A sporttörvény újabb átdolgozáson ment keresztül:

Az önkormányzatok és a felsőoktatási intézmények együttműködésével sportklubok létrehozására nyílik lehetőség, amely lehetőséget teremt a helyi közösségek és a diákok aktívabb részvételére a sportéletben.
A képviselőház jóváhagyta a sporttörvény módosítására irányuló javaslatokat, amelyek jelentős újdonságokat hoznak a helyi önkormányzatok számára. A polgármesteri hivatalok és megyei tanácsok mostantól lehetőséget kapnak arra, hogy egyetemekkel együttműködve magánjogi sportklubokat alapítsanak, amelyek közpénzből is támogathatók. Ez a változás új perspektívákat nyit a sportágak fejlődése előtt, ám a minisztériumokat kizárja abból a lehetőségből, hogy más intézményekkel közösen ilyen sportegyesületeket hozzanak létre. Ennek következtében a kormányzati háttérrel rendelkező állami klubok, mint például a CSA Steaua vagy a CS Dinamo, nem vehetik igénybe a törvény által biztosított új lehetőségeket.
Az új szabályozás különösen azoknak az önkormányzatoknak és felsőoktatási intézményeknek kedvez, amelyek saját sportklubok alapításában gondolkodnak - akár a labdarúgás, akár más sportágak területén. Célja, hogy egyértelmű jogi keretet teremtsen a helyi és megyei önkormányzatok által támogatott, nem profitorientált sportklubok számára, lehetővé téve számukra a részvételt a professzionális ligákban, például a labdarúgó Szuperligában.
A parlament június 26-án úgy döntött, hogy elhalasztja a sporttörvény módosításának szavazását, mivel a tervezetben további tisztázásokra van szükség.
A módosítás egyik legfontosabb eredménye, hogy megoldást hoz azoknak a kluboknak a számára, amelyek jelenleg az önkormányzatok pénzügyi támogatásával
Működnek ugyan, de jogi státuszuk nem felel meg a profi ligákba való feljutás követelményeinek. Ilyen csapat volt például a Vajdahunyadi Corvinul 1921, amely a múlt szezonban a 2. ligában olyan eredményeket ért el, hogy a Szuperligás szereplésre is esélye nyílt, sőt, a Románia-kupa megnyerésével az Európa-liga és a Konferencialiga selejtezőjében is részt vett. Hasonló helyzetben van a Temesvári Știința Politehnica is, valamint a Nyárádtői Unirea 2018, amely mögül a helyi önkormányzat éppen most hátrál ki.
A javaslat komoly vitákat generált a parlament falain belül, különösen a minisztériumi irányítás alatt működő állami klubok, mint például a CSA Steaua (védelmi minisztérium) és a CS Dinamo (belügyminisztérium) kapcsán. Roxana Maria-Popescu, sportjogi szakértő véleménye szerint ezek a klubok jelenlegi jogi státuszukban nem felelnek meg a módosított törvény előírásainak. Ahhoz, hogy jogosultak legyenek a professzionális bajnokságokba való feljutásra, jogi átalakításra lenne szükségük - például nonprofit egyesületté vagy részvénytársasággá kellene átalakulniuk.
A helyzetet tovább bonyolította az USR (Mentsétek meg Romániát Szövetség) által benyújtott módosító javaslat, amely világossá tette, hogy az új klubstruktúrák kizárólag helyi és megyei önkormányzatok által alakíthatók, elzárva ezzel a minisztériumok beavatkozását. Ezen módosítás következtében a CSA Steaua és a CS Dinamo típusú klubok gyakorlatilag ki lettek zárva a törvény által nyújtott lehetőségek köréből, ami jelentős hatással lehet a román sportélet jövőjére.
Az előterjesztők politikai célként tűzték ki, hogy a törvényt a nyári parlamenti szünet előtt elfogadják, így az új szezonra már érvénybe léphessen. Alfred Simonis, Temes megyei tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a késlekedés következményeként a törvényhozás csak az őszi ülésszakban folytatódna, ami újabb hónapokat jelentett volna a jelenlegi jogi bizonytalanság fenntartásában.
A törvénytervezet egyik aktív támogatója volt az FCSB tulajdonosa, George Becali, aki a DigiSport televízió műsorában üdvözölte a helyi önkormányzatok anyagi szerepvállalásának lehetőségét. Szerinte ez lehetővé teszi a versenyszínvonal növekedését, mert erősebb csapatokkal mérkőzhet meg.