A történelem színpadán, ahol a sorsok és eszmék összefonódnak, egy különös találkozás bontakozik ki: a Horthy és Hitler uralma alatt élő, bátor tudós rabbi találkozik a színház világának ikonikus alakjával, Jászai Marival. Képzeljük el, ahogy a rabbi, aki
Kárpáti Péter "Térkép a túlvilágról" című regényének egyik fejezetét életre keltette a Trafó Klub szobaszínházában.
Tizenhat éven át dolgozott Kárpáti Péter a „Térkép a túlvilágról” című regényén, amely 2023-ban megjelent életműve középpontjában áll. Az alkotás egy kiválasztott fejezetéből született meg az azonos című színpadi műve, amely a családját hátrahagyó, New Yorkba menekült dédnagyapja, Bergl Móricz/Bíró Mór történetét fűzi össze a saját életének töredékeivel. A darab emellett bemutatja Löw Immánuel szegedi főrabbi és Kálmány Lajos néprajzkutató, katolikus „parasztpap” barátságát, valamint Jászai Mari és a zsidó tudós pap találkozását, akit Széchenyi István mellett a legnagyobb magyarnak tartottak.
Kárpáti a Somogyi Könyvtárban egy megfakult kartonlapra bukkant, amelyen a következő sorok álltak: "Dr. Löw Immanuel prémsapkái, molymentesen becsomagolva. Hálás köszönettel küldöm vissza Szegedre. Az Ön szeretetteljes és tisztelő Jászaija."
Löw Immánuel 24 éves korában, 1878-ban vette át apja, Löw Lipót, a már három éve elhunyt szegedi főrabbi örökségét. Bár felajánlották neki a bécsi és a londoni főrabbiszéket is, ő hűséges maradt szülővárosa zsidó közösségéhez, egészen az 1944-es deportálás során bekövetkezett mártírhaláláig. A XIX. század egyik legkiemelkedőbb zsidó hittudósa a berlini rabbiképző intézetben végezte tanulmányait. Nem csupán a magyar, német és héber nyelveket sajátította el, hanem az arámi, szír, török, arab, perzsa, görög, latin, román és szláv nyelveket is jól ismerte, emellett az asszír és föníciai írásrendszereket is tanulmányozta. Lipcsében megvédett doktori disszertációja, az 1881-es "Aramäische Pflanzennamen" (Arámi növénynevek) a kor egyik legfontosabb orientalista művévé vált.
