Melyik formája az írásnak kedvez jobban az agyunk fejlődésének? A kézi írás, mely során tollat ragadunk, vagy a gépi írás, amikor billentyűzetet használunk?
Az írás, legyen az gépi vagy kézi formában, életünk elválaszthatatlan részévé vált, és különféle módokon befolyásolja agyunk működését. A technológia rohamos fejlődése miatt egyre többen választják a billentyűzetet a klasszikus kézírás helyett. Ez felveti a kérdést: melyik írásmód kínál nagyobb előnyöket az agy számára? A szakértők e téren eltérő és sokszor ellentmondásos következtetésekre jutottak, ami tovább bonyolítja a kérdést.
Tavaly a Frontiers in Psychology tudományos folyóiratban norvég kutatók publikáltak egy tanulmányt, amely a kézírás előnyeire fókuszált. A kutatás során hangsúlyozták, hogy a digitális eszközök elterjedésével a hagyományos írásformák egyre inkább háttérbe szorulnak. Ennek ellenére rámutattak arra, hogy a kézírás jelentős mértékben hozzájárul az információk alaposabb megértéséhez és tartósabb megjegyzéséhez.
A kutatás során a tudósok az egyetemisták agyi aktivitását figyelték meg, miközben kézírással és gépeléssel dolgoztak. Az eredmények arra utalnak, hogy a kézírás során sokkal összetettebb agyi kapcsolatok jönnek létre, mint amikor a szavakat egyszerűen begépeljük. Ez a megállapítás különösen fontos, mivel a kézírásos jegyzetelés kedvezőbb hatással van a memória és a tanulás folyamatára, főként a fiatalok esetében.
A kutatók megfigyelései szerint a tollhasználat közben kialakuló pontos kézmozdulatok, valamint az ezekből eredő vizuális és proprioceptív információk jelentős mértékben hozzájárulnak az agy tanulási folyamatait támogató kapcsolati mintázatok fejlődéséhez.
Fontos hangsúlyozni, hogy a gyerekek kézírásra való bevonása már fiatal korban elengedhetetlen az iskolai környezetben. Ez segít kialakítani azokat a neuronális kapcsolatokat, amelyek elengedhetetlenek az agy megfelelő fejlődéséhez és a tanulási folyamatok optimalizálásához - emelték ki.
Ezzel szemben két spanyol és francia kutató reagált az eredeti tanulmányra (szintén a Frontiers in Psychology folyóiratban). Ők kritizálták a norvég kutatás módszertanát, valamint a következtetések és értelmezések korlátait.
Elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogy az eredeti kutatás résztvevőinek nem kellett megtanulniuk semmit, ami megkérdőjelezi a kézírás memóriára gyakorolt hatásának állítását.
Svetlana Pinet és Marieke Longcamp kifejezték aggályaikat, miszerint a résztvevők olyan szavakat használtak, amelyek már széles körben ismertek számukra, így a tanulásra vonatkozó következtetések levonása nem megalapozott.
Emellett, mivel a norvég kutatás kizárólag felnőtt résztvevőkre fókuszált, felmerül a kérdés, hogy a megfigyelések mennyire alkalmazhatóak a gyermekek oktatási környezetére. A kutatók véleménye szerint a tanulással nem foglalkozó egyetemi hallgatók laboratóriumi vizsgálatából levont következtetések kétségtelenül vitathatóak.
A cáfolat szerzői arra is felhívják a figyelmet, hogy a kísérleti körülmények nem tükrözik a mindennapi élet valóságát. Az eredeti kutatás résztvevői a Pictionary játék során digitális tollal vagy billentyűzettel rögzítették a szavakat, miközben EEG készülékekkel mérték agyi aktivitásukat. Ezek a körülmények sokak számára szokatlanok voltak, és a kísérleti elvárások különösen megnehezítették a kézírás folyamatát. A diákoknak nem kellett elmozdítaniuk a tollat a képernyőről, míg a gépelés során csupán a jobb mutatóujjukat használták, ami jelentősen eltérítette a természetes gépelési élményt.
A gépelési szokások módosítása jelentős hatással lehet a résztvevők teljesítményére és agyi aktivitására. Noha ezek a megállapítások kétségbe vonhatják a korábbi kutatások eredményeit, a tudósok egyetértenek abban, hogy a kézírás és a tanulási folyamatok kulcsszerepet játszanak.
- Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a [norvég kutatás] következtetéseinek megkérdőjelezése nem jelenti a kézírás jelentőségének is a megkérdőjelezését - jegyezte meg Pinet és Longcamp. A korábbi bizonyítékok támogatják a kézírás előnyeit a betűfelismerésben, szóemlékezetben, valamint az olvasás és írás terén, bár a hosszú távú hatások értékelése még folyamatban van.
A tudósok ezért úgy vélik, hogy elengedhetetlen további kutatások elvégzése a téma alaposabb megértéséhez, különösen a mai világban, ahol a kézírás egyre inkább háttérbe szorul. Audrey Van der Meer, a norvég kutatás egyik szerzője a Hechinger Reportnak nyilatkozva kiemelte, hogy a kritikusok valószínűleg elfogultak a billentyűzetek oktatási környezetben való előnyben részesítése miatt.
Jelenleg Van der Meer újabb kutatásokat folytat a tinédzserek tanulási szokásairól, amely során a diákokat arra kérik, hogy válasszanak a kézi jegyzetelés és a gépelés között. A vizsgálat során a diákok a jegyzetelést követően vizsgáznak, és az ő teljesítményüket értékelik. A legfrissebb megfigyelések alapján úgy tűnik, hogy azok a diákok, akik kézzel írnak, jobb eredményeket érnek el, mint a gépelést választók, azonban az adatok részletes elemzése még folyamatban van, így a végleges következtetések még nem állnak rendelkezésre - számolt be róla az IFLScience.
A kézírás előnyei jelenlegi információk alapján:
