A németek mostanában bátran költekeznek – de vajon mikor érzékelhetjük ennek a hatását?

Németország nagyszabású költekezésbe kezd, hogy megtörje az évek óta tartó gazdasági stagnálást. A német kormány már idén élénkülést vár, az UBS befektetési bank friss elemzése szerint azonban a hatás nem azonnal jelentkezik - a nagyberuházások csak 2026-2027-ben adhatnak érdemi lökést a GDP-nek.

A német gazdaság évek óta nem a legjobb formáját hozza. Ennek orvoslására a kormány egy jelentős kiadási programot indít, hogy gyorsan elérje a NATO által kitűzött új költségvetési célokat, valamint modernizálja az ország elavult infrastruktúráját és megszüntesse a stagnálást. Márciusban egy átfogó fiskális csomagot hagytak jóvá, amely két alapvető pillérre épül:

A reformcsomagok körüli várakozások jelentősen felerősödtek: Berlin abban bízik, hogy sikerül véget vetni az évek óta tartó gazdasági stagnációnak. A magyar kormány többször is hangsúlyozta, hogy a hazai gyenge teljesítmény mögött Európa legnagyobb gazdaságának problémái állnak. Nagy Márton májusban így fogalmazott: „Németország víz alatt van, és ez az egész kontinens szenvedését vonja maga után.” Bár a német gazdasági pangás nem az egyetlen ok, ami a visszafogott magyar növekedést táplálja, a felívelés érzékelhető lökést adhatna az export számára. Éppen ezért fontos, hogy itthon is figyelemmel kísérjük, mikor hozhatnak a költségvetési élénkítések kézzelfogható eredményeket.

A német kormány közzétette a 2025-ös költségvetési tervezetet, valamint a 2025-2029 közötti időszak pénzügyi terveit. Ezek szerint a kormányzati beruházások - a szövetségi költségvetésből, a klíma- és átmeneti programból, valamint az infrastrukturális csomagból - a 2024-ben GDP-arányosan 2%-os szintről idén 2,6%-ra, majd 2026-tól 2,8%-ra emelkedhetnek.

Az UBS optimista jövőképet vázol fel, ám úgy vélik, hogy a növekedés üteme mérsékeltebb lesz. Előrejelzéseik szerint 2026-ra csupán 2,4%-os bővülésre számíthatunk.

Ezen kívül úgy vélik, hogy idén a csomag nem eredményez jelentős kiadásnövekedést, mivel a végrehajtásra rendelkezésre álló idő korlátozott.

A 2025-ös költségvetés parlamenti elfogadása csak szeptemberben várható. Ennek hátterében az áll, hogy Németország 2025 elejétől ideiglenes költségvetés keretein belül működik, mivel a korábbi kormánykoalíció 2024 végén felbomlott. Ez az átmeneti megoldás azt eredményezte, hogy csak a legszükségesebb finanszírozások folytatódtak, míg az új költségvetésről folytak a tárgyalások. Ráadásul a költségvetési program jelentős része szállítási infrastruktúrára összpontosít, ahol a projektek tervezése és megvalósítása nemcsak időigényes, de sok esetben bonyolult is. Továbbá, az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a tényleges beruházások gyakran lassabb ütemben haladtak, mint ahogy azt az eredeti tervekben előirányozták. Például 2024-ben a szövetségi költségvetés tényleges beruházásai 20%-kal maradtak el az előzetes számításoktól. Az Oxford Economics elemzői is kétségeiket fejezték ki a számok fenntarthatóságával kapcsolatban, mivel úgy vélik, hogy a védelmi és építőipari szektorok nem állnak készen a hirtelen megnövekedett kereslet kielégítésére.

A UBS csapata a védelmi kiadások esetében 0,5-ös, míg az infrastrukturális beruházásoknál 1-es költségvetési multiplikátorral számol rövid távon. Ez a mutató azt tükrözi, hogy a kormányzati kiadások egységnyi növelésének milyen mértékű hatása van a gazdaság teljesítményére. Ha a multiplikátor értéke 1, akkor a kormányzati kiadások 1 százalékos emelése a GDP 1 százalékos növekedését eredményezi. A honvédelmi költségek esetében viszont alacsonyabb szorzóval kalkulálnak, mivel a többletköltések jelentős része valószínűleg importtermékekre fog elmenni rövid távon.

A feltételezések szerint a kormányzati beruházások multiplikátorhatása a gazdaság teljesítményére kihatva 2026-ban 0,55 százalékponttal, 2027-ben pedig 0,65 százalékponttal növelné a gazdasági növekedést.

A bank szakértői az idei és a következő két évre 0,2, 1,2 és 1,9 százalékos GDP-növekedést prognosztizálnak. A hosszú távú gazdasági növekedés mértékének megítélése azonban bonyolultabb feladat, hiszen az szorosan összefonódik a strukturális reformok sikeres végrehajtásával. A UBS elemzői viszont, figyelembe véve az elöregedő népesség és a fokozódó kínai verseny által támasztott kihívásokat, arra számítanak, hogy a német gazdaság hosszú távú növekedési potenciálja körülbelül 0,8%-os szinten stabilizálódik. Ez a szám a 2010-es évek 1,5%-os átlagának körülbelül a felét jelenti.

A fenti előrejelzéseket befolyásolhatja, hogy a kormányzati tervek még változhatnak, hiszen az idei költségvetést szeptember második felében kell elfogadnia a parlamentnek, míg a 2026-ra vonatkozót november végén.

A németek fiskális politikájának irányváltása, amely a korábbi szigorúságból a költekezés felé mutat, valószínűleg az államkötvények hozamának emelkedését vonja maga után (sőt, ez a folyamat már részben el is indult). Jelenleg a tízéves államkötvények hozama körülbelül 2,7%, míg a harmincéveseké 3,24% körüli szinten mozog.

A UBS előrejelzése alapján a tízéves kötvényhozam várhatóan 2025 végén 2,5%-ra, míg 2026 végén 3%-ra emelkedik.

A harminc éveseké jövő év végére 3,5 százalék lehet. Az elemzők egyébként arra számítanak, hogy 2026 első felében a német adósságkezelő ügynökség több hosszú lejáratú kötvényt bocsáthat ki.

A magasabb finanszírozási költségek nem éppen a legkedvezőbb hírek, de széles körben egyetértenek abban, hogy a fokozott költekezés elengedhetetlen a strukturális problémák megoldásához. A lényeg tehát az, hogy vajon a fiskális lazítás valóban képes lesz-e jelentős mértékben felgyorsítani a gazdasági növekedést. A stagnálásból való kilábalás inkább maratoni futásnak tekinthető, semmint egy gyors sprintnek:

A következő évek kulcsfontosságúak lesznek: eldől, hogy a jelenlegi költségvetési expanzió tartós változást eredményez-e, vagy csupán egy rövid távú fellendülést biztosít.

A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. A kép forrása: Getty Images.