Az állatvédők elkötelezett harca a kóbor állatokért: mi az oka annak, hogy az állatvédelem Magyarországon jelenlegi helyzetéhez jutott?

Az állatvédők a kötelező ivartalanítás és a gazdijogsi bevezetését szorgalmazzák

Október 4-én, Assisi Szent Ferenc, az állatok védőszentjének emléknapján a világ minden táján az állatok védelme kerül a középpontba. Magyarországon is egyre több civil szervezet és közösség fáradozik azon, hogy a felelős állattartás, az állatkínzás visszaszorítása és a társadalmi szemléletformálás minél szélesebb körben érvényesüljön. Az állatok világnapja alkalmából több állatvédő egyesület véleményét kértük ki arról, mik a legnagyobb kihívások, milyen eredményeket könyvelhettek el, és hogyan tekintenek a jövőre.

Az ország egyik legnevesebb állatvédő szervezete, a Noé Állatotthon Alapítvány, komoly kihívásokkal néz szembe. Schneider Kinga, az alapítvány szóvivője a következőképpen nyilatkozott:

- Több fronton vannak nagyon komoly gondok: a rengeteg kóbor állat, a szaporítók által kiárasztott kutyák, a rossz tartási körülmények, az állatkínzások és a gyepmesteri telepek túlzsúfoltsága.

2025-ös adatok szerint több mint 500 ezer gazdátlan kutya és mintegy 3 millió kóbor macska van Magyarországon. Az állatvédő szervezetek többszörös teltházzal is csak elenyésző százalékukat tudják befogadni, és ezeknek is csak egy részét tudják gazdihoz adni - a problémásak, öregek, betegek jellemzően náluk maradnak életük végéig.

A szakértő véleménye szerint az országos ivartalanítási program bevezetése kulcsfontosságú lépés lenne, emellett a jogszabályok szigorúbb érvényesítése is elengedhetetlen.

Schneider hangsúlyozza, hogy a helyi jegyzőtől kezdve a bírói gyakorlatig minden szinten sürgős fejlesztésekre van szükség. Az ügyeknek elengedhetetlen, hogy a megfelelő végső kimenetelhez eljussanak, amihez elengedhetetlen a megfelelő finanszírozás és a hatóságok valódi együttműködése.

Kiemelte, hogy az oktatás elengedhetetlen szerepet játszik, akár kötelező tantárgy formájában, akár pedig az állattartást tanfolyamhoz kapcsoló gazdijog esetében. Ezen kívül hangsúlyozta, hogy a felelős állattartók folyamatosan bővülő közössége mintát adhat mások számára.

- Nem nézhetünk el a bajban lévő állatok mellett, ha szembesülünk velük. Gyakran magánszemélyeknek kell vállalniuk a felelősséget, mivel a hivatalos szervezetek túlterheltek - hangsúlyozta a szervezet szóvivője.

A Noé Állatotthon a különleges eseményre egy egész hétvégés programkínálattal készül. Szombaton, Budapestre invitálják az érdeklődőket, ahol a Szent István Bazilikától 10 órától felvonulást tartanak. Vasárnap pedig a családok számára rendeznek eseményt a Csordakút utcai telephelyükön, ahol mindenkit szeretettel várnak!

Fábián Angéla, a borsodi Angyalok a cicákért Alapítvány kuratóriumi elnöke hasonló élményekről számolt be, kiemelve, hogy a macskamentés terén különösen sürgető probléma az ivartalanítás alacsony mértéke.

- A közterületi kolóniák sterilizálását folyamatosan végezzük, de mindig újabb kóbor cicák jelennek meg. A lakosság hozzáállása is gond: sokan költség vagy tévhitek miatt nem ivartalanítanak, így újabb és újabb szaporulatok keletkeznek - osztotta meg.

Hozzátette, hogy az erőforráshiány miatt a mentők gyakran saját otthonaikat alakítják menhellyé, miközben 200-300 százalékos túlterheltséggel működnek. - Nem tudunk minden cicának segíteni, így a betegekre és a balesetesekre kell fókuszálnunk - fogalmazott. A jogszabályi hiányosságokra is felhívta a figyelmet: hiába írja elő a törvény, hogy a macskát portán belül kell tartani, ennek sokan nem szereznek érvényt.

A szakember szerint a társadalmi-gazdasági környezet sem könnyíti a helyzetet: a mélyszegénység, az elvándorlás és az állatgyűjtési esetek tovább növelik a kóborállatok számát.

