Az új királyi palota megépítése során megdöbbentő, akár 3000 százalékos túlszámlázásra derült fény, ami életveszélyes helyzetet teremt.

Az új lesothói uralkodói rezidencia építése a nemzeti büszkeség jelképének és az ország modernizációs törekvéseinek megtestesítőjeként indult, ám a projektet súlyos korrupciós vádak, pénzügyi visszaélések gyanúja és az állami ellenőrzés hiánya árnyékolja be. Az épület, amelyet életveszélyesnek nyilvánítottak, közel másfél évtizede vár befejezésre, és már körülbelül 10 milliárd forintot emésztett fel. A közpénzfelhasználást ellenőrző hatóság nyáron közzétett jelentése szerint a minisztérium a felelős a kialakult helyzetért, amely vagy a szakmai alkalmatlanságából, vagy a kenőpénzek elfogadásából fakadóan engedte, hogy a beruházás teljesen lecsúszzon a sívről.

Paul Letlela, a főigazgató-helyettes május 30-án tartott sajtótájékoztatót, ahol bemutatta az Állami Számvevőszék által végzett vizsgálat eredményeit. A Lesothói Királyság fővárosában, Maseruban folyamatban lévő luxusingatlan építkezése kapcsán jelentős problémák merültek fel, hiszen a projekt 2011-ben indult, az állam pedig a korábbi, elöregedett palota helyett egy méltóbb otthont kívánt biztosítani a királyi család számára. Az épületnek 2013-ra már használható állapotban kellett volna lennie, de a munkálatok a tervezett határidőkhez képest jelentős csúszással haladnak. Ráadásul a helyzetet bonyolítja, hogy egy korábbi tanácsadó, aki már elhagyta a projektet, új információkkal állt elő, így a számvevőszék kénytelen újraértékelni a helyzetet a frissen napvilágra került, korábban eltűntnek vélt dokumentumok alapján.

A jelenlegi jelentésben az auditorok megdöbbentő költségnövekedésekről és szerződésszegésekről számolnak be. A felfújt kifizetések sok esetben indokolatlannak bizonyultak, mivel egyes kivitelezők pénzt kaptak olyan munkákért, amelyeket vagy nem fejeztek be, vagy egyáltalán nem is hajtottak végre. Az audit arra is rávilágított, hogy néhány építésziroda sikeresen megkerülte a helyi szabályozásokat, miközben a Dél-afrikai Köztársaság törvényeit figyelmen kívül hagyták. A Lesotho Times napilap hangúlyozza, hogy az épület befejezése egyre távolibbá válik, mivel "a fosztogatás időszaka továbbra is tart". 2011-ben 2,7 milliárd forintnak megfelelő lesothói lotit különítettek el az építkezésre, de mára ez az összeg már 9,8 milliárd forintra nőtt, és a költségek továbbra is emelkednek. Hol van ennek a végállomása?

A lap szkeptikus a tekintetben, hogy valaha befejezik-e az épületet, mivel az építkezés 2021-ben teljesen leállt a forráshiány miatt. A közelmúltbeli felmérés alapján az ingatlan jelenlegi állapotában lakhatatlannak minősül. A mennyezetek és a falak nedvességtől szenvednek, repedések borítják őket, az üvegpanelek és a fapadlók károsodtak, a faelemek korhadnak, a burkolatok nem illeszkednek megfelelően, a festék hámlik, és a csövek szivárognak. Ugandai mérnökök figyelmeztettek arra, hogy bizonyos falakat újjá kell építeni, különben az épület összeomlása fenyeget. Jelenleg még a szükséges javításokhoz is pénzre van szükség, nemhogy a bútorok, berendezési tárgyak és a kertrendezés beszerzésére. A lap cikkében párhuzamot von az épület és a lesothói állam állapota között: "A rothadás mértéke, ami a közigazgatást jellemzi, olyan súlyos, hogy egyetlen projekt sem valósul meg időben. A közpénzekkel szembeni közöny pedig megdöbbentő."

Az Állami Számvevőszék hivatala évről évre aggályát fejezte ki a Közmunkaügyi és Közlekedési Minisztérium felé, de semmibe vették a jelzéseiket. Letlela azt is megjegyezte, hogy az építkezés már a szerződések aláírása előtt megkezdődött, ami tovább sértette a közbeszerzési eljárásrendet, amelyet egyébként is figyelmen kívül hagytak, merthogy meghívásos alapon lettek kiválasztva az alvállalkozók - hogy ez mi alapján történt, erről sem áll rendelkezésre dokumentáció. De olyan is előfordult, hogy néhány kivitelező többször is megkapta a járandóságot ugyanazért a munkáért, a hatóság szerint ez súlyos gondatlanságra vagy szándékos csalásra utal a minisztérium részéről.

