A Republikon Intézet legfrissebb elemzése alapján a Tisza Párt vezető szerepet tölt be, míg Magyar Péter pártján kívül más politikai erők nem tapasztalhattak jelentős növekedést a 2024-es választásokra való felkészülés során.

A Republikon Intézet 2024-es közvélemény-kutatási évzáró elemzése újra rávilágított a Tisza Párt és a Fidesz-KDNP közötti politikai erőviszonyokra, ezúttal a Tisza Párt előnyével a középpontban. Az elemzés eredményei érdekes képet festenek a választók preferenciáiról és a politikai táj képlékenységéről.
A 2023-as év a politikai táj szempontjából viszonylag stabilnak tűnt, mégis számos jelentős esemény zajlott le. Ki gondolta volna, hogy a kormánypártok mindössze néhány hónap leforgása alatt elveszítik köztársasági elnöküket és igazságügyi miniszterüket, miközben a társadalom több százezer fős demonstrációkkal fejezi ki elégedetlenségét? Ekkor lépett színre Magyar Péter, aki a NER-től való eltávolodásával új politikai irányt szabott, és a következő negyedévben átalakította a politikai palettát, elérve közel 30%-os eredményt az EP-választásokon, mindössze három hónappal a Tisza Párt megalakulása után. Egy ilyen eseménydús év után lényeges, hogy megvizsgáljuk a pártpreferenciák alakulását. A Republikon legfrissebb, 2024-es elemzése ezt a célt szolgálja. Az elemzés megállapítja, hogy a Fidesz-KDNP tábora 2024-ben két jelentős hullámban kezdett el apadni: az első a januári kegyelmi botrány következményeként, a második pedig az európai parlamenti választásokat követően indult el. Ennek eredményeként decemberre a Tisza Párt megelőzte a kormánypártokat, ami új fejezetet nyitott a hazai politikai diskurzusban.
A legfrissebb közvélemény-kutatások tanúsága szerint a választókorú lakosság körében a Tisza Párt, amelyet Magyar Péter irányít, 27 százalékos támogatottságnak örvend. Ezzel a párt már két százalékkal megelőzi a Fidesz-KDNP 25 százalékát. A Demokratikus Koalíció (DK) az utóbbi időszakban jelentős visszaesést mutat, támogatottsága körülbelül 5 százalékra esett vissza. A Mi Hazánk is nehézségekkel küzd, mivel nem tudja jelentősen megugrani az 5 százalékos küszöböt. A Kutyapárt, sajnálatos módon, már 5 százalék alá csúszott, míg a többi ellenzéki formáció számára is egyre nehezebbnek tűnik ezt a határt átlépni. Érdekesség, hogy a bizonytalan szavazók aránya az elmúlt hónapban 29 százalékról 24 százalékra csökkent.
A biztos pártválasztók között a Tisza Párt már három százalékos előnnyel bír: a Magyar Péter által vezetett formáció 35 százalékon áll, míg a Fidesz 32 százalékot tudhat magáénak. Ezen kívül, a jelenlegi helyzet szerint a Mi Hazánk és a DK is viszonylag biztosan bejuthat a Parlamentbe, mindkettő 7-7 százalék körüli támogatottsággal. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt jelenleg azon dolgozik, hogy elkerülje a 5 százalékos parlamenti küszöb alá kerülést. A többi ellenzéki párt – mint a Momentum, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd – vélhetően kiesik az Országgyűlésből, ha önállóan indulnak a választásokon.
Év végén is vezet a Tisza Párt, Menczer Tamás hőbörgése a fideszesek háromnegyedének sem tetszett
A Republikon készített egy összegzést arról is, hogy az elmúlt egy évben melyik párt mennyit nyert, illetve veszített. Az eredmény igen beszédes: csak a Tisza Párt könyvelhet el sikert, amely a semmiből 27 százalékra került a teljes választókorú népesség, és 35 százalékra a biztos pártválasztók körében. A legnagyobbat a DK és a Fidesz-KDNP bukott: előbbi 7 százalékot esett a teljes népesség, 12 százalékot a biztos szavazók körében, míg a kormánypárt 3 százalékot esett a teljes választó lakosság és 11 százalékot a biztos pártválasztóknál. A legolcsóbban a Mi Hazánk úszta meg Magyar Péterék színrelépését, amely a teljes népességben stagnál, a biztos pártválasztóknál 1 százalékot veszített. Fájdalmasan érintette az átrendeződés a Momentumot is, amely 2 százalékot esett a teljes választói körben és 3 százalékot a biztos voksolóknál. A többi párt 1-1 százalékot esett vissza az előbbi, 2-3 százalékot pedig az utóbbi vizsgált halmazban. A bizonytalanok aránya 10 százalékkal lett kisebb 2024-ben.