A berlini filmfesztiválon egy magyar diplomafilm érdemelte ki a legjobb rövidfilmnek járó Kri díjat.
Balogh Mirjána "Wish You Were Ear" című animációs alkotása elnyerte a Berlini Filmfesztivál legjobbnak ítélt rövidfilm díját, a Kristály Medvét. A filmet Balogh a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Animáció szakán készítette el diplomamunkájaként, a Nemzeti Filmintézet támogatásával – áll a MOME sajtóközleményében.
A "Wish You Were Ear" című mű arra hívja fel a figyelmünket, hogy a kommunikáció és a kölcsönös megértés mennyire fontos szerepet játszik az emberi kapcsolatokban. Emlékeztet bennünket arra, hogy a szavak mögött mindig érzések és gondolatok rejlenek, és hogy a valódi kapcsolódás csak akkor jöhet létre, ha hajlandóak vagyunk megosztani egymással a belső világunkat. Az empátia és a figyelem nem csupán szavakban, hanem tettekben is megnyilvánul, és ez a kölcsönös tisztelet alapja.
A tisztelet és a megértés alapvető pillére annak, hogy valóban emberi életet élhessünk. Ezek az értékek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy kapcsolataink valóban hitelesek és mélyek legyenek, függetlenül attól, hogy milyen háttérből jövünk vagy milyen nézeteket vallunk. Az empátia és a kölcsönös tisztelet révén építhetünk hidakat egymás között, amelyek összekötik a különböző tapasztalatokat és perspektívákat.
A Berlinale Generation 14+ zsűrije indoklásában hangsúlyozta, milyen sokféle módon tapasztaljuk meg a világot. Az alkotó, aki 2024-ben szerzi meg diplomáját, péntek este ünnepelhette a díj átadását.
A Kristály Medve (Crystal Bear) a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál egyik legkiemelkedőbb elismerése, amelyre a világ minden tájáról érkező, több ezer nevezett alkotás közül választanak ki a Generation szekcióban bemutatott gyermek- és ifjúsági filmeket. Ez a díj különösen jelentős, mivel olyan filmeket jutalmaz, amelyek érzékenyen és hitelesen közelítik meg a gyermekeket és fiatalokat foglalkoztató társadalmi, érzelmi és kulturális kihívásokat.
A Wish You Were Ear a minket akarva-akaratlanul alakító szerelmi kapcsolatok önképformáló hatásairól szól, és egy olyan világban játszódik, ahol ha egy pár szakít, el kell cserélniük egy testrészüket. Az emberek így nemcsak szó szerint elveszítik egy részüket, de magukkal is hordozzák minden volt kapcsolatukat.
A zsűrit megérintette és inspirálta a tizenegy perces film kreatív absztrakciója és mély szimbolikája:
A téma mögött megbúvó filozófiai gondolatok inspiráltak minket arra, hogy mélyebben elmerüljünk abban, hogyan hat ránk az élet folyamatos áramlása, és miként reagálunk a változásokra. A film nem csupán a mulandóság kérdésével foglalkozik, hanem arra is fényt derít, hogy minden egyes élmény, amelyet átélünk, maradandó nyomot hagy bennünk, alakítva identitásunkat és világképünket.
Így fogalmaztak az indoklásban.
Balogh Mirjána egy korábbi interjú során kifejtette, hogy filmjének középpontjában az áll, hogyan birkózunk meg az elmúlt kapcsolatokból fakadó változásokkal azok végén, és hogy ezek a transzformációk miként formálják az önértékelésünket. Célja, hogy bemutassa, milyen nehézségekkel nézünk szembe az elfogadás folyamatában, és hogy ezek a tapasztalatok hogyan épülnek be a saját identitásunkba.