A kormányszerv a hibás mérésekért is fizetett, és az is terhelő a kormánytisztviselők és a magáncégek összejátszását illetően, hogy a kivitelezői szerződésekben foglalt díjszabás jóval a piaci árak fölött lett meghatározva. (A szerződések értéke átlagosan több száz, de akár 2994 százalékkal is nőhetett az évek során, holott a projekt értéke csupán 160 százalékkal magasabb jelenleg a 2011-es első kapavágás óta.) A minisztérium Építési Szolgáltatási Osztálya nem ment ki a helyszínre ellenőrizni a munka meglétét a kifizetések előtt, de ha késett a határidővel egy kivitelező, annak sem lett semmilyen következménye, sőt, a kormányszerv naptári pontossággal elutalta a pénzt, akár a nem létező munkások bérére is.

A hatóság bizonyos nyugták hiányát tapasztalta, ami azt jelenti, hogy egyes kifizetések mögött nem állt megfelelő dokumentáció arról, hogy az állam mire költött. Emellett az építőanyagok ára is feltűnően magas volt, és sok esetben kérdéses, hogy egyáltalán megérkeztek-e a megrendelt termékek - többször előfordult, hogy fiktív szállítmányok értéke került elszámolásra. Ráadásul az is gyakori jelenség volt, hogy a papírok szerint a ténylegesen leszállított építőanyag mennyisége jóval nagyobb volt, így az állam ezek után teljesített kifizetéseket. Az Állami Számvevőszék hiányolta a projekt pénzügyi, műszaki és szerkezeti auditjának dokumentációját a minisztériumtól, de a miniszter, aki a jelentés megjelenése óta nem kívánt nyilatkozni, többszöri kérés ellenére sem szolgáltatta azt. A hírek szerint az Építési Szolgáltatási Osztály a káosz, a korrupció és a hiányzó szakmai tudás szimbólumává vált, mivel senkit sem jelöltek ki a királyi palota projektmenedzsmentjének irányítására. Az épülettorzó így sokak véleménye szerint a "bürokratikus alkalmatlanság és az adminisztratív kudarc emlékművévé" vált.

A hatóság kifejezte mély megdöbbenését, és magyarázatot követel a Királyi Hivataltól, amely a parlament és az uralkodó közötti közvetítést végzi. Az érdeklődés középpontjában áll, hogy a 2023/2024-es pénzügyi évre a palota befejezésére megítélt, több mint 4,1 milliárd forintnyi lesothói loti jelentős részét – közel 3,9 milliárd forintot – miért nem a megfelelő célokra fordították, hanem különböző minisztériumokhoz irányították át. A hatóság arra is felhívta a figyelmet, hogy a projektet vizsgáló bizottság aggodalmát fejezte ki az alvállalkozók "riasztó fluktuációja" miatt, amely szerintük aláássa a projekt stabilitását és megvalósíthatóságát.

A minisztérium három alkalommal is építészirodát váltott az évek során, ami minden egyes döntésnél költséges láncreakciókat generált, és jelentős áttervezéseket követelt meg. Az újonnan érkező építészek törekvése, hogy saját stílusukkal bélyegezzék meg az épületet, olykor azt is eredményezte, hogy már elkészült elemeket bontottak le, hogy újra megvalósíthassák elképzeléseiket. Az ingatlan a felszín alatti vízréteg miatt cölöpökre épült, így minden ilyen módosításhoz külföldi szakértők bevonása vált szükségessé. Emellett a palota építéséhez felhasznált anyagok többsége Belgiumból és Fokvárosból származott, így minden újabb változtatás új, költséges importtermékeket követelt meg.

Egy ilyen cserének esett áldozatul a már befejezett királyi kápolna is, amelyet az egyik építészeti iroda túl kicsinek tartott. Ennek következtében porig rombolták, hogy helyette egy négyszer akkora, kétszintes épületrészt emeljenek az új célok érdekében. Egy másik építészeti csoport pedig kifogásolta, hogy a királyi pár lakosztálya nem elég tágas, és mivel a hercegnők és a koronaherceg felnőttek, elkerülhetetlenné vált az ő lakrészeik bővítése is. Ezen kívül különlegesen figyelemre méltó az egyik emeleti helyiség, amelyet úgy terveztek, hogy a lebegés illúzióját keltse. Jelenleg senki sem tudja, hogy III. Letsie király és családja mikor vehetik birtokba ezeket a különleges tereket.

Borítókép: III. Letsie, Lesotho királya, és felesége, Masenate Mohato Seeiso királyné, megérkeznek a Westminster-apátságba, hogy részt vegyenek III. Károly király koronázási ünnepségén 2023. május 6-án Londonban. Fotó: Karwai Tang / WireImage / Getty Images.