"Az idő üzenetének felfedezése - Beszélgetés Korodi Attilával, Csíkszereda polgármesterével"

Az oktatás, a gazdaságfejlesztés, a közösségépítés, a kulturális szolgáltatások és az infrastruktúra minőségének folyamatos javítása képezi a Korodi Attila polgármester által vezetett csíkszeredai városvezetés alapköveit. A hargitai megyeszékhely választóinak bizalmát a 2024-es választási "szuperévben" újabb négy évre elnyerő városvezetőt a leglényegesebb 2025-ös beruházásokról, valamint a városban zajló közép- és hosszú távú fejlesztésekről faggattuk. Emellett szóba került néhány érzékeny téma is, mint például a városi strand hiánya, a jégpálya jövője, és a mindössze három alkalommal megrendezett NyárON Szereda fesztivál sorsa.

Korodi Attila 2024 őszén vette kezdetét második mandátuma Csíkszereda élén, mint a város polgármestere. Az újraválasztott városvezetővel folytatott beszélgetésünk során elsősorban azokat a kulcsfontosságú folyamatokat vizsgáltuk, amelyek a következő években formálhatják a székelyföldi település fejlődését. A polgármester hangsúlyozta, hogy az oktatás, a gazdaság fellendítése, a közösségi kapcsolatok erősítése, a kulturális szolgáltatások bővítése és az infrastruktúra színvonalának folyamatos javítása alkotják azt az alapot, amelyre a helyi önkormányzat és a városháza munkája épül.

Érdeklődéssel fordultunk a jövő kihívásai felé Csíkszeredában, és Korodi Attila válaszai alapján betekintést nyertünk a folyamatokba, amelyek formálják városunk jövőjét. A polgármester hangsúlyozta, hogy a jelenlegi fejlesztések a négy évvel ezelőtt megkezdett törekvések folytatása. Tíz évvel ezelőtt, amikor először választották meg, egy hosszú távú víziót fogalmazott meg, amelynek célja Csíkszereda versenyképességének növelése. "Még ha autópályák nem is épülnek, városunk megőrzi stabilitását, és mint a legkisebb megyeszékhely, olyan erővel és fejlődési potenciállal rendelkezik, amely kiemeli a térségből. Már most is láthatóak az eredmények, de tudjuk, hogy még sok feladat vár ránk" - mondta a polgármester.

"Van egy egyszerű mondás: attól erős a közösség, ha jó gazdasági alapokon tudjuk szervezni. A jó gazdasági alapok pedig esélyt adnak arra, hogy a város önálló legyen, ezért jó szolgáltatásokat működtessen, és ha jó szolgáltatások vannak, akkor vonzó. Akkor a családoknak is, a vállalkozóknak is és a közösségi-, sport-, kulturális szervezőknek is egy kiszámítható jövőkép alakult ki. Ezek azok a sarokpontok, amelyek mentén föltétlen cselekednünk kell, és én azt gondolom, hogy ebben a négy évben beérnek ismételten olyan projektek, amelyek ezt meg fogják határozni" - mutatott rá Korodi Attila.

A város jövőjét formáló beruházásokról is beszélgettünk. Ahogy a városvezető kiemelte, a legfontosabb tényező a beruházások terén az oktatás. Nem csupán az iskolai oktatásra kell figyelnünk, hanem az önkormányzat alintézményeiben zajló kiegészítő programokra is, mint például az 1-4. osztályosoknak szervezett kori-úszás, a komolyzenei diákprogramok, valamint a néptánc- és színházi előadások - sorolta Korodi Attila. Ezen kezdeményezésekhez szervesen kapcsolódik a sportakadémiák és sportklubok támogatása is, tette hozzá.

"A modernizált iskolaépületek, az újonnan beszerzett iskolai bútorok és a digitális oktatási programok révén egy olyan lendületet adunk, amely véleményem szerint egyre inkább a tartalmi fejlesztések irányába tereli a figyelmünket" - nyilatkozta az elöljáró. Kiemelte, hogy az idei év folyamán átadásra kerülhet a város két új tornaterme a Petőfi Sándor Általános Iskolánál és a Nagy István Művészeti Szakközépiskolánál, emellett a Micimackó napköziotthon felújítása is befejeződhet.

Mindeközben számos olyan projekt is napirenden marad, amelyekre pályázati lehetőségek révén lehetőség nyílhat. Ilyenek például a Hargitafürdő fejlesztései, vagy a József Attila Iskola egyes épületeinek korszerűsítése. Emellett fontos, hogy a városvezetés foglalkozzon olyan kérdésekkel is, mint például az After School programok sorsa, illetve hol lenne érdemes új ebédlőket kialakítani. Ezek a témák mind elengedhetetlenek a város fejlődése szempontjából, és érdemes őket alaposan megvizsgálni.

