Kondor Anna szavaival élve: Aki csupán a helyszínen tartózkodik, az csupán néző, míg aki tudatosan jelen van, az képes formálni a helyzetet.

Kondor Anna szerint a világgazdaság átrendeződése nemcsak kihívás, hanem lehetőség is azok számára - köztük Magyarország számára -, akik képesek alkalmazkodni és stratégiai, minőségi kapcsolati hálókat kiépíteni. A pénzügyi kommunikációs szakértő az Indexnek arról beszélt, hogy a globalizáció klasszikus modellje lelassult, és helyét a konnektivitás, azaz a több lábon állás és a nyitott, érdekalapú gazdasági együttműködések veszik át. Úgy véli, a jövő nyertesei azok lesznek, akik nemcsak jelen vannak a világpiacon, hanem világos értékajánlattal és hiteles narratívával aktív formálói is a változásoknak.

2025 közepén joggal érezhetjük azt, hogy szinte felfoghatatlan ütemben változnak a nemzetközi viszonyrendszerek, a gazdasági kapcsolatok. Mindez igaz makroszinten is, az egyes országoknak új környezethez kell alkalmazkodniuk, ugyanakkor igaz lehet mikroszinten is, vagyis egy-egy intézménynek, vállalatnak, akár egy-egy embernek is úgy kell működnie, hogy ne csak elszenvedője, de haszonélvezője, vagy akár alakítója is legyen a "szép új világnak".

Kondor Anna, a pénzügyi kommunikáció és reputációmenedzsment területén húsz éve tevékenykedő szakember, saját szemszögéből osztja meg véleményét. Mint a Goodwill Communications alapítója, két évtizede azon dolgozik, hogy olyan tőzsdei és intézményi szereplők bizalmi tőkéjét növelje, akiknek nemcsak a hazai piacon, hanem gyakran a nemzetközi arénában is kulcsszerepet játszik a narratívájuk – vagyis a puha hatalmuk – ereje.

Kondor Annával arról beszélgettünk, hogy miként változtatja meg a világgazdasági átrendeződés a kapcsolódási (konnektivitási) logikát, és, hogy miért nem elég már csak jelen lenni, ha egy ország vagy vállalat a jövő nyertesei közé szeretne tartozni.

A világgazdaság az 1980-as évek eleje óta tartó intenzív globalizáció után több okból is megváltozott. A Covid-járvány, az orosz-ukrán háború, az egyre nyíltabb amerikai-kínai versengés, vagy durvábban megfogalmazva, a vám- és kereskedelmi háború nyomán jelentősen lelassultak a nyitási trendek, sőt a diszruptív folyamatok a globalizáció visszafordulásával fenyegetnek, megjelentek a bezárkózási, a deglobalizációs törekvések, mutat rá a szakértő.

Kondor Anna úgy látja, hogy a kialakulóban lévő új gazdasági világrend új típusú külgazdasági megközelítést igényel azoktól a kicsi, anyagi erőforrásokban szegény, ugyanakkor rendkívül nyitott, a külkereskedelemre nagymértékben hagyatkozó, szellemi tőkével bíróországoktól, mint amilyen Magyarország is. Kesereghetünk a világszintű folyamatok miatt,

A globalizációs folyamatok ütemének lassulásával párhuzamosan egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az intézményi multilaterális együttműködések mellett a bilaterális kapcsolatok és a gazdaságdiplomácia. A magyar kormány által is hangsúlyozott konnektivitás és a több lábon állás elve egyre fontosabbá válik. Kondor Anna rámutatott, hogy Magyarország időben észlelte ezeket a változásokat, és már eddig is számos lépést tett, sőt jelenleg is aktívan dolgozik a konnektivitás fejlesztésén. A pragmatikus, nyitott és érdekalapú nemzetközi kapcsolatok pedig hozzájárulnak a gazdasági szuverenitás további megerősítéséhez.

A modell nem számít újdonságnak, hiszen különböző világgazdasági kontextusokban már számos ország kidolgozta a saját jellegzetes politikai, társadalmi és gazdasági struktúráját. Hazánknak érdemes tanulmányoznia ezeket a példákat, azonban nem a teljes modellen alapulva, vagy egyszerű másolás útján, hanem a sikeres elemek lényegét figyelembe véve, azokat a magyar környezethez igazítva. Így jöhet létre folyamatosan egy olyan modell, amely nem csupán átvett, hanem valóban innovatív és egyedi magyar megközelítést képvisel.

Alapvetően mindig, minden országnak hasonlóak a céljai: fejlődni, ha lehet, minél gyorsabban. Ha megnézzük azokat az államokat, amelyek nagyon sikeresek voltak ebben, szinte mindenhol azt tapasztaljuk, hogy a mély világpiaci integráltság és a szabad verseny mellett valamiképpen egy nagyon erős, "jó", fejlesztő, vagy ösztönző állam is erősítette a kitörést. Kondor Anna szerint erre vannak ázsiai példák (Szingapúr, Hongkong, Dél-Korea), de azért vannak európai esetek is (Finnország, Észtország, de akár a régiónk több országa, például Szlovénia).

