A műtéti várólisták hirtelen és drámai módon megnőttek.
Míg 2024 januárjában körülbelül 19 500 beteg várakozott 60 napon túl szemműtétre vagy csípő- és térdprotézisre, addig idén márciusban már 27 081 beteg várja műtéti időpontját - számolt be az Economx a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvánosan elérhető várólista-adatai alapján.
A lap által közzétett adatok alapján március hónapban összesen 32 292 páciens várakozott több mint két hónapja valamilyen műtét elvégzésére. A térdprotézisre várók száma januárhoz viszonyítva 568 fővel emelkedett. Ezzel szemben a szürkehályog-műtétek esetében 937 beteggel csökkent a várakozók létszáma az év kezdetéhez képest. A csípőműtétek esetében viszont a várólista hossza 180 fővel nőtt.
Az utóbbi fél év során a térdprotézis-műtétekre országszerte átlagosan 259 napot, vagyis több mint nyolc hónapot kell várni. Ezzel szemben a Somogy Vármegyei Kaposi Mór Oktató Kórházban a várakozási idő drámaian megemelkedik: itt egy beteg akár 681 napot – vagyis majdnem két évet – is kénytelen várni, mielőtt műtétre kerülne.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház csípőműtétre váró pácienseinek helyzete aggasztó, hiszen az elmúlt fél évben átlagosan 328 napot kellett eltölteniük a műtétre várakozva Nyíregyházán. Ez szinte 11 hónapnyi türelmet igényel a betegektől. Ezzel szemben az ország másik végében, az Észak-budai Szent János Centrumkórházban a helyzet sokkal kedvezőbb, ahol a csípőműtétek átlagos várakozási ideje csupán 37 napra rúg.
A szemészeti beavatkozások közül a szürkehályog-műtét esetében valamivel kedvezőbb a helyzet, az országos átlag itt 48 nap. Ez azonban csak az átlag - a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház Szegedi Tudományegyetem Oktató Kórházában a rosszul látó betegeknek átlagosan 214 napot, vagyis több mint hét hónapot kell várakozniuk.
Ahogy a dokumentum is utal rá, Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatója már tavaly decemberben kifejtette, hogy "valami nagyon nincs rendben a várólistákkal". Jelenleg havonta körülbelül 200 ezer ellátási esemény torlódik fel az egészségügyi rendszerben, ami nem csupán azonnali következményekkel jár, hanem hosszú távon is érzékelhető hatásokat eredményez. Továbbá elmondta, hogy a várólista csökkentésére rendelkezésre álló ötmilliárd forintból 2024-re kétmilliárd forint még mindig nem került felhasználásra az ellátórendszerben.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára az Economxnak nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy komoly problémák mutatkoznak: a kormány tavaly beígért havi 12,5 milliárd forintos pluszforrást eddig egyetlen fillérrel sem juttatták el az intézményekhez. A január végi statisztikák szerint a kórházak összesített adóssága körülbelül 124 milliárd forintra rúg.
Tavaly novemberben a Magyar Kórházszövetség által rendezett konferencián Pálosi Mihály, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főosztályvezetője részletes tájékoztatót tartott a várólisták aktuális helyzetéről, valamint a várólisták csökkentésére irányuló programok eddigi eredményeiről.
