Olaf Scholz hangsúlyozta, hogy a német választások kimenetele nem a közösségi média platformok vezetőinek kezében van. A politikai döntéseknek és a demokratikus folyamatoknak a választópolgárok véleményére és szavazataira kell épülniük, nem pedig a digitá
A német kancellár arra figyelmezteti a választókat, hogy ne hagyják magukat megtéveszteni a manipulációk által, és hogy józan ésszel mérlegeljék, kire adják voksukat.
Olaf Scholz német kancellár közölte a német választópolgárokkal, hogy ne hagyják, hogy a "közösségi platformok tulajdonosai" döntsenek a 2025. február 23-i előrehozott választások eredményéről. Scholz ezzel arra utalt, hogy Elon Musk X-tulajdonos at öt halálos áldozattal és közel kétszáz sérülttel járó magdeburgi terrortámadást követően többször is közölte, hogy támogatja a radikális jobboldali AfD-t (Alternatíva Németországért), sőt hogy az AfD az egyetlen párt, mely stabilitást hozhat Németországba.
A televízió számára rögzített, de a keddi adás előtt elérhető szilveszteri beszédében Scholz kijelentette, hogy a parlamenti választások során egyedül a német állampolgárok dönthetnek arról, hogy "Németország miként folytatja." Scholz hozzátette, hogy szerinte a viták során megbocsátható néha azt gondolni, hogy minél szélsőségesebb egy vélemény, annál nagyobb figyelmet kap, de úgy véli, hogy a német társadalom sorsa "az ésszerű és tisztességes emberek túlnyomó többségén múlik majd."
Scholz arra ösztönözte a német állampolgárokat, hogy ne engedjék magukat manipulálni, és bátran álljanak ki a német demokrácia értékei mellett. "Szilveszterkor gyakran fogalmazunk meg kívánságokat. Én azt kívánom, hogy ne hagyjuk, hogy egymás ellen uszítsanak minket" - fogalmazott. Hozzátette, hogy a támadás után a közösségi médiában elterjedt dezinformációt a begyűjtött bizonyítékok révén jelentős részben sikerült megcáfolni, így a pletykák és találgatások többsége nem állta meg a helyét.
Hétfőn Olaf Scholz szóvivője, Christiane Hoffmann, éles kritikával illette Elon Muskot, vádolva őt azzal, hogy megkísérelte befolyásolni az ország választási kampányát. Hoffmann szerint Musk a muszlim- és migrációellenes Alternatíva Németországért (AfD) pártot támogató nyilatkozataival próbált hatást gyakorolni a politikai folyamatokra.
Hoffmann kiemelte, hogy Musk számára fontos a szólásszabadság gyakorlása, ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy "a véleményszabadság néha a legabszurdabb ötleteket is megengedheti."
Németországban az előrehozott választások szükségességét az váltotta ki, hogy az SPD (szociáldemokraták) irányította kormánykoalíció novemberben megbomlott. Ennek következtében a kormány kisebbségi helyzetbe került, ami komoly kihívások elé állította őket. Scholz december közepén pedig nem tudta megőrizni a parlamenti támogatását, miután elvesztette a róla kiírt bizalmi szavazást.
Az elemzések általában egyetértenek abban, hogy a bizalmi szavazás következtében Németország történetének legkevésbé népszerű kormánykoalíciója vonulhat vissza a hatalomból. A "haladás koalíciójaként" emlegetett kormány már a kezdetektől fogva belső konfliktusokkal és bizonytalanságokkal küzdött, miközben sokan kioktató arroganciával vádolták, különösen a gazdasági és energiapolitika, a migráció, valamint a klímavédelem kérdéseiben.
A balliberális Die Zeit a koalíció védelmében arra hívta fel a figyelmet, hogy a körülmények rendkívül nehezek voltak: alig néhány héttel a kormány hivatalba lépése után Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen. Ennek nyomán Németország több mint egymillió ukrán menekültet látott vendégül, emellett pedig sürgősen pótolni kellett az olcsó orosz olaj és gáz hiányát.
Az elmúlt évben a migránsok által elkövetett incidensekről szóló hírek uralták a médiát. Berlinben, november folyamán, a városi rendőrparancsnok kijelentette, hogy a meleg és zsidó közösségek számára sem mentes a veszélytől.
A legutóbbi felmérések alapján a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) koalíciója jelentős előnnyel bír a Scholz irányította szociáldemokratákkal szemben. Ennek következtében valószínű, hogy Németországban ismét jobboldali kormányzás valósulhat meg a közeljövőben.
