Lantos Csaba: Paks II. megvalósulása biztosra vehető.

Éppen zajlik a 2025-ös év egyik legfontosabb energetikai eseménye, ahol Lantos Csaba energiaügyi miniszter is előadott. A pódiumon több olyan folyamatot is kiemelt, amelyek meghatározhatják a jövő energiarendszereit. Többek között beszélt az Európai Unióban jellemző "greenizmusnak" nevezett folyamatról, Magyarország energiatérképéről és arról, hogy milyen sors vár a Paks II. projektre - beszámolónk a Portfolio Energy Investment Forum 2025-ről.

Lantos Csaba energiaügyi miniszter előadását azzal indította, hogy az energiapiaci tendenciák világosan rávilágítottak: az energiabiztonság nem csupán gazdasági, hanem a nemzetbiztonság szempontjából is kiemelkedő fontossággal bír.

Bár az energiarendszerek dinamikája jelenleg sok tényezőtől függ, két kiemelkedő trend mindenképpen figyelmet érdemel: a digitalizáció és a fenntarthatóságra való törekvés. A miniszter hangsúlyozta, hogy ezek a folyamatok elengedhetetlenül alakítják a jövő energiarendszereit, egymást kölcsönösen erősítve. Miközben az Európai Unió fenntarthatósági irányelvei üdvözlendők, a politikai színezettel átszőtt megközelítések komoly versenyképességi kihívások elé állítják az európai régiót.

Az Európai Unió olyan lenyűgöző jármű lehetne, amely új irányokat mutat a kontinens számára, azonban ma számos kihívással küzd. Valóban, ez egy komplex gépezet, és a hatékony működtetése nem kis feladat. Jelenleg azonban sajnos úgy tűnik, hogy a szakadék felé sodródunk.

- mondta az energiaügyi miniszter, majd hozzátette: erre bizonyíték a Draghi jelentés is. Ráadásul a szerzője nemrég azt mondta, hogy egy évvel a jelentés kiadás után még rosszabb is a helyzet - tette hozzá.

A miniszter ennek alátámasztására elmondta, hogy a 20. századot különböző "izmusok" uralták le, és most a 21. században egy újabb jött: a "greenizmus". Példaként az ETS rendszerét hozta fel, amely "bár alapvetően jó elgondolás, de nagyon rosszul van megvalósítva". Míg mások a szénerőműveket az energiarendszer részeként kezelik még mindig, addig Európa ezzel a lépéssel kivezeti magát a világgazdaságot meghatározó régiók közül - tette hozzá.

És ezt mindeközben úgy, hogy az unió a globális ÜHG kibocsátásban csak 6%-os súllyal szerepel

- tette hozzá, hangsúlyozva, hogy "Magyarország mindössze 0,12%-kal járul hozzá."

A EU egyedüliként fogadott el olyan kötelezettséget magára nézve (Fit for 55), amelyet még senki más. Jelenleg 37%-on állunk 35 év alatt, ami évi 1%-os csökkenést jelent nagyjából. Acél teljesítéséhez 2,6%-ra kellene feltornázni ezt a számot - emelte ki, majd hozzátette: Magyarország ebben jól áll, jelenleg 48%-os megtakarítást sikerült eddig elérni.

Lantos Csaba hangsúlyozta, hogy Magyarország élen jár a megújulóenergia alapú energiatermelők telepítésében.

2015 és 2024 között Európában a magyarországi megújuló energiaforrások beépített teljesítménye kiemelkedő mértékben, körülbelül nyolcszorosára nőtt, ezzel a legnagyobb növekedést mutatta az egész kontinensen.

- hívta fel a figyelmet a miniszter, majd azt is elmondta, hogy16 GW-nyi a teljes beépített kapacitásunk van energiatermelőkből, ennek nagy része a Paksi Atomerőmű (2 GW) és a naperőművek (8,1 GW).

Nem meglepő, hogy a magyar energiaszuverenitás alapvető pilléreiként öt kulcsfontosságú területet azonosítottak, amelyek potenciálisan áttörést jelenthetnek a jelenlegi energiaimport-dominálta helyzetből való kilépéshez.