"Összességében elmondható, hogy a figyelem fokozatosan a tartalmi aspektusokra terelődik. Következik egy jelentős kampusz-fejlesztés, amely kifejezetten a szakmai képzést célozza meg, új életet lehelve a székelyföldi vállalkozások számára. E célból a diákok olyan gyakorlati szakmákat tanulhatnak, amelyek révén munkavállalóként is helyt tudnak állni. A vállalatok számára pedig fontos, hogy tudják, van elérhető munkaerő, akire számíthatnak. Célunk, hogy a családok biztosak lehessenek abban, hogy gyermekeik biztonságban és egyre magasabb színvonalú oktatási tartalommal találkoznak. A vállalatok pedig mindig hangsúlyozzák, hogy ott tudják bővíteni tevékenységüket, ahol megfelelő humán erőforrással rendelkeznek" - emelte ki Korodi Attila.

A gazdaságfejlesztés terén mutatkozó feladatok közül kiemelte még az ipari park témáját. Mint elmondta, jelenleg az urbanisztikai fázisok zajlanak, jövőtől szervezési feladatok kerülnek terítékre, majd utána beruházási kérdések. "Azt gondolom, hogy a Sapientia Egyetemmel, az oktatási hálónkkal, a vállalkozói szövetségeken-, és a testvérvárosi hálózatunkon keresztül meglesznek azok a kapcsok, amelyekkel be tudunk vonzani ide néhány olyan további projektet, amellyel bővül az ipari termelésünknek a száma, és kiszámítható munkahelyek lesznek" - tekintett előre a polgármester.

"Van egy egyszerű szabály a közigazgatásban: minél több jó kereső munkavállaló van, a városnak a költségvetési bevétele nagyobb, ezáltal jobban tud finanszírozni olyan folyamatokat, amelyek visszaerősítik a város életét. Gondolok a kultúra- és a sportfejlesztésekre, amelyeknek a fenntartása hatalmas tétel. Hihetetlen nagy számokat költünk erre a város méretéhez képest, de még többet kellene, mert tudjuk, hogy mi a feladat. (...) Ha csak kultúráról beszélek, a színházunk átépül, a Nagy Imre galériánk megújul, kortárs művészeti központunk lesz a Piac utcában. A galéria megnyílik a Nagy István Művészeti Középiskola alatt. Sport területén, adja Isten, hogy az FK Csíkszereda tudjon fejlődni, fejlesszen, és tudjunk társai lenni. Adja Isten, hogy a Vákár Lajos Műjégpálya hozzánk kerüljön, és legyen erőforrásunk azt javítani, frissíteni és hosszú távon tervezni egy újabb jégcsarnok- és edzőpálya építésben. Nézzük meg, hogy hol tudnánk atlétikapályát építeni a városban. (...) Viszont arra is kell ügyeljünk, hogy ne költekezzük túl magunkat, legyen egészséges egyensúly mindebben" - mondta el Korodi Attila.

A városvezető hangsúlyozta, hogy az önkormányzatnak kiemelt figyelmet kell fordítania az idegenforgalomra is. „Azok a látogatók, akik hozzánk érkeznek, egy kulturálisan gazdag és biodiverzitásban bővelkedő környezetben tölthetnek el néhány napot. A Csíki-medencében és a Metropolisz-övezetben már aktívan dolgozunk, különféle koncepciókat dolgozunk ki. A Hargita-hegységben pedig mindaz, ami már sikeresen működik, tovább erősödik, és mellérendelt események sorozata is kialakulhat. Emellett két magánberuházásra is számítunk Zsögödben és a Tolvajos-tető környékén, amelyek teljesen eltérő típusú projekteket képviselnek. Nem szabad elfelejteni a csíksomlyói skanzenes fejlesztést sem, amely már a kivitelezés előkészületei felé halad" - emelte ki.

Korodi Attila a lakhatási problémák megoldásaira is hangsúlyt fektetett. Kiemelte, hogy a következő négy esztendő során elindulhatnak a közpénzből finanszírozott lakásépítések, amelyek az Országos Lakásügynökséggel (ANL) együttműködésben valósulnak meg. Ezen kívül terveik között szerepel, hogy telkeket biztosítsanak azoknak a fiataloknak, akik szeretnének saját otthont építeni.

