Lázár János régóta várt infrastrukturális fejlesztésekbe kezd a magyar közutakon, amelyek minden vármegyét érintenek.
A Világgazdaság cikkében a miniszter bejelentésének lényegét összegezték. A tárcavezető említést tett arról is, hogy mi történik a 2022-ben, az orosz-ukrán háború kirobbanása után felfüggesztett útfelújítási projektekkel, amelyek a beruházási stop miatt maradtak félbe.
"Előhívom az összes dossziét. A tervek kidolgozását elvégeztetem, és amennyiben a szükséges források rendelkezésre állnak, a kivitelezési tervek megvalósíthatóvá válnak" - hangsúlyozta Lázár. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az autópálya-építések képezik a legfontosabb prioritást, amelyekből az állam számára jelentős előnyök származnak.
...a helyi közösségek érdekében mindent megtesz, hogy a romos állapotú épület mielőbb újjászülethessen. Az önkormányzatok összefogtak, és több ezer aláírás gyűlt össze, hogy kifejezzék az emberek igényét a felújításra. Lázár János hangsúlyozta, hogy a közösségi támogatás nélkülözhetetlen, és ígéretet tett arra, hogy a kormány rendelkezésére álló forrásokat arra fogja fordítani, hogy a régóta elhanyagolt ingatlanok újra értékessé váljanak a települések számára. Az aláírásgyűjtés nemcsak a felújításról szól, hanem a helyi identitás megőrzéséről és a közösség jövőjéről is.
Minden vármegyében izgalmas útfejlesztési projektek kerülnek megvalósításra.
A Világgazdaság hírei szerint májusban az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent egy felhívás, amely a Magyar Közút részéről érkezett, és 600 milliárd forintos keretösszeggel keres kivitelezőket burkolatfelújítási munkálatokra a 2025 és 2029 közötti időszakra. Ez a keretmegállapodás összesen hat régiót érint, amelyek magukba foglalják a Magyar Közút által üzemeltetett teljes magyarországi közúthálózatot. A portál emlékeztetett arra, hogy az országban számos olyan útszakasz található, amely sürgős felújításra szorul, ezért a közútkezelő évente rendszeresen értékeli a hazai útminőséget.
Bár a nyomvályúmélyedés és egyenetlenség terén érdemi javulás látható évtizedes viszonylatban, a burkolatállapot esetén már kevesebb ok van az örömre, a legutolsó, 2023-as adatok szerint az országos közúthálózat 53 százaléka rossz vagy nem megfelelő minősítést kapta, jó és megfelelőt pedig 32,6 százaléka.
Valóban, a jelenlegi helyzet kedvezőbb, mint az azt megelőző egy évtized során bármikor: 2013-ban a magyarországi utak 60%-a rossz vagy nem megfelelő állapotú volt, míg a jó minősítést csupán a közúthálózat 8,6%-a érdemelte ki. Ezzel szemben tavalyelőtt ez az arány már 26,5%-ra nőtt, ami egyértelműen jelzi a tartós fejlődést, még ha az nem is mindig szembetűnő.
