A zöld átállás elképzelhetetlen egy stabil gazdasági háttér nélkül, de a természet nem tűr halogatást.

A versenyképességnek és a fenntarthatóságnak egymást erősítve kell megvalósulnia, nem pedig egymás rovására - hangzott el a Swisscham Hungary rendezvényén. Önmagában környezeti fenntarthatóság nem létezhet, ha azt nem támasztja alá gazdasági és társadalmi fenntarthatóság - ehhez azonban a kormányzatra, az üzleti szférára és a nonprofit szervezetekre is szükség van.

A fenntarthatóság és a versenyképesség kéz a kézben járnak, és nem szabad, hogy ellentmondásos fogalmak legyenek. Ezt a fontos összefonódást hangsúlyozta a Swisscham Hungary Balatonfüreden megrendezett Blue Ribbon Business Summit eseménye, ahol gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókat összekapcsolva keresték a jövő kihívásaira adható válaszokat. Az egyensúly megőrzése nem csupán elméleti kérdés, hanem a kormányzati szereplők, vállalatok és nonprofit szervezetek közös felelőssége is.

Béres István, a harmincéves Swisscham Hungary, vagyis a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke nyitotta meg az eseményt, kiemelve, hogy a fenntarthatóság és versenyképesség kérdése ma már komplex módon, összefüggéseiben kezelendő. A kamara harmadik alkalommal rendezte meg a konferenciát, a Svájci Nagykövetség és a Philip Morris Magyarország közreműködésével. Thomas Widmer, Svájc ideiglenes ügyvivője megjegyezte: bár a vitorlásoknak hasznos lehet az erős szél, a gazdaságban inkább stabilitásra és kiszámíthatóságra van szükség - ezt keresik a Magyarországon jelen lévő svájci vállalatok is.

Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy Svájc Magyarország hetedik legfontosabb kereskedelmi partnere, több mint 3,8 milliárd eurónyi beruházással és közel 900 aktív vállalattal, amelyek összesen több mint 32 ezer embernek adnak munkát. Ezekre a cégekre jellemző a magas technológiai színvonal és a jól képzett munkaerő. A magyar kormány célja, hogy folytassa az adócsökkentésre, beruházásösztönzésre és munkahelyteremtésre épülő gazdaságpolitikát - ennek eszköze például a Demján Sándor Program, amely 1400 milliárd forintos keretet biztosít a hazai kkv-knak.

A zöld átállás nem annak szükségességéről, hanem a megvalósítás módjáról szól - arról, hogyan alakítható ki egy olyan fenntarthatósági pálya, amely gazdasági racionalitáson alapul, figyelembe veszi a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások alkalmazkodóképességét, és összhangban áll a versenyképességi szempontokkal

- fogalmazott az államtitkár, kiemelve a téma fontosságát.

Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára azt emelte ki, hogy a körforgásos gazdasági modell megerősítése és a hulladékgazdálkodás, klímapolitika újrarendezése már elindult. A cél, hogy működő gazdasági modellek jöjjenek létre, amelyek biztosítják a fenntarthatóságot. Szerinte a fenntarthatóságnak nem lehet csak környezeti lába - szükség van gazdasági és társadalmi alapokra is. Jó példa erre a kötelező visszaváltási rendszer (DRS), amely a körforgásos gondolkodást támogatja.

A Philip Morris International részéről Maria Dimopoulou mutatta be, hogyan próbál a cég valóban a megoldás része lenni. A fenntarthatóság náluk nem különálló cél, hanem a gazdasági növekedés, társadalmi felelősségvállalás és környezeti szempontok összehangolása. A neuchateli kutatóközpont és a gyáli újrahasznosító üzem is ennek a szemléletnek a része - utóbbi 2021 óta működik, eddig 20 millió dollárnyi beruházással, és egyedülálló módon fogadja az egész kontinensről a használt elektronikai eszközöket. Dimopoulou szerint a kiszámítható, arányos jogszabályi környezet legalább ennyire fontos - Magyarország pedig jó példákat mutat, például a fiatalkorúak védelmében és az innovatív technológiák szabályozásában.

A nemrégiben megrendezett kerekasztal-beszélgetésen, ahol az Energiaügyi Minisztérium, a Philip Morris, a Nestlé és a Sharity képviselői gyűltek össze, a fenntarthatóság iránti hozzáállás fejlődése került a középpontba az állami, üzleti és civil szektorban. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fenntarthatóság és a versenyképesség nem állhatnak ellentétben egymással; mindkettő együttműködésre és kölcsönös támogatásra épül. A klímaváltozás kihívásai egyre sürgetőbbé teszik a rugalmas alkalmazkodást és a közösen kidolgozott intézkedéseket. A szakértők kiemelték, hogy a szén-dioxid-kibocsátás jelentős, akár 40-70 százalékos csökkentésére van lehetőség, ha a különböző szereplők összefognak. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a vállalatok ne csupán beszéljenek a fenntarthatóságról: jelenleg mindössze 16 százalékuk rendelkezik valódi ESG-stratégiával.