"Számos ember keresi a kiutat, és szívesen hazatérne, de a lakhatás terén még nem látnak megoldást. A város ingatlanpiaca rendkívül zárt és konzervatív, sok üres tömbházlakás áll rendelkezésre, ám ezek nem kerültek kereskedelmi forgalomba – ezt mindenki tudja, és ezt a helyzetet kezelni kell. Lakhatásról beszélve nem feledkezhetünk meg az idősekről sem. Ez lesz az az időszak, amikor megkezdődik az első idősotthonok építése. Ezek a folyamatok összekapcsolódnak, és izgalmas négy esztendő vár ránk" – emelte ki a polgármester.

Csíkszereda új kihívások elé néz, hiszen a modernizáció terén egy újabb jelentős lépésre készül, ahogy azt a legutóbbi beszélgetés során is kiemelték. A következő években a városháza teljes körű digitalizációja befejeződik, ezzel a település a nyugat-európai városok szintjére kíván emelkedni, ahogy azt a városvezetés megálmodta. A közvilágítás is modernizálásra kerül, digitális formába öltözik, emellett elektromos autótöltő hálózat kiépítése is folyamatban van. Az okos tömegközlekedési és forgalomirányító rendszer megvalósítása mellett kamerarendszerek telepítése is szerepel a tervek között, ahogy a polgármester részletesen ismertette.

"Nagyon izgalmas időszakot élünk át a városi infrastruktúra terén. Jelenleg a négysávos kerülőút tervezése zajlik, ami az állam feladata, de mi is aktívan hozzájárulunk a folyamatokhoz. Emellett észlelhető, hogy a szécsenyi övezet drámai átalakulás előtt áll; számos új infrastruktúra kerül ott kiépítésre, ami egy teljesen új városrészt eredményez, amely folyamatosan fejlődni fog. Hasonló tendenciák figyelhetők meg Csibán is, ahol szintén több izgalmas projekt van készülőben" - hívta fel a figyelmet Korodi Attila.

Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mindennek megvalósításához honnan lesz anyagi fedezet? Erről is szót ejtettünk. "Rengeteget pályáztunk, de minden pályázás mellé önrész kell. Hosszú távra egy olyan fajta pénzügyi rendszert kell felállítsunk, amelyben előrefutva erőforrásokat gyűjtünk be, és majd utána szépen visszafizetjük, pont azért, hogy haladjon a város, mert most ez a fázis van" - fejtegette a városvezető.

A város közösségi fórumain és a közbeszédben több érzékeny téma is felmerül, amelyek hosszú éveken át húzódó folyamatokat és hiányosságokat tükröznek. Ezekre a kérdésekre külön is rákérdeztünk, hogy jobban megértsük a helyzetet.

A városi strand fejlesztése régóta napirenden van, és már számos javaslat született a témában. Az egyik legérdekesebb ötlet a Csíki Csobbanó mellett található egykori "IPIC strand" területén tervezett új létesítmény. Korodi Attila hangsúlyozta, hogy a projekt mögött áll a szükséges beruházási érték és egy megvalósíthatósági tanulmány is. "A modern strand megépítése szinte azonos költségekkel jár, mint egy uszoda építése, csupán a tető hiányzik" – tette hozzá. A közelmúltban Bukarestben folytatott egyeztetések során a pénzügyi lehetőségeket is áttekintették, és az Országos Beruházási Társaság (CNI) támogatását célozták meg a projekt finanszírozására. Ugyanakkor, mint Korodi rámutatott, a CNI már túlterhelt a meglévő projektekkel, ami nehezíti a helyzetet. Ennek ellenére a tervek szerint a strand megvalósulásához a CNI forrásait szeretnék igénybe venni. Ha ez nem valósulna meg, a városnak saját költségvetéséből kellene fedeznie a következő lépéseket, beleértve a kivitelezési tervek elkészítését és a további döntések meghozatalát.

Hasonlóan újra és újra visszatér a közbeszédben az idősek otthona kérdése. Mint Korodi Attila elmondta, az e célra megvásárolt építkezési telek a rendelkezésre áll. Mint kifejtette, a Gyulafehérvári Caritas által Csíksomlyón működtetett védett lakóotthon számos hasznos információval szolgál majd a jövőben e projekt esetében, amelynek a működtetését szintén a szervezetre bízná a városvezetés. "Független, 12 fős épületekben gondolkodunk, kertváros jellegű idősotthont szeretnénk kiépíteni. Ezért is vettük meg az erdőalji területet, amely megfelel ennek a típusú miliőnek, feladatnak. Ebben szeretnénk előrelépni úgy, hogy párhuzamosan minden olyan projektet társfinanszírozzunk, amelyet a Caritas, vagy más szociális szolgálatok meg akarnak szervezni idősek számára. Ez akár lehet idősotthon is, azt gondolom, van helye, és szükség van arra, hogy több lábon álljon a rendszer, és mi is ki kell vegyük a részünket belőle" - fogalmazott a polgármester.

