Minden századik ember életét érinti az epilepszia, ám ennek ellenére a betegségről még mindig meglepően kevés információval rendelkezünk.
Az epilepsziás rohamokat a köztudat gyakran a "grand mal", azaz a nagy görcsroham szinonimájaként ismeri, pedig ez a forma csupán a rohamok egy szűk körét képviseli. Sokan tapasztalhatnak kisebb, rövidebb ideig tartó görcsrohamokat, ami megnehezíti az epilepszia kórképének pontos diagnosztizálását. Fabó Dániel, a Semmelweis Egyetem Idegsebészeti és Neurointervenciós Klinika Epilepszia Centrumának egykori vezetője, neurológus és epileptológus, úgy véli, hogy Magyarországon megfelelő feltételek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a betegek egy része gyógyulásra találjon. A Qubit podcast legújabb epizódjában a szakember hangsúlyozta, hogy a gyógyszeres terápiák mellett az agysebészeti beavatkozások is jelentős szerepet játszanak a hatékony kezelésben.
A Szegedi Tudományegyetem klinikáján dolgozó szakember pályafutása során már több száz beteggel foglalkozott, ám a legnagyobb nehézséget számára az jelenti, amikor a páciensek nem mutatnak kellő együttműködést a gyógyulás érdekében. A tartós javulás érdekében ugyanis nem csupán orvosi ellátásra van szükség; a gyógyszeres kezelés kulcsszerepet játszik. Az esetek többségében, 70-75%-ban, a megfelelő terápia révén teljes tünetmentesség is elérhető, ami komoly előrelépést jelent a betegek életminőségében.
Amikor a gyógyszeres kezelések hatása már nem elegendő, az agyműtét alternatív megoldást nyújthat a páciensek számára – ebben a témakörben Fabó szakértő. Az EEG technológia alkalmazásával az orvosok képesek azonosítani azokat az agyi területeket, amelyeket ha eltávolítanak, csökkenthető a jövőbeli rohamok kialakulásának kockázata. Azonban ez az út nem mindig a legjobb választás: egyértelmű, hogy léteznek olyan agyi funkciók, amelyekről senki sem szeretne lemondani, még akkor sem, ha az epilepsziás állapot miatt érintett agykérgi részek működése már nem optimális.
Az epilepszia előfordulásának gyakorisága és lehetséges lefolyásai sokakat foglalkoztatnak. A betegség különböző forgatókönyvei, valamint a legújabb sebészeti megoldások a kezelés terén is izgalmas témák. Emellett fontos megvizsgálni, hogy milyen állapotban van a diagnosztika Magyarországon, és hogy valóban indokolt-e félnünk a villódzó fényektől, például mozi- vagy rajzfilmek során. Továbbá érdekes kérdés, hogy a gyermekkorban diagnosztizált epilepszia eltűnhet-e a serdülőkorra. Ezekről és még sok másról beszélgetünk az adásban, ahol szakértők osztják meg tapasztalataikat és tudományos ismereteiket.