Kondor Anna hangsúlyozza, hogy lényeges tanulság, hogy a szabad verseny és az állami beavatkozás egyedi kombinációját célszerű kialakítani. A fejlesztő államok gyakran védik hazai iparágaik érdekeit, de nem hagyják, hogy ez a védelem a nemzeti bajnokok elpuhulásához vezessen. Éppen ellenkezőleg, a hazai piacon intenzív versenyt teremtenek számukra, hogy fenntartsák a nemzetgazdaságok rugalmasságát és alkalmazkodó képességét.

Az elmúlt évek világgazdaságot meghatározó történései - az említett járvány, a háborús konfliktusok és a technológiai blokkosodás - nem csupán átmeneti zavarok, hanem egy új világrend előjelei - véli Kondor Anna, aki szerint érdemes felismerni, hogy a deglobalizáció nem feltétlenül egy átmeneti geller, nem egy visszalépés, hanem egy aktuális új minta.

A szakértők megfogalmazása szerint a globalizáció hagyományos modellje lelassult, sőt bizonyos szegmensekben akár vissza is fejlődött. Ezzel párhuzamosan új típusú kapcsolati dinamikák alakultak ki. A hangsúly már nem csupán azon van, hogy hol vagyunk jelen, hanem sokkal inkább azon, hogy miként és kikkel építjük ki kapcsolatainkat. Ezért a hálózataink mélysége és minősége válik kulcsfontosságúvá. A jelenlegi globális gazdasági környezetben pedig bőven akad lehetőség arra, hogy megtaláljuk a megfelelő partnereket.

A pénzügyi kommunikációs tanácsadó a konnektivitás fogalmát nem csupán külpolitikai tényezőként közelíti meg, hanem inkább mint egyéni, közösségi, vállalati vagy nemzeti szintű alkalmazkodási stratégiát. Meggyőződése, hogy a kis, erőforrásszegény, de rendkívül nyitott országok, mint Magyarország, csak akkor képesek stabil pozíciókat megőrizni a globális gazdaságban, ha kapcsolati hálóik képesek áthidalni a különböző szektorokat, régiókat és ideológiákat. E véleménye szerint ez a perspektíva egyre inkább felváltja a hagyományos diplomáciai megközelítéseket, és új utakat nyit meg a nemzetközi kapcsolatokban.

Kondor Anna a húsz év során olyan pénzügyi szituációkban nyújtott tanácsadást, ahol sok esetben a reputációból kellett versenyelőnyt építeni. Elmondása szerint ez ugyanúgy érvényes egy tőzsdei bevezetésnél, mint egy ország külpiaci jelenlétében. A hiteles jelenlét ugyanis nem retorikai kérdés, hanem strukturált bizalomépítés - pontos narratívával, világos értékajánlattal és következetes képviselettel.

Ahogy mesélte, a változás nemcsak a külső körülményeket, hanem a személyes életútját is mélyen befolyásolja. Az utóbbi időszakban több olyan lehetőség és kapcsolat került az útjába, ahol a pénzügyi, reputációs és külgazdasági aspektusok egyre szorosabb összefonódásban jelennek meg. Bár nem részletezte konkrétan, milyen irányba szeretne elmozdulni, egyértelmű, hogy a vállalati és nemzetközi tanácsadói tapasztalataira építve új kihívások után kutat. Olyan új készségeket kíván fejleszteni, amelyek a jelenlegi trendek tükrében értékes tudást jelentenek.

Magyarország új útra lépett, és Kondor Anna véleménye szerint a külgazdasági stratégia konnektivitásra építő megközelítése egy olyan modellt képvisel, amely hosszú távon megerősítheti az ország nemzetközi helyzetét. Szakmai tapasztalatai alapján is egyetért ezzel a stratégiával. Ahogy ő fogalmazott: "Aki csupán jelen van, az csupán statisztává válik. Az, aki aktívan részt vesz, alakító szereplővé válik."

Vagyis, ha az ország valóban sikeres szeretne lenni egy változó, akár deglobalizálódó világban, akkor nem elég az infrastruktúra vagy a kereskedelmi mutatók követése, mert olyan tapasztalt emberekre is szükség van, akik képesek jelenléttel, jelentéssel megtölteni ezeket a kapcsolatokat és értik, beszélik az új globális világnyelvet, a közös érdek, elfogadás és tisztelet nyelvét- bármiféle ideológiai kioktatást mellőzve -, miközben saját helyi közösségeik érdekeit igyekeznek előremozdítani.