Maszol: Íme, mi minden történt az idei tanügyi események során!

Idén is számos újdonság és változás érte a tanügyet: a friss szabályozások mellett olyan események is történtek, amelyek heves reakciókat váltottak ki a diákok, tanárok és szülők körében egyaránt. A kiskorúak drogfogyasztásának problémája továbbra is fennáll, és a román nyelv oktatásával kapcsolatos kérdések sem találtak még megnyugtató megoldásra. Az iskolai mobiltelefonhasználat betiltása és a büntetőszobák bevezetése komoly vitákat generáltak. Ugyanakkor a diákok számára kedvező hírek is érkeztek, például az ösztöndíjrendszer átalakulása és egy új juttatási forma bevezetése. Habár az idei év nem hozott akkora zűrzavart, mint a korábbi, már most látható, hogy a következő esztendő sem ígérkezik zökkenőmentesnek. Különösen igaz ez a 2025-ös érettségiző évfolyamra, hiszen ők alkotják az első generációt, akik eltérő tanterv keretein belül tanulták a románt, ami azt jelenti, hogy az érettségi vizsgájuk során más tételt kapnak, mint román diáktársaik.

A 2024-es év szomorú megállapítással kezdődött: az Országos Kábítószerellenes Ügynökség (ANA) friss adatai szerint egyre több diák fordul a kábítószerekhez, és drámaian megnőtt a drogfogyasztás miatt kórházba kerülő fiatalok száma. Ennek okait kutattuk. Romániában már évek óta fennáll a problémás helyzet, miszerint a gyermekek nagyon korán kezdenek el drogot fogyasztani, és sajnos sok esetben nem kapnak megfelelő támogatást; gyakran csak a családtagok próbálnak segíteni, hogy az érintett végleg elhagyja a drogokat. Egy másik komoly kihívás, hogy a pedagógusok többsége csupán felületes képzésben részesül a szakmai továbbképzéseken, ahol leginkább a drogok típusait ismerhetik meg, de a valódi problémák kezeléséről alig esik szó. A helyzet súlyosságát csak fokozza, hogy a belügyminisztérium, a tanügyminisztérium, az egészségügyi minisztérium és az Országos Drogellenes Ügynökség együttműködésére lenne szükség a megoldás érdekében, valamint elengedhetetlen, hogy egy hatékony drogprevenciós programba fektessenek be forrásokat.

Áprilisban felháborodást váltott ki az a döntés, miszerint bekameráztatnák az osztálytermeket. Több tanügyi szakszervezet, szülő és pedagógus is megfogalmazta kritikáját: nem támogatják a javaslatot, hogy a pedagógusok és szülők beleegyezése nélkül tegyék ezt meg. Az érintettek úgy vélték, nem ez szorítaná vissza az iskolai agressziót. Végül júniusban született döntés az ügyben: a térfigyelő kamerák felszereléséről az iskola vezetősége dönt a szülők, a nagykorú diákok és az intézmény alkalmazottainak beleegyezésével. Rendkívüli helyzetekben, amikor jelentős számú panasz érkezik iskolai erőszakos cselekményekre, a kamerák telepítéséhez elég tájékoztatni az érintetteket az intézkedésről.

Tavasszal egy újabb aggasztó probléma vetődött fel: a tanintézmények többsége még mindig nem rendelkezik iskolapszichológussal. Hargita és Kovászna megyében elképzelhető, hogy több mint ezer gyermek jut egyetlen szakemberre, ami rendkívül megnehezíti a helyzetet. Ritkán fordul elő, hogy egy iskolai tanácsadó kizárólag egy intézmény számára álljon rendelkezésre, ahol folyamatosan jelen lehet. Kiderült, hogy az iskolai tanácsadók rendkívül leterheltek, mivel széles spektrumú problémákkal kell foglalkozniuk: a zaklatás eseteitől kezdve a szülő-gyerek kapcsolatokon át a konfliktusok kezeléséig, sőt, néha még fejlesztő foglalkozásokat is tartanak. A helyzet később sem mutatott javulást: novemberben a tanintézmények még mindig távol álltak attól, hogy megfeleljenek a törvényes előírásoknak, miszerint egy szakember legfeljebb 500 gyermekkel foglalkozhat az óvodákban és iskolákban.

