Kecskemétiek Kodály-ünnepe a főváros szívében, a zene templomában.
Idén ünnepli fennállásának 50. évfordulóját három kiemelkedő művészeti közösség: a Kodály Intézet, a Nemzetközi Kodály Társaság és a Hírös Agóra. E jeles alkalomból csütörtök este emlékezetes hangversenyre került sor a Zeneakadémián, amely a Kodály Művészeti Fesztivál keretein belül valósult meg. A jubileumi koncerten a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar és a 27. Nemzetközi Kodály Szimpózium résztvevőiből összeállított 150 fős kórus adta elő a Kodály műveit, Erdei Péter és Hollókői Huba vezényletével. A zeneművészeti egyetem impozáns dísztermét majdnem teljesen betöltő közönség tapssal jutalmazta az előadásokat, amelyeket az érzelmekkel teli zene és az előadók kifejező arca egyaránt felejthetetlenné tett. Az este során a zene varázsa mindannyiunk szívét megérintette, és a fellépők teljesítménye valóban emlékezetes élményt nyújtott.
50 évvel ezelőtt, 1975 szeptemberében nyílt meg a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet a hírös város szívében álló 18. századi egykori ferences kolostor épületében. Ezzel itthon és külföldön is példa nélküli intézmény jött létre, bizonyítékául annak, hogy Kodály Zoltán szellemi hagyatéka nemcsak a magyar kultúra és oktatás felbecsülhetetlen értéke, hanem a "szellemi világörökség" része is. Ugyancsak 1975-ben, a Kecskeméten megrendezett 2. Nemzetközi Kodály Szimpóziumhoz kapcsolódva alakult meg a Nemzetközi Kodály Társaság (IKS) is, és ugyanabban az évben kezdte meg működését a Hírös Agóra jogelődje, a Bács-Kiskun Megyei Művelődési Központ. A három jubiláló intézmény közösen szervezte meg a csütörtök esti hangversenyt, együttműködésben a Zeneakadémiával, Kodály Zoltán alma materével, a Liszt Ferenc alapította és a nevét viselő zeneművészeti egyetemmel, amely 2025-ben szintén ünnepel: idén 150 éves.
Az ünnepi rendezvény kezdetén Czinege Ádám Balázs, az est házigazdája, szívélyesen üdvözölte a zene szentélyeként ismert, gyönyörű díszteremben összegyűlteket. Köszöntése során külön figyelmet szentelt dr. Jerry-Louis Jaccardnak, a Nemzetközi Kodály Társaság elnökének, valamint az elnökség tagjainak, és nem feledkezett meg a Kecskeméti Kodály Intézetért Alapítvány munkatársairól sem. Az est fénypontjaként a Kodály Intézet oktatója nagy tisztelettel üdvözölte Kodály Zoltánné Péczely Saroltát, a 27. Nemzetközi Kodály Szeminárium fővédnökét, akinek dr. Fekete Gyula, a Zeneakadémia nemzetközi és tudományos rektorhelyettese egy csodás virágcsokrot nyújtott át, ezzel is kifejezve a tiszteletét és elismerését.
Ezt követően a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar Hollókői Huba vezényletével életre keltette Kodály Zoltán "Fölszállott a páva – változatok egy magyar népdalra" című zenekari művét. Ahogy Czinege Ádám Balázs is megjegyezte, a darab alapjául szolgáló népdal nem csupán a magyar népzenei kincs egy darabja, hanem az ikonikus pentaton melódia, amely Kodály és Bartók számára a tiszta, autentikus népzenei hangzás szimbólumává vált. E dallam számos művükben visszatér, így nem meglepő, hogy a páva motívuma idén a Kodály Szimpózium arculatában is megjelent. A kecskeméti szimfonikusok a variációkat drámai intenzitással és kiemelkedő muzikalitással adták elő, magabiztosan követve művészeti vezetőjük szuggesztív és kifejező mozdulatait.
A koncert következő darabjaként Kodály Zoltán „A 114. genfi zsoltár” című műve csendült fel. A 27. Nemzetközi Kodály Szimpózium kórusát Hollókői Huba vezényelte, míg az orgona játékát Horváth Márton Levente biztosította. Kodály, fiatal éveiben, elkötelezte magát a magyar zene népi gyökerekből való megújításának ügyéért, és ennek során mélyen megismerkedett a magyar reformáció gazdag énekköltészetével, valamint a hosszú évszázadok során szinte a magyar kultúra részévé vált genfi zsoltárokkal. E kapcsolatnak számos emlékezetes példája található református ihletésű műveiben, amelyek halhatatlan életművének legjellegzetesebb és legszebb darabjai közé tartoznak. Különösen megrendítő élményt nyújtott A 114. genfi zsoltár, amely nemcsak a kórus létszámának imponáló nagysága miatt hatott, hiszen a világ 37 országából érkezett 150 énekes töltötte meg a színpadot és a nézőteret, hanem azért is, mert Szenczi Molnár Albert veretes magyar szövegét olyan mély átéléssel adták elő, hogy az mindenkit magával ragadott.
Az este csodálatos pillanatokkal zárult. Erdei Péter, a Liszt-, Kodály- és Bartók-Pásztory-díjas karnagy irányításával a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar, a 27. Nemzetközi Kodály Szimpózium kórusa, valamint a neves szólisták, Lökösházi Mária (szoprán), Rajk Judit (alt), Körmendy Flórián (tenor) és Cserményi Zsombor (basszus) egy különleges hálaadó koncert keretében mutatták be Kodály Zoltán Budavári Te Deum című latin nyelvű miséjét, megemlékezve az elmúlt öt évtizedről. A monumentális zenei kompozíció, a nagyszámú előadó együttműködésének köszönhetően, elementáris erővel hatott a közönségre. A Nemzeti Újság kritikusának szavait idézve, aki az 1936-os ősbemutató után méltatta Kodály e hálaadó művét, elmondható, hogy "tartalmában szent, formájában művészi, hatásában pedig általános és vallási áhítatot kelt".
Az "idők gonoszak". Ezt élhették át a csütörtök esti ünnepi hangverseny résztvevői. Olybá tűnt ugyanis, hogy még csak épp elkezdődött a koncert, de már véget is ért. A Zeneakadémia széksoraiban helyet foglalók között szép számban voltak kecskemétiek, ők azzal vigasztalódhattak, hogy péntek este, amikor apró változással - A 114. genfi zsoltár helyett Fűri Anna vezetésével két részletet énekel majd a kórus a Négy olasz madrigál sorozatból - a fellépők megismétlik fővárosi produkciójukat a Hírös Agóra színháztermében, ismét részük lehet ebben a "csodában".
