Német lap: Magyarország állapotának megítélése: az Orbán-rendszer gyenge pontjai most válnak nyilvánvalóvá.

"Magyarország, úgy tűnik, megállt az időben - Orbán rendszere a válság küszöbén" címmel publikáltak egy átfogó elemzést Magyarország gazdasági helyzetéről a német Weltben.

A szakértő véleménye szerint a magyar gazdaság súlyos válságos állapotban van, amelyet az uniós források befagyasztása, az exportágazatok gyenge teljesítménye és a befektetők bizonytalansága idézett elő. A 2023-as évben recesszióba süllyedt gazdaság 2024-re is csupán stagnálást mutathat. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a következőképpen jellemezte a helyzetet:

"Olyan, mintha az ország egy növekedésmentes zónában ragadt volna."

A magyar gazdaság visszaesése új irányt szabhat a jövőnek, mivel a rendszerváltás óta megszokott élénk növekedés helyett most egyfajta stagnálás figyelhető meg. Az évtizedeken át tartó felzárkózási folyamat, amely a nyugat-európai életszínvonal elérését tűzte ki célul, most megakadt, ami komoly kihívások elé állítja Orbán Viktor miniszterelnököt, miközben a 2026-os választásokra készül.

A cikk rámutat arra, hogy az Orbán-kormány által kialakított központosított állammodell rövid távon valóban serkentette a gazdasági növekedést, azonban hosszú távon komoly fenntarthatatlan terheket gördített az országra. Korábban az alacsony kamatlábak, a bőséges külföldi befektetések és az uniós források álcázták a rendszer strukturális gyengeségeit, de mára ezek a problémák világosan a felszínre kerültek.

A vállalati szektorban tapasztalható fokozott bizonytalanság következtében a beruházások mértéke 10 százalékot meghaladóan csökkent. A kis- és középvállalkozások, amelyek a korábbi években az állami támogatásokra támaszkodtak a fejlesztéseik finanszírozásában, most inkább kivárnak, mivel nem világos számukra, hogy várhatóak-e újabb támogatási programok a közeljövőben.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza úgy fogalmazott: "A kormány sajnálatos módon túl nagy szerepet játszik a gazdaságban. Sokkal dominánsabb, mint a legtöbb uniós országban." A magas kamatok és a gyenge forint szűk mozgásteret hagynak a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), hogy kedvezőbb feltételeket teremtsen a piac számára.

A cikk rámutat arra, hogy a magyar gazdaság egyik jelentős gyengesége a túlzott függőség az autóipartól és az exportpiacoktól. A német autóipar válsága különösen súlyosan érintette az ipari termelést, ami kettős csapást jelentett: egyrészt csökkentek az exportbevételek, másrészt a beruházások is visszaestek. Kedd délután bemutattuk, hogy tavaly novemberben az ipari termelés volumene 4,2, míg a munkanaphatástól megtisztítva 2,9 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóiparban a járműgyártás, amely az exportértékesítés 31 százalékát teszi ki, 17,3 százalékos visszaesést mutatott a kivitel terén.

A Welt cikke rávilágít arra, hogy a kormány adópolitikája jelentős mértékben hozzájárul a gazdasági stagnáláshoz. Azóta, hogy 2010-ben bevezették a különadók és nyereségelvonások rendszerét, ezek elsősorban a külföldi cégeket sújtják. Az eredetileg átmeneti intézkedésnek szánt különadók – mint például a bankok, energiaszolgáltatók és áruházláncok esetében – végül tartós elemévé váltak a gazdasági tájnak. A cikk említi a Spart példáját is, amely Magyarországon veszteséges működésbe kényszerült.

"A vállalkozások számára lehetetlen a tervezés és a beruházás, ha nem biztosak abban, hogy a kormány hat hónap múlva újabb adókat vezet-e be" - fogalmazott Virovácz Péter.

Az elemzés rávilágít, hogy a különadók végső soron a fogyasztókra is hatással vannak, hiszen a vállalatok kénytelenek a megnövekedett költségeiket az árak emelésével áthárítani. Az utóbbi két év során az élelmiszerárak akár 50%-kal is megugrottak, ami komoly megterhelést jelent az alacsony jövedelmű háztartások számára.

A decemberi inflációs számok sajnos nem a legjobban alakulnak: az éves infláció 4,6%-os növekedést jelez, amelyet a forint gyengülése is súlyosbít. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a magas importárak miatt rövid távon nem várható javulás. A Klasszis Médiához tartozó Mforon kedden részletesen elemeztük az új inflációs adatokat. A kormányzati kommunikációban a 2023-as magas inflációval szemben a csökkenésre helyezték a hangsúlyt, de fontos megjegyezni, hogy az alapvető termékek és szolgáltatások ára még mindig drasztikusan emelkedik.

A német sajtó említi, hogy súlyosbító körülményként hat a 22,5 milliárd eurós támogatás befagyasztása, amelyet az Európai Unió a jogállamisággal és a korrupcióellenes intézkedésekkel kapcsolatos hiányosságok miatt tart vissza. 2024 végén egymilliárd eurónyi támogatás véglegesen elveszett. A cikkben Daniel Freund, a német Zöldek európai parlamenti képviselője is megszólal, aki hangsúlyozza: "Orbán rendszere szinte kizárólag az EU-támogatásokra épül."

A szerző úgy látja, hogy a magyar kormány tisztában van a helyzet súlyosságával, és 2025 második felétől új gazdaságélénkítő intézkedések bevezetését tervezi, például támogatott hiteleket kínál a kisvállalkozásoknak.

Németh Dávid véleménye szerint: "A kormány szándékai világosan kirajzolódnak: a választások közeledtével egyre több forrást kívánnak a gazdaságba juttatni, abban a reményben, hogy a választókban a gazdasági fellendülés érzését keltsék."

A cikk végén Orbán Viktor nemzetközi stratégiájának elemzésére kerül sor, különös figyelmet szentelve a decemberben zajlott találkozóra Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel. Ez az esemény új diplomáciai irányvonalat jelezhet a magyar politikai tájban. "Ha Trump valóban Orbánt tartja az EU első számú kapcsolattartójának, az Magyarország számára jelentős előnyt hozhat" - magyarázta Virovácz Péter. Ugyanakkor Giorgia Meloni olasz

Lapcsoportunk állandó szerzője, Bod Péter Ákos, aki közgazdász és egyetemi tanár, a tavalyi év gazdasági eseményeit elemző írásában hasonló következtetésekre jutott, mint a német sajtó. A korábbi Magyar Nemzeti Bank elnöke hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitika tavaly is a túlzott optimizmusra építkezett, miközben a valós adatok és a beruházások csökkenése figyelmeztették a vállalati szektort a szükséges óvatosságra. Emellett a belső gazdaságpolitikai hiányosságok és az EU-s forrásokhoz való korlátozott hozzáférés is jelentős mértékben hozzájárult a gyenge gazdasági teljesítményhez.