Nálunk még csak vágyálomként létezik, de egy másik közép-európai országban már kézzelfogható valósággá válhat a négynapos munkahét.
Montenegró és Lengyelország mindketten a munkaidő csökkentésének lehetőségét mérlegelik: míg Montenegró a napi hétórás munkanap bevezetését fontolgatja, Lengyelország 2026-tól a négynapos munkahetet kívánja kipróbálni. E törekvések középpontjában a munkavállalók jóléte áll, azonban a munkaadók aggályosnak tartják a lépéseket, hiszen szerintük az elhamarkodott döntések komoly nehézségeket okozhatnak a munkaerőhiánnyal küzdő gazdasági környezetben.
Milojko Spajic, Montenegró miniszterelnöke a múlt pénteken bejelentette, hogy ezen a héten elindulnak az egyeztetések a szakszervezetek és a munkaadók között a hétórás munkanap bevezetésének lehetőségéről – számol be róla az MTI.
A kormányfő véleménye szerint a munkavállalói elégedettség fokozása kulcsfontosságú lenne, mivel ez lehetőséget adna arra, hogy az emberek több időt tölthessenek szeretteikkel, és a munkaóráikat is célzottabban használhassák fel.
Milojko Spajic közölte, hogy Montenegróban átlagosan nem is 40, hanem 42 órás egy munkahét, ami a leghosszabbnak számít Európában, ha ezt 35 órára csökkentenék, az jelentősen hozzájárulna a dolgozók jóllétéhez.
A Montenegrói Munkaadók Szövetsége (UPCG) szerint elhamarkodott a döntés, hiszen jelentős munkaerőhiány tapasztalható az országban. Ezt a véleményt osztja a gazdasági kamara is, amely szerint a rövidebb munkanap, illetve munkahét azokban az országokban tud jól működni, ahol a technológia lehetővé teszi a munkavállalók terheinek a csökkentését, Montenegróban nem ez a helyzet.
A lengyel kormány 2026 januárjától elindítaná a munkaidő-csökkentés kísérleti programját. A cégek háromféle lehetőség közül választhatnának. A lengyel kormány célja, hogy 2027 őszéig törvényileg is csökkentse a munkaidőt.
Több verzió is napirenden van: vagy heti 40 óráról 35-re mérsékelnék az átlagos munkaidőt, vagy hivatalosan is bevezetnék a négynapos munkahetet. Egy harmadik lehetőség, hogy a dolgozók több szabadnapot kapnának.
Az állam eddig hozzávetőleg 2,3 millió eurót különített el a programra, részben azért, hogy enyhítse a vállalatok költségnövekedéstől való félelmét. A próbaidőszak 2026 elején indul, később pedig országos szintre terjesztenék ki.
