Kína mesterséges intelligencia adatközpontokat fejleszt, de felmerül a kérdés: honnan szerez majd elegendő chipet ehhez a projekthez?
36 új létesítmény épülhet Jivu városában, miközben Amerika korlátozásokkal és nyomozásokkal próbálja megfékezni a kínai előretörést.
Újabb mérföldkőhöz érkezett az Egyesült Államok és Kína közötti mesterséges intelligencia terén zajló verseny, ahogy a Bloomberg hírei alapján hatalmas AI-adatközpontok építése kezdődhet el a kínai Jivu városában. A tervezett projekt 36 létesítményből áll, és mögötte nemcsak a kínai mesterséges intelligencia szektor prominens szereplői, hanem a kínai kormány is áll. Bár az infrastruktúra látványosnak ígérkezik, továbbra is égető kérdés marad, hogy honnan szerzik be a szükséges, csúcstechnológiás Nvidia AI-GPU-kat, tekintettel az amerikai exportkorlátozásokra.
A tervek szerint több mint 115 ezer Nvidia-alapú gyorsítókártya kerülne beépítésre, ezek túlnyomó többsége pedig egyetlen központi adatközpontban kapna helyet. A helyszín kiválasztása nem meglepő, hiszen Jivu már régóta logisztikai és ipari központként működik, azonban a kártyák származása komoly kérdéseket vet fel. Donald Trump volt amerikai elnök ugyanis nemcsak szigorú exporttilalmakat vezetett be a fejlett chipekre, hanem nyomozást is kezdeményezett a potenciális csempészetek ügyében. Még Szingapúrt is vizsgálat alá vonták, amiért felmerült a gyanú, hogy közvetítőként segítheti a tiltott technológiák Kínába jutását.
Az Egyesült Államok által bevezetett korlátozások következtében jelenleg lehetetlen legálisan hozzáférni a legújabb Nvidia Blackwell Ultra chipekhez. Ezek a fejlett chipek nemrégiben kerültek telepítésre a CoreWeave-nél, amely az USA egyik legnagyobb mesterséges intelligencia infrastruktúráját üzemelteti. Kína viszont valószínűleg nem fogja tétlenül nézni a helyzetet: alternatív beszerzési utakat kereshet, vagy saját technológiai megoldásait kezdheti el fejleszteni.
Egy biztos: egy ekkora volumenű beruházás komoly bizalmat tükröz. Egy teljes AI-infrastruktúra felépítése több százmillió dolláros beruházás, és aligha vágnának bele, ha nem lenne valamilyen garancia a szükséges chipek beszerzésére. Jelenleg Kína hozzáfér olyan H20 jelű Nvidia-gyorsítókhoz, amelyek némileg gyengébbek, de még mindig versenyképesek, és valószínűleg ezekkel indulhat a rendszer. A végső cél azonban nyilvánvalóan a teljesítményorientált, legújabb generációs eszközök beüzemelése.
Az is elképzelhető, hogy Peking már a saját AI-chipjei tömeges gyártására készül. Korábban maga az Nvidia vezére, Jensen Huang is elismerően nyilatkozott Kína egyre erősödő félvezetőipari kapacitásairól, ami arra utal, hogy a kínai alternatívák megjelenése már nem csupán távoli álom.
Az amerikai nyomásgyakorlás tehát egyelőre nem törte meg a kínai lendületet. A globális AI-verseny következő nagy csatája így valószínűleg nemcsak a szoftverek, hanem a hardverek frontján is eldőlhet, egyre inkább saját gyártásban, saját szabályok szerint.
