Tudta, hogy a Valami Amerika rendezője egykor fogorvosként tevékenykedett? Érdekes, ugye?
Sárközi Ákos a Michelin-díj ünnepélyes átadóján állt a rivaldafényben, ahol a helyét átvevő konyhafőnökök zsűrijével találta szemben magát. A feszültség a levegőben vibrált, hiszen mindenki kíváncsian várta, hogy kiderüljön, vajon idén is megőrzi-e a Michelin-csillagját...
- A fogorvosi egyetem után kaptam egy egyetemi állást, ott tartottak tanársegédként, hogy fogorvos hallgatókat tanítsak, ennek is volt köszönhető, hogy egy kicsit elfelejtettem, hogy filmrendező szeretnék lenni - kezdte a történetét Rangos Katalin Heti Libazsír című műsorában Herendi Gábor, aki huszonévesen átlagon felül keresett, de mégsem volt teljesen boldog.
A pályám kezdetén hatalmas szeretettel végeztem a munkámat, hiszen az oktatásom kiválóan alakult, és a magánrendelőm révén jelentős jövedelemre tettem szert. Minden, amire egy fiatal, húszas évei elején járó ember vágyik, a lábam előtt hevert. Azonban a rendszerváltás újra előtérbe helyezte bennem a kalandvágyat. Korábban rettegtem attól, hogy otthagyjak egy ilyen ígéretes pályát, és belevágjak az ismeretlenbe, de a politikai változások lehetőséget adtak arra, hogy már ne legyen kötelező a napi nyolc órát az állami egészségügyben dolgozni ahhoz, hogy működtethessem a saját rendelőmet. Herendi, aki az egyetemet hátrahagyva teljes mértékben a magánpraxisának szentelte magát, így a gyakornoki szintről indulva kezdhette el a rendezői szakma rejtelmeinek elsajátítását.
Heti két délután magánrendeléseim voltak, ami lehetőséget nyújtott arra, hogy egy kicsit mélyebben beleássam magam a szakmába. Ekkor kezdtem el együtt dolgozni reklámügynökségekkel, például Geszti Péter csapatával, akiknek már akkoriban is sikeres vállalkozásuk volt. A rendező, akinek a családja mind fogorvos, eleinte nem értette, miért választottam ezt az utat. Azonban az elmúlt több mint húsz év során bebizonyosodott, hogy ez a döntés helyes volt.