Mondhatjuk, hogy a nyári érettségiig csend volt a tanügyben, aztán jött a káosz. A hiányos és félreértelmezhető utasítás miatt Erdélyben nem minden megyében, sőt nem minden városban vagy osztályteremben jelölték meg a román dolgozatokon, hogy az magyar tagozaton tanuló diák munkája. Volt olyan megye, például Kolozs, ahol egyáltalán nem jelöltek dolgozatokat, Biharban pedig csak néhányat. Az pedagógusok, szülők és a diákok még napokig reménykedtek, hogy orvosolni lehet a problémát, de ez nem történt meg. Az ügy hatalmas felháborodást keltett, Kolozs megyében a szülők mindent bevetettek, de végül nem sikerült változást elérniük, mivel nem volt jogi alapja a jelölésnek. Erről a helyzetről kijelenthetjük, hogy nem volt átgondolva a rendszer, és nem volt semmi, ami alátámasztaná, hogy Kolozs megye hibát követett el, amikor úgy döntött, hogy nem továbbítja a felügyelő tanároknak az üzenetet, hogy jelöljék a dolgozaton, ha az magyar tagozatosé.

A nyári szünetet követően a 2024-2025-ös tanév számos izgalmas újítással indult. Az ösztöndíjrendszer átalakításán túl a diákok számára egy új ösztöndíj is elérhetővé vált. Az eddigi I-es és II-es kiválósági ösztöndíjak, az érdemösztöndíj, a szociális ösztöndíj, a kiskorú édesanyáknak szóló támogatás és a műszaki ösztöndíj mellett mostantól a reziliencia-ösztöndíjat is igényelhetik a tanulók, amely havi 300 lejes támogatást jelent. A kiválósági ösztöndíjak összege széles skálán mozog: az I-es kiválósági ösztöndíj 750 és 3700 lej között változik, míg a II-es kiválósági ösztöndíj fix 700 lejes támogatást nyújt. Az érdemösztöndíj 450 lejt, a szociális ösztöndíj 300 lejt, a kiskorú édesanyáknak járó ösztöndíj szintén 700 lejt, míg a műszaki ösztöndíj 300 lejt biztosít. Az újonnan bevezetett reziliencia-ösztöndíj tehát a diákok számára egy újabb lehetőséget kínál a pénzügyi támogatás megszerzésére.

Szeptemberben ismét heves vita robbant ki a mobiltelefonok használatának tilalmáról és a büntetőszobák bevezetéséről. Az új rendelkezés értelmében a tanárok jogosultak arra, hogy a tanítási idő alatt zavaró magatartást tanúsító diákokat egy másik terembe irányítsák. Ebben az esetben kötelező, hogy a tanulót egy másik pedagógus vagy kisegítő személyzet felügyelje, és a szülőket is értesíteniük kell. E lépések miatt sokan felháborodtak, és a diákszervezetek arra kértek, hogy a hatóságok reconsiderálják a büntetőszobák rendszerének bevezetését. További újdonság, hogy a diákok nem használhatják mobiltelefonjaikat az órák alatt. A telefonokat begyűjtik, és egy erre a célra kijelölt, biztonságos helyen tárolják. A készülékekhez csupán az igazgatók és az osztályfőnökök férhetnek hozzá. Az intézkedések hatékonysága azonban még mindig kérdéses, sokan kíváncsiak arra, hogy ez a rendszer valóban megoldást nyújt-e a problémákra.

Már készülhetünk is a következő év nagy kihívására, a román érettségire. Novemberben jelent meg a mintatétel a román nyelvet sajátos tanterv alapján tanuló magyar tagozatos érettségizőknek. A 2025-ben végző évfolyam az első generáció, amely külön tanterv alapján tanulta a románt, így az érettségi vizsgán is más tételt kapnak, mint a többségi, román társaik. A pedagógusok szerint sokat segített volna, ha már egy évvel ezelőtt megjelenik a mintatétel, hiszen megvolt ugyan a tanterv, tizedik osztálytól már ennek az évfolyamnak is volt tankönyve, de megkönnyítette volna a felkészülést, ha korábban tudják, milyen kompetenciákat mérnek az érettségin. Azonban van, aki bizakodó, hiszen ezúttal kizárólag a magyar diákok dolgozatait hasonlítják össze a javító tanárok. Az előző években hátránnyal indultak a magyar érettségizők, hiszen egy román diák az anyanyelvén akár 12 oldalas esszét is írt. Ilyen szintre egy magyar gyerek soha nem jutott el. Probléma azonban, hogy nem tűnik sokkal egyszerűbbnek a tétel, sőt, a harmadik fejtörést okozhat a diákoknak.