Felfedeztek néhány rendkívül apró aszteroidát a kisbolygóövezet rejtélyes világában.
A legfrissebb felfedezések során 138 új aszteroidát azonosítottak, amelyek mérete igencsak eltér a korábban észlelt égitestekétől, hiszen ezek rendkívül aprók.
A James Webb Űrteleszkóp páratlanul érzékeny infravörös műszerei révén a csillagászok már számos olyan felfedezést tettek, amelyek más teleszkópokkal szinte lehetetlennek bizonyultak. Most egy újabb izgalmas felfedezés érkezett, amely tovább gazdagítja a JWST "zsákmánylistáját". A teleszkóp nem kevesebb, mint 138 eddig ismeretlen aszteroidát azonosított, amelyek mérete annyira kicsi, hogy a földi megfigyelőeszközök képtelenek lettek volna észlelni őket. Az "kicsi" persze relatív fogalom: ezek az objektumok a néhány méterestől egészen a több mint száz méteres nagyságig terjednek - ahogyan a NASA megfogalmazza, a busz méretűektől egészen a stadion méretűekig. Ezek a felfedezések egyedülállóak, hiszen az eddigi megfigyelések alapján ez a legkisebb kisbolygó-gyűjtemény, amelyet valaha is észleltek a szóban forgó területen.
Az aszteroidák a kisbolygóövben helyezkednek el, amely a Mars és a Jupiter keringési pályája között húzódik, és ahol a felfedezett aszteroidák zöme kering. A tudósok becslése szerint ezen a területen akár 2 millió olyan aszteroida is létezhet, amelyek átmérője meghaladja az 1 kilométert, míg a kisebb méretű kisbolygók száma szinte felbecsülhetetlen, de valószínűleg sok millióra tehető. A legújabb felfedezés során 138 új kisbolygót azonosítottak, amelyek mérete azt mutatja, hogy az aszteroidák közötti ütközések során darabok törhetnek le róluk, ami valószínűleg hozzájárult a most detektált objektumok keletkezéséhez. A kisebb aszteroidák nagyobb valószínűséggel lépnek ki eredeti pályájukról, és közelebb kerülnek a Földhöz vagy a Naphoz, ezért kiemelten fontos, hogy figyelemmel kísérjük őket, és minél több információt gyűjtsünk a mozgásukról.
A kisebb kisbolygóövi aszteroidák mérete, száma és evolúciós története kulcsfontosságú információkat nyújt a földközeli aszteroidákról, melyeket a bolygóvédelmi programok keretében vizsgálunk. Ezen adatok megértése hozzájárul a bolygónkat fenyegető potenciális kockázatok jobb megismeréséhez és kezeléséhez.
„Egy egészen különleges pillanatot élhettünk át, amikor felfedezésünkről beszélt Jessie Dotson asztrofizikus. A tudomány határainak kitolása mindig is lenyűgözött, és most úgy érzem, hogy egy új korszak küszöbén állunk.”
Az aszteroidákat egy frissen kifejlesztett módszerrel észlelték a kutatók, miközben a TRAPPIST-1 csillagról készült felvételeket elemezték. A James Webb Űrteleszkóp infravörös tartományban mérő berendezéseivel könnyebb volt a kisbolygókat észrevenni, mint a csak a látható fény tartományában működő eszközökkel, de a jövőben nem csak a JWST képességeire támaszkodhatnak a csillagászoknak az ehhez hasonló megfigyelések során. A NASA NEO Surveyor (Near-Earth Object Surveyor) teleszkópja is infravörös műszerrel mér majd, hogy segítse azon űrbeli objektumok szemmel tartását, amelyek 50 millió kilométernél közelebb jönnek a Földhöz. A teleszkópot a jelenlegi elképzelések szerint 2028 júniusában indítják útnak a Nap-Föld rendszer első Lagrange-pontjánál található célállomása felé.
(Fotó: NASA) - A NASA lenyűgöző fényképe, amely új perspektívából mutatja be az univerzum csodáit.
