Pellegrini váratlan lépést tett, amelyet Danko és Karas is támogatnak.
A Szlovák Köztársaság elnökének döntése, hogy nem hirdet népszavazást az oroszellenes szankciók feloldásáról, váratlanul érte a közvéleményt. A meglepetés fő oka az, hogy az elnök nem fordult az Alkotmánybírósághoz (ÚS), pedig kétségek merültek fel a javasolt kérdések jogszerűségével kapcsolatban.
Erre Andrej Danko, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának alelnöke, a Szlovák Nemzeti Szocialista Párt (SNS) elnöke mutatott rá az STRV Szombati párbeszédek című vitaműsorában. Viliam Karas, a KDH elnökhelyettese szerint a gyanút, hogy a népszavazás jogi feltételei nem teljesültek, az Alkotmánybíróságnak is ellenőriznie kellene.
Danko jogászként meglepődött azon, hogy az elnök saját értelmezésében közelítette meg a kérdést, amely az alkotmánybíróság hatáskörébe tartozna. Véleménye szerint Pellegrini döntése, hogy nem írja ki a népszavazást, felülmúlja elődjének, Zuzana Čaputovának a teljesítményét. A KDH elnökhelyettese az elnöki lépést "nagyon bátornak és precedensértékűnek" nevezte. Jogi nézőpontból úgy véli, hogy a népszavazásra javasolt kérdések jogi szempontból valószínűleg nem felelnek meg a szükséges tisztaságnak. "Ezeket a kérdéseket azonban az Alkotmánybíróságnak kell alaposan megvizsgálnia és döntést hoznia róluk" - emelte ki Karas.
Az elnök bejelentése, miszerint Szlovákia támogatni kívánja a NATO védelmi költségeinek öt százalékra történő emelését, váratlan fordulatot hozott a politikai diskurzusban. Karas számára érthetetlen, hogyan lehetett egy ilyen jelentős lépést tenni, amikor a koalíciós partnerek között még nincs egyetértés, nem is beszélve a szélesebb politikai spektrumról. "A köztársasági elnök korábban hangsúlyozta, hogy a fontos döntések mögött széleskörű konszenzusnak kell állnia, most pedig egy váratlan bejelentés érkezik külföldről, ami sokakat meglep" - fogalmazott Karas. Rámutatott, hogy a védelmi kiadások emelésének témájáról folytatott korábbi kerekasztal-beszélgetések ugyan megnyitották a vitát, de messze nem zárták le azt. Kérdése az, hogy honnan teremtik elő az ehhez szükséges forrásokat.
A nemzetiek vezetője úgy vélekedik, hogy az elnök nem rendelkezett megfelelő felhatalmazással a nyilatkozat megtételéhez. Emellett határozottan elutasítja a védelmi kiadások emelését is, mivel állítása szerint a jelenlegi keret már így is a tűréshatáron mozog. "A védelmi kiadások növekedésének üteme a jelenlegi körülmények között elfogadhatatlan" - hangsúlyozta. Szerinte a jövő kulcsa abban rejlik, hogy Európa sokkal szorosabbra fűzi védelmi rendszereinek összhangját, és közösen dolgozik a védelmi képességek fejlesztésén.
Mindkét fél kifejtette álláspontját Ukrajna integrációs céljaival kapcsolatban, valamint az Európai Unión belülről érkező véleményekről, amelyek azt sugallják, hogy Ukrajna 2029-re taggá válhat. Karas úgy véli, hogy ezek a kijelentések inkább politikai szándéknyilatkozatok, amelyek egy krízishelyzetben lévő ország támogatását tükrözik. "Természetesen nem lenne helyénvaló elvenni Ukrajna álmát arról, hogy egyszer csatlakozhat az EU-hoz, de az integrációs folyamatnak világosan meghatározott kritériumai vannak, és szerintem még hosszú út vár ránk" – nyilatkozta Karas. Ezzel szemben Danko pesszimistábban ítéli meg a helyzetet, szerinte Ukrajnának inkább semleges státuszt kellene betöltenie. "Ukrajna elsősorban semleges zónaként kell, hogy működjön" – hangsúlyozta.
Mindketten határozottan elutasították a spekulációkat az Európai Unió külpolitikai irányvonalának esetleges módosulásairól, amelyek a frissen megválasztott lengyel elnök, Karol Nawrocki és Andrej Babiš esetleges csehországi győzelme körül forognak. Karas kiemelte, hogy "Andrej Babiš egy pragmatikus politikai szereplő", ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy ne próbáljunk meg előre következtetéseket levonni a jövőbeli fejleményekről vagy a választási verseny kimeneteléről. "Tiszteletben kell tartanunk, hogy a lengyelek kit választottak, és hogy a csehek kit fognak választani" – tette hozzá Danko.