Lantos Csaba az atomenergia fontosságát hangsúlyozva a következőket emelte ki:

Úgy látjuk, hogy trendforduló van a nukleáris energiaszektorban.

Az olasz példát említve elmondta, hogy a korábbi politikai döntések eredményeként a négy atomerőművet egy referendum alapján bezárták. Jelenleg azonban Meloni elnök asszony vezetésével elindult az újranyitásuk folyamata. "Ez lehetőséget teremt arra, hogy biztosítsuk az egyik legolcsóbb és legmegbízhatóbb áramforrást, amelyhez már ötven év tapasztalat áll rendelkezésünkre. Atomenergia nélkül nem képzelhető el hatékony klímapolitika" - fűzte hozzá.

A szaktárcát vezető miniszter elmondta azt is, hogy a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása már folyamatban van. "Összes elemzésünk azt bizonyítja, hogy a reaktorblokkok üzemideje meghosszabbítható, biztonságosan üzemeltethetőek" - tette hozzá. Arról is beszélt, hogy az első reaktorblokk 1982-ben már elkezdett működni, miközben az alapkövét csak 1975ben tették le, ami a sokkal jobban regulált környezetre utal.

- "és nem teszünk le arról sem, hogy SMR-ek is megjelenjenek Magyarországon".

Az atomenergia után a másik fókusztéma is előkerült: Lantos Csaba elmondta, hogy míg 2010-ben 1,4 MW napenergia kapacitás volt Magyarországon, most 8100 MW a beépített kapacitás. Ez nyolcezerszeres bővülés, amivel lényegében Kínát is megelőztük. Bár hozzátette, hogy "nagyon alacsony bázis miatt nem volt nehéz".

Hatalmas eredmény, de ennek van egy árnyoldala is

- mutatott rá, miközben a miniszter egy termelési-fogyasztási görbén szemléltette, hogy a napelemek napközben már olyan mennyiségű áramot termelnek, amely lehetővé teszi Magyarország számára az exportot. "Fontos azonban, hogy figyelembe vegyük, mely időszakban történik az exportálás" - emelte ki a figyelmet.

Előadását azzal folytatta, hogy - ahogy azt a Portfoliois megírta már - idén már 14 olyan napunk volt, amikor nettó exportőrök voltunk. "Ezzel nagyjából 5-10%-ot tudtunk nyerni a teljes áramimportban", majd azzal folytatta:

Ott tartunk, hogy amit megcsináltuk 15 év alatt a napelembe, azt ugyanúgy le kell másolni az energiatárolás területén. Biztosan ez lesz a következő évek legfontosabb területe

"Az állam szándékai szerint aktívan ösztönözni kívánja ezt a folyamatot." Hozzátette, hogy a tárolók mellett más típusú rugalmasságra is szükség lesz. E célból az új gázerőművek 1500 MW-nyi rugalmas kapacitása kiváló megoldást nyújt. "Bár ez jelentős számnak tűnik, Németországban 20 GW telepítését tervezik" – emelte ki.

Lantos a szélerőművek aktuális helyzetére is felhívta a figyelmet. Az a lehetőség, hogy a 12 km-es védőtávolságot 700 méterre csökkenthetjük, új és izgalmas lehetőségeket kínálhat a jövőbeni fejlesztések számára.

A 12 km-es védőtávolság 700 m-re csökkentése új távlatokat nyithat meg számunkra. Szélkerekek terén mindig versenyképesek maradunk, hiszen ez a képességünk alapja.

Az előadás zárásaként hangsúlyozta, hogy a biogáz potenciálját sokkal szélesebb körben szeretné kihasználni a jövőben. "A szalmát ne égetjük el, hanem inkább fermentáljuk, így sokkal hatékonyabban hasznosíthatjuk" – emelte ki. Ezenkívül felhívta a figyelmet arra, hogy a geotermikus energia okos alkalmazásával fenntartható módon működhet, hozzájárulva ezzel a környezetvédelemhez.