A Vákár Lajos Műjégpálya és a hozzá kapcsolódó létesítmények témája elengedhetetlen a város életében. A jégpálya mellett található infrastruktúra, mint például a sportszálló, a szabadtéri gyorskorcsolyapálya, a szabadtéri jégkorongpálya és a kiszolgáló épületek mind állami tulajdonban állnak, akárcsak a város ikonikus csapata, a Sportklub. Korodi Attila szavaival élve, a létesítmények körüli területek városi birtokban vannak, és ezekről rendezett telekkönyvek is rendelkezésre állnak. Fontos azonban megemlíteni, hogy a jégpálya és a kapcsolódó létesítmények városi kezelésbe vételéről 2022-ben hozott önkormányzati döntés állami jóváhagyását meghiúsította az RMDSZ kormányból való távozása.

Korodi Attila megosztotta gondolatait a sportügynökség vezetőségével folytatott tavalyi tapasztalatairól. Rámutatott, hogy a kísérletei nem találtak fogadtatásra, mivel a téma inkább politikai jellegű, mintsem sportági. Jelenleg újra felmerült a lehetőség, hogy májusig fontos döntések születhetnek. Hangsúlyozta, hogy ez jelentős anyagi kockázatot jelenthet számunkra, de úgy véli, a jégkorongsport érdekében vállalni kell ezt a lépést. Azt javasolta, hogy a városnak kellene a kezdeményező szerepet betöltenie, és partnereket vonzania, ahelyett, hogy passzívan szemléljük a helyzetet, amelyben nincs biztos jövőkép, mivel az állami szféra nem mutat érdeklődést.

Sokan foglalkoznak a Csíkszeredában tervezett csendőrségi kiképzőközpont kérdésével, amely a városközpont közelében valósulna meg. A beruházás nemcsak a helyi lakosság, hanem a városvezetés részéről is ellenérzéseket váltott ki. A polgármester hangsúlyozta, hogy „ez politikai ügy is. Folyamatosan napirenden tartjuk, és határozott elképzelésünk, hogy ezen a területen két iskolaépítést és egy temetőbővítést szeretnénk megvalósítani. Hivatalosan is javasoltuk a területcserét, amelyet megint csak megerősítünk. Politikai szinten kell rendezni ezt a helyzetet, mert elfogadhatatlan, hogy egy ilyen jellegű tevékenység a város szívébe kerüljön, amikor közösségi infrastruktúrára van szükség, és a kiképzőközpont által tervezett helyszín ideális lenne erre a célra.”

Ugyan a városvezetésnek nincs közvetlen befolyása rá, ám sokakat foglalkoztat a város egykori népszerű kirándulóhelyének, a Suta-tónak és környékének a sorsa. Mint Korodi Attila kifejtette, a megrekedt rehabilitációs folyamat folytatásában a bukaresti magyar képviseletnek nagy szerepe van. "Tánczos Barna pénzügyminiszter úr is egyeztet ebben a kérdésben. Most már harmadik tervnél tartunk. Ezt a tervet tavaly ősszel bevitték az Országos Gátvédelmi Tanácsba. Ez egy szakhatóság, amelyben a legnevesebb vízgátrendszer-tervező mérnökök vannak benne. Úgy tudom, megjött a jóváhagyás. Úgyhogy a folytatás már erőforrás kérdése a román vízügy részéről. Mi ezt napirenden fogjuk tartani. Lássuk, hogy mi indul el belőle tavasszal, vagy mi nem indul el. Ez esetben fontos az, hogy ne csak a mában, hanem négy éves ciklusban gondolkodjunk, és az alatt lépje meg a román vízügy ezt a beruházást. Gyakorlatilag most már nincs, ami akadályozza őket. Újratervezték, megnézték, majd eljönnek kivitelezni" - osztotta meg Korodi Attila.

Szóba került Csíkszereda népszerű nyárindító könnyűzenei fesztiválja, a NyárON Szereda, amely már három alkalommal hívta életre a zene és a szórakozás kedvelőit. Az idei évben azonban a fesztivál nem kerül megrendezésre. Korodi Attila megosztotta gondolatait, miszerint a szünet tartása egy bölcs döntés lehet, amely lehetőséget ad a rendezvény újragondolására és friss ötletek beépítésére a jövőbeli eseményekbe.

