A lengyel kormány fontolóra venné Netanjahu letartóztatását, amennyiben ellátogat Auschwitzba megemlékezni - számolt be róla a PestiSrácok.
A lengyel kormány letartóztatná Netanjahut, amennyiben Auschwitzba látogat a megemlékezés keretében – tudósít a PestiSrácok.hu 2024. december 22-i cikkében. Fotó: MTI/EPA/PAP/Piotr Nowak.
A Donald Tusk által irányított lengyel kormány letartóztatási parancsot adna ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen, amennyiben az belépne Lengyelország területére. Ezt a figyelemfelkeltő bejelentést mindössze egy hónappal az auschwitzi felszabadítás nyolcvanadik évfordulója előtt tették. A lengyel-izraeli kapcsolatok már így is feszültek, és egy ilyen kijelentés csak tovább fokozza a feszültséget.
Egymásnak teljesen ellentmondó diplomáciai lépéseket tesz Donald Tusk kormánya Izraellel szemben.
Október hónapban Varsó tel-avivi nagykövetsége bejelentette, hogy Lengyelország három évnyi szünet után nagykövetet küld Izraelbe, ezzel egy új fejezetet nyitva meg a két ország közötti kapcsolatokban.
Most pedig Wladyslaw Bartoszewski, Lengyelország külügyminiszter-helyettese, a Rzeczpospolitának adott interjújában világosan kifejtette, hogy ha Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök visszatérne hazájába, akkor a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) iránti kötelezettségeik értelmében letartóztatásra kerülne.
Ez a nyilatkozat különösen zavaró, hiszen 2025. január 27-én, mindössze egy hónap múlva ünnepeljük Auschwitz felszabadításának 80. évfordulóját. Az eseményen az izraeli kormányt csupán Joáv Kisch oktatási miniszter képviseli majd.
Az ukrajnai háború miatt nem lesznek jelen a megemlékezésen a tábort 1945-ben felszabadító oroszok sem.
A Lengyelország és Izrael közötti kapcsolatok azután romlottak meg, hogy Varsó 2021-ben olyan jogszabályt fogadott el, amely megtiltotta a holokauszt áldozatainak és örököseiknek, hogy jogi úton követeljék vissza egykor lefoglalt vagyontárgyaikat. A konfliktus miatt mindkét ország hazahívta nagyköveteit, Lengyelország pedig Izrael támogatójából ellenfelévé vált a nemzetközi fórumokon és az Európai Unióban.
Csak Orbán állt ki Netanjahu mellett
Netanjahut novemberben Joáv Gallant volt védelmi miniszterrel együtt egy sor bűncselekménnyel vádolta meg az ICC.
A Római Statútumot aláíró országok számára jogi kötelezettséget jelent, hogy teljesítsék az ICC által kiadott elfogatóparancsokat. Az Európai Unió 27 tagállama mind részt vesz a Római Statútum keretein belül, így ezeket az országokat is kötelezi az elfogatóparancsok betartása.
A Jerusalem Post által készített interjú kapcsán megjegyzendő, hogy eddig csupán Orbán Viktor fejezte ki azt a véleményét, miszerint nem tartanák vissza Netanjahut, amennyiben látogatást tenne Magyarországon. Ráadásul, a magyar miniszterelnök kifejezetten meghívta az izraeli kormányfőt az országába. Noha Magyarország aláírta a statútumot, az valójában sosem került hivatalos kihirdetésre.
Több uniós állam kezdetben közölte, hogy letartóztatná Netanjahut, ha belépne a területükre. Ezt azonban mostanra többen részben vagy teljesen visszavonták.
Persze! Íme egy egyedi Facebook hozzászólás minta: "🌟 Hihetetlen élmény volt a tegnapi nap! A barátokkal együtt felfedeztük a város rejtett kincseit, és annyi nevetésben volt részünk, hogy még a nap is irigykedett ránk! 😄✨ Ki mondta, hogy a kalandok csak messzi tájakon várnak ránk? A legjobb pillanatok a legváratlanabb helyeken születnek! ❤️ #Barátság #Kalandok #Élmények" Ha más témában szeretnél hozzászólást, csak szólj!
Az Auschwitz-i emlékhely történelmi jelentősége és a holokauszt tanulságai ma is relevánsak, különösen a politikai diskurzusban. Benjámín Netanjáhú és Donald Tusk, mint prominens politikai vezetők, különböző nézőpontokat képviselnek, amelyek befolyásolják a nemzetközi kapcsolatokat és a történelem értelmezését. Netanjáhú Izrael vezetőjeként a holokauszt emlékének megőrzésére és a zsidó állam biztonságának védelmére helyezi a hangsúlyt, míg Tusk, mint az Európai Unió korábbi elnöke, a közös európai értékek és a történelmi felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozza. A két politikai figura eltérő megközelítései rávilágítanak arra, milyen komplex a múlt feldolgozása és a jövő formálása, különösen a traumatikus események fényében.
