak a magyarok számára, hanem az egész emberiség számára is jelentőséggel bír.

"A népi kultúra különösen fontos szerepet játszik a magaskultúra fejlődésében" - hangsúlyozta. "Ez az alapja mindannak, ami később nagy művészek, mint Bartók Béla, munkásságában megjelenik." Hozzátette, hogy a népi hagyományaink megőrzése, tudományos szempontból való feldolgozása és aktív művelése érdekében elengedhetetlen a Kriza János-központ létrehozása. Semjén Zsolt szerint a 750 millió forintos befektetés a legjobb döntés volt ahhoz, hogy a belvárosi ingatlan "magyar kézben maradjon", és a magyar kultúra szolgálatába álljon.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében közölte: a politikusoknak feladatuk a jó ügyet szolgálni, és Kántor Lajos irodalomtörténész örökségének megvásárlása - mellyel a társaság korábbi székhelye kibővült - annak számít. Kiemelte: a kolozsvári magyar egyetemi néprajzoktatás Kárpát-medencei szinten kiemelkedő, ami annak tulajdonítható, hogy 1990 után olyan jeles néprajzkutatók indították el és irányítják, mint Tánczos Vilmos, Pozsony Ferenc, Keszeg Vilmos vagy Péntek János nyelvész.

A társaság kibővített és felújított székhelye méltó hely ennek a munkának a támogatásához, és azt mutatja, hogy az erdélyi magyarság "kitartással, lépésről lépésre építkezve" el tudja érni céljait - mondta. Külön kiemelte, hogy a felújítás során Kántor Lajos dolgozószobáját is megőrizték, méltóképpen emléket állítva az erdélyi irodalomtörténésznek.

A közlés szerint az RMDSZ és a Communitas Alapítvány is mögött áll a társaság tevékenységeinek, azonban a jelentős léptékű beruházás megvalósításához elengedhetetlen volt a magyar kormány támogatása, amit külön kifejezett hálával illetett.

Jakab Albert Zsolt, a társaság elnöke elmondta: a jövő tavasszal 35 éves fennállását ünneplő Kriza János Néprajzi Társaság a romániai magyar népi kultúra iránt elkötelezett kutatók érdekképviselete, az egyetemi szintű magyar néprajzoktatás háttérintézménye és kutatóintézet is egyben.

A beruházás részleteit ismertetve elmondta, hogy a 750 millió forintot a vételár és a felújítás költségeinek fedezésére fordították. A belvárosi, kétszintes épületet Reményik Sándor költő apja, Reményik Károly tervezte és építette 1933-ban. A társaság 1994-ben megvásárolta az emelet és a padlás egy részét, majd 2021-ben a Kántor-örökösöktől megszerezte a földszintet, a pincét, valamint a teljes padlásteret.

Kifejtette, hogy a 900 négyzetméter hasznos terület új lehetőségeket nyújt a társaság számára, lehetővé téve a tevékenységi kör bővítését, a gyűjtemény szakszerű és átgondolt elrendezését, valamint a kutatómunka hatékonyabb támogatását. Az épületben kialakítottak egy konferenciatermet, olvasótermet és vendégszobákat a látogató tanárok és kutatók számára, míg az udvaron lévő pavilon ideális helyszínt biztosít a szabadtéri rendezvények számára.