Az állatok világnapját örökbefogadó nappal ünneplő Eszkuláp Egyesület főként gyepmesteri telepekről ment állatokat. Ezek az önkormányzati fenntartású helyek arra szolgálnak, hogy a közterületről befogott kóbor állatokat ideiglenesen elhelyezzék, ám a telepek túlzsúfoltsága és szűkös erőforrásai miatt az állatok gyakran rossz körülmények közé kerülnek. Németh Réka egyesületvezető szerint a helyzet gyakran kilátástalan.

Elképzelhetetlenül szomorú tapasztalni, hogy ezekre a telepekre milyen sok állat érkezik. Sajnos senkinek sincs annyi helye és forrása, hogy minden egyes élőlényt meg tudjon menteni – mondta.

Az egyesület jelen pillanatban mintegy 400 állat jólétéért felel, ami hatalmas kihívást és jelentős anyagi terhet ró ránk.

A nagy képet szemlélve jelenleg a helyzet meglehetősen kilátástalannak tűnik, ezért fontos, hogy a kis sikerekre fókuszáljunk: egy-egy élet megmentése valódi csodának számít - fogalmazott Németh. Úgy véli, hogy komoly kihívást jelent az állatorvosi és egyéb napi költségek finanszírozása, ráadásul nehezen találni igazán elhivatott munkatársakat, és ha mégis sikerül, gyakran tapasztalható a kiégés.

A Szurkolók az állatokért mozgalom tagjai elsősorban a kedvtelésből tartott állatok rossz körülményei ellen lépnek fel, mivel ezek gyakran már az állatkínzás jogi határvonalát is átlépik.

- A láncon élő kutyákat, mondhatjuk úgy is, hogy "időzített bombák". Legtöbbjük nem ismeri az emberi kéz pozitív érintését. Teljesen szocializálatlanok, sok esetben bántalmazottak, ezért nagy veszélyt jelentenek akár ha maguk szabadulnak el, akár ha elengedik őket a láncról - osztották meg, hozzátéve, hogy hiába tiltja a jog, rengeteg udvaron és tanyán még mindig így élnek a kutyák.

A szervezet szerint a kötelező chip és oltás ellenére a hazai kutyaállomány nagy részében ezek még mindig hiányoznak, a jegyzők és más hatósági szereplők pedig gyakran elmulasztják a törvények betartatását.

A közelmúltban a szurkolók figyelme Rozi kutya szívszorító esetére irányult, aki gazdája autója után kötve, hosszú métereken át vonszolódott az úton. Az elkövetőre végül 425 ezer forintos pénzbírságot szabtak ki, amely sokakat felháborított. A kutyás állatvédő szervezetek békés demonstrációt szerveztek, követelve, hogy a sofőr kapjon letöltendő büntetést. A jogi keretek valóban lehetővé teszik ezt a lépést, azonban a bírói gyakorlatban ritkán élnek ezzel a lehetőséggel.

Javaslataik között szerepel a kötelező ivartalanítás bevezetése, hosszú határidővel és szigorú feltételekkel, valamint a gazdijogsi rendszer, amely biztosítaná, hogy csak azok tarthassanak társállatot, akik valóban alkalmasak rá.

Kiemelték, hogy a közelmúltban lehetőségük adódott arra, hogy Ovádi Péter állatvédelmi kormánybiztos előtt bemutassák törvényjavaslataikat, és információik szerint ezek már az Európai Parlamenthez is eljutottak.

- A mai gyerekek nemcsak a jövő állattartói, hanem reményeink szerint a jövő felelősségteljes állattartói is lesznek - nyilatkozta Koska Hedvig, az állatorvos, aki a 2022-ben elindított Állatvédelmi Témahét projekt vezetéséért felel. Azóta már több mint 360 ezer kisdiák regisztrált a programra a pedagógusok által, és számos pozitív visszajelzés érkezett arról, hogy a gyerekek a tanultak alapján otthon is észleltek változásokat.

- Volt olyan gyermek, akit korábban rendszeresen vittek a szülők állatviadalokra, de az oktatás után közölte a szülőkkel, hogy többé nem hajlandóak részt venni ebben. De olyanról is tudunk, hogy az oktatás után sikerült rávennie a szüleit, hogy vigyék el a ház körül élő cicákat ivartalanítani - beszél az eredményekről Koska.