Amikor a kulturális tartalmak szolgáltatásairól esik szó, elengedhetetlen a rugalmasság. Vegyünk egy példát: az Erdélyi Design Week kétévente, biennálé rendszerben zajlik, mert ha nem így lenne, könnyen elveszíthetné frissességét. Ami a NyárON-t illeti, az korábban rendelkezett egy jól meghatározott identitással, de ha alaposabban megvizsgáljuk, számos hasonló kezdeményezés létezik Erdélyben és a magyar közegben is. Úgy érzem, hogy valahol nem teljesítettük azt a célt, amit szerettünk volna elérni. Ugyanakkor, ha arra gondolunk, hogy májustól egészen októberig olyan fesztivál jellegű tartalmakkal jelentkezünk, amelyek összességében egy "nyári" fesztivál élményét nyújtják, akkor az már egy teljes spektrumot ölel fel, amely magában foglalja a zenét, sportot és közösségi élményeket. Ezért úgy vélem, hogy ha fizikailag a nyári események most megszűntek is, ez egy remek lehetőség arra, hogy újragondoljuk a dolgokat, kreatívak legyünk és szabadon alkossunk. Talán nem is egy klasszikus fesztiválra van szükség, hanem érdemes lenne új tartalmakat is beemelni a nyári időszakba, hogy összességében megteremtsük a fesztiválélményt. Ez az, ami igazán izgalmassá teszi ezt a területet: bátornak kell lennünk a döntésekben, időnként át kell alakítanunk a dolgokat, és újrakezdeni, hogy elkerüljük a rutin által okozott stagnálást – fogalmazott Korodi Attila.

A végén Korodi Attilát arra kértük, hogy ossza meg velünk vízióját Csíkszereda jövőjéről, akár néhány év távlatában is. "Gyakran érzem, hogy a helyzetünket nehezen tudjuk racionálisan megítélni, hiszen benne vagyunk a mindennapok forgatagában. Az elégedettségem kulcsa az lesz, ha azok a kitörési pontok, amelyeket megálmodtunk, valóban életre kelnek. Azt látom, hogy a színház és a múzeum körüli alternatív kulturális élet virágzása már most is ígéretes, és egyre több lehetőséget kínál. A sportélet is dinamikusan fejlődik, például az FK, amely jelentős népszerűséget hozhat a város számára. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk a többi sportágról sem, legyen szó judo-ról, motorsportról vagy más szakosztályokról, amelyek szintén jó irányba haladnak. Azonban itt egy kulcsfontosságú téma merül fel: az infrastruktúra fejlesztése, amely elengedhetetlen a jövőnk szempontjából" - emelte ki a polgármester.

A jövőről beszélve továbbá kiemelte: az oktatási kérdéseket alaposan át fogják gondolni, és valóban XXI. századi körülményeket fognak kialakítani a városban ezen a területen. A város gazdasági fejlődésével kapcsolatban azonban úgy véli, hogy ez nem csupán a városvezetés döntésein múlik. „Nem mi határozzuk meg, hogy a pénzt egy adott területre irányítjuk-e, de rajtunk áll, hogy megfelelő környezetet teremtsünk. A környezet kialakításába rengeteg energiát fektetünk, és biztos vagyok benne, hogy ennek pozitív hatásai lesznek” - hangsúlyozta.

Az infrastruktúra és az úthálózat fejlesztése elengedhetetlen, és természetesen pénzügyi kérdés is. "Bízom benne, hogy sikerül kilépni ebből a helyzetből, és új impulzusokat adni ennek a térségnek a fejlődéséhez. Úgy érzem, hogy a jövőnk biztosítva van. Izgalmas kihívás előtt állunk, hiszen tíz év múlva egy új generáció fog felnőni, amely jelentős szerepet játszik majd. Ezért elengedhetetlen lesz a város jövőjének újragondolása. A feladataink számosak, és a régi történelmi városközpont, a Mikó-vár és a városháza projektjei is csak a kezdetet jelentik. Meggyőződésem, hogy ezek a kiemelt területek, amelyeket a következő évtizedre terveztünk, megvalósulnak. Olyan szolgáltató város válik belőlünk, amely digitalizált, jó oktatási rendszerrel és stabil gazdasággal rendelkezik, és ahol kellemes élni. A kérdés csak az, hogy mi vár ránk a következő tíz évben? Hogyan tudjuk ezt a jövőt újraértelmezni, és milyen kihívásokkal nézünk majd szembe? Ha a nyitott városháza rendszer megmarad, akkor bármilyen vezető is álljon a város élén, biztos vagyok benne, hogy érzékelni fogja a kor szellemiségét."